Egy apa gondolatai az anyaságról

Egy apa gondolatai az anyaságról

Amikor apák mondják el a véleményüket a feleségükről, és dicsérik, amiért olyan anya, amilyen, akkor mindig kicsit megmelegedik tőle a szívünk. Mert ezek szerint az apukák többet látnak az anyukákból, mint azt gondolnánk.

“Tönkretettél, terhes vagyok.” Sosem felejtem el ezeket a szavakat. A feleségem 23 évesen, friss házasként mondta ezt, amikor alig volt pénzünk, és még a diplomámat sem szereztem meg. Összeölelkeztünk, nevettünk, imádkoztunk és megfogadtuk egymásnak, hogy együtt megyünk végig ezen az úton. Arra a szorongó pillanatra ma a legnagyobb gyengédséggel gondolunk vissza. Az az összezavarodott pillanat mára hálával tölti el a szívünket. Akkor kétségbeejtő volt, ma az egyik legörömtelibb pillanat az életünkben – idézte a Huffington Post cikkét az nlcafe.hu.

Valami megváltozott aznap. Anya lett a feleségem. És soha többé nem lett már ugyanolyan, mint az azelőtt.

Abból a terhességből van most egy iskolás gyermekünk, és ennek a nagy iskolásnak van négy kis testvére. Ebben a 12 évben szűrtem le a tapasztalatokat az anyaságról.

1. Az élettapasztalat mindennél többet ér

Persze a gyerekeket arra ösztönözzük, hogy tanuljanak. A tények tényleg remek dolgok, de a tapasztalat, bölcsesség sokkal többet ér. Ahogy nézem a feleségemet, mindig rájövök erre, úgy tanítja a gyerekeinket, hogy az igazán fontos dolgokat átadja nekik. Ezeknek általában semmi köze a tananyaghoz.

2. Utolsónak lenni nem szégyen

Legyen szó öltözésről, evésről vagy sorban állásról, anya mindig az utolsó. Mindenki mást maga elé helyez, vagyis inkább úgy esik, hogy a család többi tagja valahogy elé kerül, mert előbb csak fel kell öltöztetni a kicsiket, csak nem szabad éhesen hagyni őket, csak meg kell lennie az anyai kötelességeknek, mielőtt saját magát sorra keríthetné.

3. A munkájának sosincs vége

Nincs olyan egy anyának, hogy szünetet hirdethetne. Persze vannak pihenésre szánt órái, kimenői, fektetés utáni borozásai, de a fejében sosem szakad el az anyaszereptől. Az agya kattog azon, mi mindent kell holnap megcsinálni vagy épp rágódik, hogy megfázott-e valamelyik gyermeke aznap a nagy szélben. Fejben egy része mindig a gyerekeknél jár.

4. A szeretete a titkos fegyvere

Sem a nevelési szakkönyvek, sem a tapasztalt barátnők nem készíthetik fel az anyaságra. Minden anyának magától kell megtanulnia, hogy milyen anyának lenni. Az egyetlen közös a különböző anyukákban a feltétlen szeretet, amivel körülveszik a gyerekeiket.

5. A gyerekekért harcol a gyerekekkel

Szülőnek lenni olyan, mint egy ketrecharc. Sokszor kemény küzdelembe kell belemenni a saját gyerekeinkkel. Egyszerűbb lenne persze mindent rájuk hagyni, hogy csináljanak azt, amit akarnak, de azt mind tudjuk, hogy ez hova vezetne. A legnehezebb harcok érik meg a legjobban.

A teljes cikk a következő öt ponttal az nlcafe.hu oldalán olvasható.