Óvodáskorban a gyermekek nyelvi fejlődése felgyorsul. Ebben az időszakban sok új szóval ismerkednek meg, amelyekkel növelik szókincsüket. Mondandójuk kifejezéséhez egyre több nyelvtani eszközt használnak (például ragozás, névmások, névutók, határozószók). Ahogy gyarapodik a gyermek szókincse, egyre pontosabban használja a nyelvtani szabályokat, és bővül a nyelv segítségével végrehajtható dolgok köre.
Használják a nyelvet, és oly módon tudnak beszélgetni, hogy azt a beszélgetőpartner is megérti. Mondanivalójukat képesek a hallgató szükségleteihez igazítani.
A négyéves gyermekek beszédét már a nyelvtani hibák fokozatos megszűnése jellemzi. Az alaktan (morfológia) és a mondattan (szintaxis) rendhagyó alakzatai közül sokat elsajátítanak, de bizonyos hibák még sokáig makacsul megmaradhatnak.
Az óvodáskorú gyermek az elhangzó beszédet az egyes nyelvi sajátosságok részletes feldolgozásával észleli, értelmezi.
Négy-öt éves korára képessé válik a magyar beszédhangok egyértelmű felismerésére, függetlenül attól, hogy a hangok milyen hangkörnyezetben fordulnak elő. Akinek nem pontos a beszédészlelése, annak számára az új jelentéseket képviselő hangsorok beépülése nehezítetté válik. A gyermek szókincse így nem fejlődik kellőképpen.
A „kulcsszó-stratégiát” használó gyermekekkel ellentétben azok a gyermekek, akiknek beszédmegértési stratégiája a felnőttekéhez hasonlít – vagyis a szavak közti grammatikai viszonyokat felismerik –, pontosabb és jobb szófelismerési képességekkel rendelkeznek. A „kulcsszó-stratégiát” alkalmazó gyermekek igyekeznek a hallott közleményből felismerni és azonosítani a számukra felismerhető és azonosítható néhány szemantikai egységet. Ezekből következtetik ki a közlés tartalmát.
Ez a beszédértési stratégia az óvodáskor előtti beszédfejlődési időszak sajátossága. 3 éves kor után sokat fejlődnek a nyelv használatában, a pragmatikai ismeretekben is. Kéréseket jól fogalmaznak meg, udvariassági formákat használnak, tudják koordinálni a szétesett kommunikációt, magyarázatot kérni. Ötéves korban már kifinomultak a társalgási készségek.
Jellemző (és természetes) hibáik lehetnek még ezen életkorban:
A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.
Mára több százezerre nőtt a gluténérzékenyek száma Magyarországon. A háttérben többnyire genetikai okok állnak. Sokáig azt hitték, hogy ez csak a gyerme... Tovább
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
