Amikor nehézkes a beszéd…

Amikor nehézkes a beszéd…

Az óvodában meg sem szólal, otthon szinte cserfes. Ismételgeti a hallottakat, monoton a beszéde. Állandóan visszakérdez, holott ép a hallása. Nehezen érthető a beszéde. Rendkívül szűkös szókinccsel rendelkezik… És ezek csak a leggyakoribb beszéd körüli problémák, amelyekről az óvodapedagógusok azt állítják: egyre gyakoribbak és egyre nagyobb gondot jelentenek a gyerekek között.

A beszéd megértése és maga a beszédprodukció létrehozása egy folyamat része, amely a születéstől (vagy az előtt) kezdődik és (nagyjából) három éves korig kialakul – legalábbis alapjaiban.

Maugli nem beszél

Már a megszülető kisbaba rendelkezik a beszédkészség lehetőségével, de ahhoz, hogy megértse a beszédet és beszélni is tudjon, ahhoz az kell, hogy beszéljenek hozzá. Ha lehet minél többet, sőt állandóan. Akkor is, ha nem érti (bár metakommunikációs eszközeinket nagyon is jól érti)! Azok a szociológiai vizsgálatok, amelyek az emberi civilizációtól távol felnőtt gyerekeket vizsgálták (pl. Jenny eset), megfigyelték, hogy azok a gyerekek, akik emberi kommunikáció nélkül nőttek fel, azok sohasem voltak képesek az általános emberi kommunikáció elsajátítására.

Problémás beszéd az óvodában

Persze ahhoz, hogy megtanuljunk beszélni, nem csak emberi környezet kell, ép idegrendszerre, ép hallásra és ép beszédszervekre is szükségünk van. Ha bármelyik sérül, az beszédünkön is nyomot hagy.

Az óvodai csoportokban a sokszínű beszédzavarok számos példája megjelenik, amelyeket az óvodapedagógusok általában észlelnek és jeleznek a szülőknek. Ezután a szülőkkel egyeztetve igyekeznek segítséget nyújtani a gyerekeknek. Ez nem csak abból áll, hogy logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz, pszichológushoz irányítják a családot, hanem a szakember által meghatározott „terápiában” aktívan rész is vesznek, azaz segítenek.

A beszédértési és az ún.: beszédprodukciós zavarok egyaránt jelen vannak az oviban, ezek a leggyakoribbak:

1. Monoton közlő jellegű, a hallottakat ismételgető, a nyelvet szó szerint értelmező beszéd. Ez általában az autista spektrumzavarral élő gyerekek sajátja, akiket egyfajta „befelé élés” jellemez.

2. A megkésett beszédfejlődésű gyerekek, akik bár ép hallással, ép intelligenciával és beszédértéssel rendelkeznek, mégsem életkoruknak megfelelő a beszédűek. Általában ők még 3 évesen sem tudnak beszélni, vagy korlátozottan beszélnek, jeleket használnak a kommunikációban, vagy gyakran mondogatják „Nem értem!”, olyan, mintha nem figyelnének a beszédre, a hallottakat hibásan észlelik, holott ép a hallásuk. Korlátozott a szókincsük, és azt a kevés szót is rosszul artikulálják. Az ezzel a problémával küzdő gyerekek gyakran válnak „rosszalkodó”, esetleg agresszív viselkedésűvé, vagy éppen visszahúzódóvá. Minél korábbi segítségnyújtással (fejlesztőpedagógus, logopédus, óvodapedagógus, család) a probléma kezelhetővé, megszüntethetővé válik.

3. A különböző beszédprodukciós zavarok, mint a
– pöszeség – idetartozik a hangok torzítása (s-cs-sz-c hangok tozítása), a hangcserék (lingló-ringló), hangkihagyások (azé-azért), de még a selypítés is.
– raccsolás
– orrhangzós beszéd
– dadogás
– hadarás

Ezek korrekciójában logopédus segít a gyerekeknek (és persze az otthoni gyakorlás).

4. A legrejtélyesebbnek tűnő, nem is beszéddel kapcsolatos, inkább pszichés alapú kommunikációs zavar a szelektív (vagy elektív) mutizmus. Vannak gyerekek, akik például az oviban, vagy az iskolában (vagy éppen egyik szülőjükkel) nem beszélnek, holott tudnak, otthon (vagy más szituációban, más személlyel) kifejezetten jól beszélők. Ezek a gyerekek sokszor erős szorongással élnek, és helyzethez/személyhez kötött némaságuk mellé egyéb tünetek is társulnak – mint az evés-, az alvás, vagy a szobatisztaság zavarai. A hasonló tünetekkel élő kisgyerekek problémáit minél hamarabb fel kell ismerni, és minél hamarabb segítséget kell nyújtani nekik és a családjuknak. A szelektív mutizmus terápiája hosszadalmas és összetett lehet, a gyerek, a család és az óvoda és pszichológus együttműködő támogatását kívánja.

Az egyre gyakoribb beszédészlelési és beszédprodukciós zavarok háttere sokféle lehet, megváltozó, modern életformánk, valószínűleg, kihagyhatatlan a képletből. Fejlesztő appok és nagyszerű műsorok is érhetők el a mindenféle képernyőkön, akár egyetlen kattintással, a gyerekeinkhez még ma is beszélni-beszélni-beszélni kell!