Karácsony a családban

Karácsony a családban

A karácsony mindenkinek mást jelent: ajándékot, együttlétet, idegesítő rokonok hadát, finom ételeket. Bárhogy is tekintünk a szeretet ünnepére, azt kijelenthetjük, hogy az év kiemelt jelentőségű eseményéről van szó. Az ünnepek általánosan nagy szerepet játszanak a családok önmeghatározásában, azaz a családi identitás kialakításában és fenntartásában. Milyen kihívásokkal néznek szembe a családok karácsonykor? Mit ad az ünnep a család egységének?

Budai Tímea cikke, amely az év legjelentősebb ünnepe: a karácsony és a családi identitás összefüggéseit mutatjuk be a MindsetPszichologia oldalán jelent meg.

A karácsony és a család fogalma szorosan összefonódik, hiszen közösség nélkül ünnep sem lenne. A kitüntetett pillanatok vagy jeles napok segítenek abban, hogy a közösségi tudat fennmaradjon. A karácsony egyszerre társadalmi és mélyen személyes, családi ügy. Éppen ezért az egyéni, a családi és a kollektív identitásra is hatással van.

Hogy mi is a családi identitás?

Egy klasszikus meghatározás szerint a család szubjektív érzékelése saját időbeni folytonosságáról, a jelenlegi helyzetéről és karakteréről. Tehát mindaz, amit a családtagok saját múltjukról, jelenükről gondolnak, ahogyan el tudják helyezni magukat az időben. A családi identitást a családtagok alakítják ki, az egymás közti kommunikációból jön létre, és az által is marad fenn. Alapvető funkciója, hogy szabályozza a viselkedést, így befolyásolja a család működését. „A mi ezt így szoktuk csinálni” frázisok valójában előírják, hogy a jövőben mit is csinálhatnak a családtagok.

A karácsony jellegzetességei

A nagyobb ünnepeknek, amilyen a karácsony is, vannak olyan jellemzőik, amelyek a családdal, valamint a tágabb kultúrával való azonosulási folyamatokra irányítják a figyelmünket. A karácsony esetében négy ilyen jellegzetességről beszélhetünk.

Az első, hogy az ünnep alapvető kulturális ideákat és értékeket hordoz a családi kapcsolatokra és a kulturális azonosságtudatra vonatkozóan. Viszont, mivel a karácsony jelképrendszere ellentmondásos (vallásos jelentések vs. világi tartalmak), a családtagoknak állást kell foglalniuk: hogy számukra mit is jelent a karácsony, hogy szükséges-e megvenni a harmadik túlárazott gyümölcscentrifugát a nagymamának, vagy utazzunk el együtt Kuala Lumpurba három nap két éjszakára, (és össze legyünk zárva, hogy aztán fellélegzésként érjen minket a hétköznapok békéje).

A karácsony második jellemzője, hogy erős közösségi szabályozás alatt áll, tehát sok olyan normatív elemet tartalmaz, amely meghatározza, hogyan kell viselkedniük a családtagoknak az együtt töltött időben. Ilyen elemek például a „kötelező találkozások”, az „ajándékozási norma”, a „nézeteltérések felfüggesztésének” normája, vagy a „veszekedési tilalom”. Mindezek mellett az ünnep alapvető feszültsége abból származik, hogy ebben az időszakban rövid idő alatt egy olyan valóságot kell megteremtenünk, amely túl nagy mértékben tér el az év többi részére jellemző valóságtól.

A harmadik sajátosság, hogy a karácsonyra magas fokú dekorativitás és szimbolikus telítettség jellemző. Ez az egyetlen olyan ünnep az évben, amikor hetekig ünnepi díszben és fényárban úsznak a terek, a középületek és az otthonok. Az emberekben tombol a versenyláz, ilyenkor a „kinek zöldebb a fűje” helyett a „kinek nagyobb a villanyszámlája” versenyszámban próbálják túllicitálni egymást.

Végül a negyedik jellegzetesség a karácsony sajátos helye az évkörben. Mivel a szeretet ünnepe közel van az év végéhez, különösen alkalmas arra, hogy tudatosítsa bennünk családi kapcsolataink idői aspektusát. Emlékeztet minket az idő múlására, amely év végi számvetésre ösztönözheti a családot, és együtt készülhetnek a jövőre, az új évre.

Hogyan épül a családban a generációs identitás és milyen strukturális jellemzőket hoz felszínre karácsony ünnepe a családokban? Minderre válaszokat találtok a mindsetpszichologia.hu cikkében.