Élet a mozaikcsaládban

Élet a mozaikcsaládban

Ahogyan egy hagyományos család élete sem az egyik pillanatról a másikra teljesedik ki, ugyanígy a mozaikcsaládnak is be kell járnia a saját útját.

Ehhez azonban, mint minden lélektani folyamathoz, sok idő kell. S közben kríziseken, nehézségeken megy át, miként minden együttélés, ám ha a problémákat sikerül jól megoldaniuk a családtagoknak, harmonikus lehet a közös életük – ezek buktatóiról és a jó megoldásokról szól a csaladilap.hu írása.

A mozaikcsaládban az élet nem az összeköltözéssel kezdődik

Már az előző kapcsolat lezárásával elindul.

– A válás az első fázis, amely maradandó pszichés sebeket okozhat, ha a felek lelkileg nem oldódnak el egymástól – mondja Muhi Mária pszichológus, családterapeuta. – Nemcsak a másik iránt érzett szerelem, de a harag és a sértettség is összeköt érzelmileg, ezért a válás akkor egészséges, ha mindkét fél képes lezárni a párkapcsolatot, ám annak tudatában, hogy csak mint férfi és nő, de nem mint szülők folytatják külön az útjukat.

A szülő-gyermek viszony egy életre szóló kapcsolat

Épp ezért veszedelmes, ha a szülők sértettségükben bevonják a gyerekeket a párkapcsolatukba, és konfliktusmegoldóként vagy pufferként használják őket, azzal ugyanis sérülést okoznak gyermeküknek. De azzal is, ha az új párkapcsolatukban egyben új apát vagy új anyát keresnek. Mert apából és anyából is csak egy van, és ebben a vonatkozásban a gének nem felülírhatók. Ha valamelyik szülő megkísérli a másik ellen hangolni a gyermekét, olyan konfliktusba kergeti, amely számára feloldhatatlan.

– Hiszen a gyerek mindkettejüket szereti, és meg akar felelni, de ha egymásnak szögesen ellentmondó elvárásokkal találkozik, amelyeket lehetetlen teljesíteni, az ebből fakadó belső konfliktus egy életen átható fájdalmat okozhat a számára – magyarázza a pszichológus. – A legfontosabb, hogy a gyereket megerősítsék abban, hogy a válás nem visszafordítható, de ettől még lehetnek újra boldogok, csak másként, mint korábban (…)

Kettős színtér

Amikor a gyerekek először szembesülnek a változással, az többnyire az a pillanat, amikor közlik velük a válás tényét. Ezt a szülők részéről egy hosszas vajúdási időszak előzi meg, amelybe azonban a gyerekek nincsenek beavatva. Ezért, amikor a szülő már úgy érzi, készen áll egy új kapcsolatra, a gyerek még mindig a válást dolgozza fel. Az elvált szülőknek tudomásul kell venniük, hogy a párkapcsolat és a gyermeknevelés színtere különvált, s a kettőt másként és külön kell kezelniük.

– Nem szerencsés például minden párkapcsolatot bevezetni a gyerek életébe – mondja a terapeuta -, hiszen előfordulhat, hogy mire a gyermek megkedveli az új társat, már el is kell engednie, és mire túlteszi magát a veszteségen, máris ott az újabb partner.

Miként a válás nem a gyerek döntése, úgy az sem, kit választanak új párul a szülei. Ezért nem is választhatnak a gyerekek apa- vagy anyapótlékot, és nem helyes, ha a szülő úgy tesz, mintha a gyermeknek döntési joga lenne ebben (…)

Jogok és kötelességek

Jogai, kötelessége és felelőssége mindig a szülőnek van a gyermekkel szemben. Ezért fegyelmeznie is neki kell. De mert a fegyelmezés mindig a konfliktusmegoldás egy eszköze, ezért a szülőnek, aki az új család mindennapos problémáiban magára maradt ebben a szerepben, kényelmes olykor átadnia a feladatot a társának, gondolván, most oldja meg a másik a helyzetet. Ez azonban nem célravezető, és nagyon megterhelheti az együttélést.

Az új társnak nagyobb távolságtartással, fegyelmezés helyett mintaadással érdemes viszonyulnia a gyermekhez. És ha konfliktusa támad vele, akkor is a társával érdemes megbeszélnie a helyzetet, akinek részt kell vennie a probléma megoldásában.

Hétköznapi szituációkban és már óvodáskorban előfordulhat, hogy az újdonsült nevelőszülőnek óriási erőfeszítésbe kerül elérnie, hogy a gyermek hallgasson rá. Mert az első, amit a fejéhez vág a kicsi, hogy nem vagy az apám-anyám. S ezzel a kijelentéssel szemben a felnőtt védtelen, hiszen amit a gyerek mond, az így igaz.

– Ezért nagyon fontos, hogy felhatalmazást kapjon a szülőtől – mondja a pszichológus -, és előzetesen megbeszéljék a gyermek előtt, hogy ha a pótszülőnek egyedül kell vigyáznia rá, akkor milyen szabályok érvényesek. Így a gyermek számára is világos lesz, hogy a felnőtt felhatalmazást kapott, a felnőtt pedig hivatkozhat a közös megállapodásra.

