Mitől lesz egyre több sajátos nevelési igényű gyerek?

Mitől lesz egyre több sajátos nevelési igényű gyerek?

Újból emelkedett az elmúlt évekhez képest a sajátos nevelési igényű (sni) gyermekek száma az oktatásban, ami mögött több ok is állhat. A jobb diagnosztizáltság csak az egyik tényezője a növekedésnek, de szerepet játszik az is, hogy a mai oktatási rendszer nem kedvez ezeknek a gyerekeknek, és egy kis túlzással, százéves rendszerbe próbálja beletuszkolni őket.

Felmerül a kérdés, hogy mi okozza, hogy az sni-s tanulók száma évről évre nő, a gyerekekkel van a baj, vagy az okot az oktatási rendszer hiányosságaiban kell keresni? – teszi fel a kérdést a Családinet írása.

Egyre több a tanulási zavaros, sajátos nevelési igényű gyerek

Hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz, nézzük meg először azt, hogy az sni-s tanulók között melyik csoportban gyarapodik leginkább a létszám.

A hagyományos fogyatékossági kategóriák (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral rendelkezők) mellett léteznek az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem– vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők is. Ez utóbbi kategória adja az sni-s tanulók közel felét. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint pedig a drasztikus növekedés ezt a csoportot különösen érinti.

Tehát ha szeretnénk kideríteni, hogy miért nő folyamatosan az sni-s gyerekek száma, akkor érdemes erre az „egyéb”, de korántsem jelentéktelen, tanulási és figyelemzavaros csoportra koncentrálni – mondja Márkus Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatási ügyekért felelős dékánhelyettese.

Meg is cáfolja azokat az elméleteket, miszerint a genetikát károsító környezeti ártalmak miatt lenne egyre több fogyatékossággal születő gyerek. Először is, az elég valószínűtlen, hogy az ilyen jellegű hatások kizárólag tanulási zavart okoznának. Hiszen például a mozgássérült, látássérült, értelmi fogyatékos gyerekek száma nem nő ilyen mértékben.

Másodszor pedig, létezik egy iskolatípus, a szakiskola (korábban speciális szakiskola) és készségfejlesztő, amit kizárólag sni-s gyerekek számára tartanak fent. Ott pedig két év alatt csupán 49-cel nőtt a tanulók létszáma. Ha drasztikusan nőne a fogyatékosság Magyarországon, akkor az ebben a speciális intézményben is meglátszódna – magyarázza Márkus Eszter.

Ma már nem csak legyintenek, ha küszködik a matekkal

Sokak szerint létezik egy teljesen kézenfekvő válasz a növekedésre: manapság több gyereket küldenek el vizsgálatra, és sokkal jobb a diagnosztizáltság. Márkus Eszter szerint ez az állítás megállja a helyét, és lehet az egyik jelentős tényezője a növekedésnek. A mostani vizsgálatok során fény derül olyan problémákra is, amikkel régebben nem sokat foglalkoztak, csak azt vették észre, hogy egy tanuló bukdácsol és nehezen boldogul.

Ugyanúgy működik az oktatás, mint száz évvel ezelőtt

Egy harmadik fontos tényező, ami a növekedés hátterében állhat, az oktatási rendszerben keresendő. „Lehet, hogy nincs is arról szó, hogy ennyivel több lett az sni-s gyerek. Csak időközben elment az oktatási rendszer mellett a világ” – jegyzi meg Márkus Eszter. Azok, akik most az általános iskolában ülnek, már az alfa generációhoz tartoznak, kérdés, hogy az oktatási módszerek mennyire alkalmazkodnak ezekhez a gyerekekhez. Az egész információfelvétel megváltozott, amivel az oktatás nem igazán tud lépést tartani.

„Sok iskolában már tíz évvel ezelőtt is ott voltak interaktív táblák, de szinte senki nem használta, mert nem tudták, hogy hogyan kellene. A második világháború előtt csak palatábla volt, utána bejött a könyv, a ceruza és a füzet, és sajnos sok helyen itt tartunk most is.”

Olvassátok el a csaladinet.hu teljes cikkét!