A jó szülő önállóságra neveli a gyerekét?
Egy önállóságra szoktatott gyerek boldogabb, és sokkal nagyobb biztonságban érzi magát.
A gyerekek sokkal többre képesek, mint amennyit a szülők kinéznek belőlük, nagyot hibázunk, ha mindent elintézünk helyettük, és nem az az elsődleges célunk, hogy minél nagyobb önállóságra neveljük őket – írja az nlc.hu cikke.
Meri Wallace családterapeuta sok páciensénél látja ugyanazt a hibát: a szülők nem adnak elég lehetőséget a gyereknek arra, hogy önállóságot tanuljon. Szerinte az az igazán jó szülő, aki bátorítja a gyereket, hogy minél több feladatot, kihívást egyedül oldjon meg, és támogatja abban is, hogy kockázatot vállaljon.
Mert az önállóságra nevelés a túlélés kulcsa
Persze ez nem azt jelenti, hogy a kis hároméveseket ki kell taszítani a farkasok közé, hogy találják ki, hogyan maradnak életben. Olyan apróságokkal kezdődik az önállóságra nevelés, mint például hogy hagyjuk, hogy próbálkozzon az egyedül öltözéssel, és ha sikerül felvennie a cipőjét, akkor megdicsérjük, még akkor is, ha nem tökéletes a végeredmény.
Legyen talpraesett felnőtt
Úgy lesz a gyerekből igazán talpraesett felnőtt, ha már egészen pici korától adunk neki választási lehetőségeket napi szinten. Például meg lehet tőle kérdezni, hogy melyik pólót szeretné felvenni – lehetőleg úgy, hogy két választási lehetőséget teszünk csak elé, nem pedig egy egész szekrényt. Vagy hogy kettő közül melyik kukoricapelyhet választaná reggelire. Kérjük ki a véleményét a családi programokról, válasszon mesefilmet, ha moziba megyünk, és engedjük neki, hogy a délutáni sétánál ő találja ki, merre menjünk.
A teljes cikket – gyakorlati tippekkel – az nlc.hu-n olvashatod el.