Testvérvilág

A szülők sokszor úgy gondolják, ha hasonló korú gyerekeket összeterelnek, akkor mi sem természetesebb, minthogy azonnal felszabadultan és örömmel játszani kezdenek. Ez persze nem így történik, sokszor még vendégségben sem, nemhogy akkor, amikor családi együttélésről van szó. Hiszen amellett, hogy a gyerekek személyisége jelentősen különbözhet egymástól, még eltérő szabályrendszer szerint is nevelkedtek ez idáig. Így ami az összeköltözéskor elvárható, az az együttélés alapvető normáinak betartása – köszönjenek egymásnak, és ne vágják rá a másikra az ajtót…

A mozaikcsaládban azonban ezeket nagyon pontosan meg kell magyarázni, mert ebben az esetben rögtön jön mellé a második kérdés is: lehet, hogy nekem azért nem engedi, mert nem az ő gyereke vagyok?
Ha új gyerek érkezik a családba, ráadásul, ha a mozaikházaspár első közös gyermeke, azt sem könnyű a többieknek elviselniük. És mert a csecsemő mindig kitüntetett figyelmet kap, sokáig azt érezhetik, hogy őket nem szeretik annyira. Ekkor nagyon fontos elmagyarázni a gyerekeknek, hogy a szeretet nem fogy. Hanem sokszorozódik.

Elemi hibák

– A szeretetet nem lehet elvárni és megparancsolni sem. Elvárni csak az elemi tisztességet lehet. A szeretet ajándék.

– Az együttélés szabályait érdemes előre felállítani. Mert a hétköznapi apróságok is hatalmas galibát tudnak okozni.

– Minden összehasonlítási helyzetet kerülni kell – sem a párunkat, sem a régi társunkat, sem a gyereket nem szabad összehasonlítani senkivel.

– Nem szabad elvárni, hogy a gyerek anyának, apának szólítsa a nevelőszülőt. Mert úgy érezheti, ezzel megpróbálják kiszorítani a vér szerinti apukáját-anyukáját. – A mozaikcsalád megalakulásakor nagyon fontos, hogy a házaspár előre felállítsa a szabályokat és kijelölje a határokat. Hogy mindenki tudja, minek hol a helye, hol van az ő személyes tere, mikor van a reggeli, hogyan használják a fürdőszobát… – javasolja a szakértő. – Mert az ilyen apróságokból szoktak a legnagyobb konfliktusok kirobbanni, így jobb ezeket megelőzni. A testvérek folyamatosan összehasonlítják magukat, és az életkorbeli eltérések következményeként minden családban megjelennek a – ha neki lehet, akkor nekem miért nem – típusú kérdések.

Visszajáró apa, anya

Hogy a régi család vagy a külön élő anya-apa hogyan vegyen részt a mozaikcsalád életében, arra nincs egyetlen ideális megoldás. Ahány család, annyiféleképpen történhet, ez megegyezés kérdése. De egy harmonikusan működő mozaikcsaládnak még előnye is lehet – azon túl, hogy eggyel több ember szereti a gyermeket, az meg is tanulja rugalmasan kezelni a kapcsolatait, és ugyanígy alkalmazkodni a helyzetekhez, azáltal, hogy több helyen van otthon.

– Fontos, hogy a távol élő szülőt ne zárják ki a gyermek életéből – mondja a terapeuta -, ugyanakkor az is járhat feszültséggel, ha egy felhőtlenül jó viszony folyományaként olyannyira beavatkozik a mozaikcsalád életébe, hogy az új partner érzi kiszorítva magát. Ezért a szabályok felállításánál arra kell törekedni, hogy mindenkinek az igényei terítékre kerüljenek.

A gyerekek nagyon jól tudnak alkalmazkodni a két otthon eltérő szabályaihoz, sőt akarnak is, mert igénylik azt, hogy nyugodt környezetben éljenek. Magától értetődő módon kezelik, de ez erőfeszítésbe is kerül a részükről. Az esetek többségében ez csak utóbb derül ki: amíg ugyanis a gyerek akár csak apró feszültséget is érzékel, ha kérdezik sem mesél arról, hogy mi volt anyánál-apánál. Így, amikor elkezd mesélni, az a kapcsolat rendeződését jelenti.

De miként a hagyományos családok élete sem folyamatos, felhőtlen boldogságban telik, úgy a mozaikcsaládoké sem – arra kell törekedni, hogy több harmonikus pillanat legyen az életükben, mint amennyi problémákkal tarkított. Konfliktusok mindig is lesznek, kudarcok is érnek mindenkit, ha azonban a felnőttek képesek példát mutatni, egymással és a gyerekekkel is tisztelettel bánni és egymás iránti érzéseiket is kifejezni, az egy nagyon jó, harmonikus mozaikcsalád alapját képezheti.

A teljes cikket a csaladinet.hu oldalán ajánljuk elolvasásra!