Miért lesz bántalmazó egy gyerek?
Miért bánt az, aki bánt? Mi hajtja mások megfélemlítése felé, miért nyer erőt abból, ha visszaél a gyengeséggel? Az iskolai zaklatások kapcsán általában az áldozatok szemszögéből pillantunk rá a témára, most azonban azt nézzük meg, hogyan érzi magát a bántalmazó.
Az iskoláskorú gyermekek egészség-magatartásáról négyévente felmérést végző HBSC 2014-es kutatási eredményei szerint a tanulók 12,2 százaléka volt már elkövető, 14,2 százalékuk pedig áldozat, és minden 10. diák került elkövető-áldozat szerepbe – állapítja meg a famiily.hu-n megjelenő cikk.
A bántalmazás felismerésével, korai megelőzésével mind a bántalmazók, mind az áldozataik képesek lehetnek kilépni a szerepükből. Az elkövetőnél nem a büntetés jelenti a hosszú távú megoldást, hanem az, ha figyelmet kapnak a problémái, és támogatjuk őt azok megoldásában.
Jobb leszek annál, akit bántottam
Finom vonal húzódik az agresszív, önző tettek és a valódi bántalmazás között. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy egy gyermek akkor lépi át ezt a küszöböt, amikor tettei szándékosak, ismétlődőek és olyanok felé irányulnak, akik nem tudják megvédeni magukat.
Vajon mi indít arra egy gyermeket, hogy fizikailag és/vagy érzelmileg bántsa a társait?
A szakértők szerint nem létezik egyetlen helyes válasz a kérdésre, ám közös motívum, hogy a bántalmazó mindig az áldozat kényszerítésén keresztül akar domináns pozícióba kerülni a közösségben.
– Teheti ezt azért, mert elhanyagolják otthon, ezért figyelmet szeretne, vagy őt is bántalmazzák a családban, és mások bántásával tudja csak átmeneti biztonságban érezni magát.
– Előfordulhat, hogy túl nagy felelősséget és hatalmat kap, amit nem tud megfelelően kezelni.
– Van úgy, hogy egy gyermek nem tanulta meg, hogyan kezelje az elvárásokból eredő nyomást, ezért nyúl agresszív eszközökhöz.
– Mások az „alsóbbrendűségüktől”, rossz teljesítményüktől való félelem miatt bántják a náluk „jobbakat”, hogy így kerekedjenek felül rajtuk.
– Esetleg egy felnőtt szerepmodellt követnek, otthonos számukra ez a viselkedés. A bántalmazók családi hátteréről feltételezhető, hogy a szülői bevonódás alacsony szintű, mégis jellemző az inkonzisztens és szigorú fegyelem, a negatív (autoriter, kevés támogatást nyújtó, büntető) szülői magatartás, illetve a családi erőszak, az alacsony családi összetartás.
A cikket érdemes továbbolvasni a famiily.hu oldalán!