Alváshiány, evési zavarok, szorongás – csak néhány jel, tünet, amit a kisgyerekes családoknál jelez a COVID utólagos mentális rezdülése

Alváshiány, evési zavarok, szorongás – csak néhány jel, tünet, amit a kisgyerekes családoknál jelez a COVID utólagos mentális rezdülése

Interjúalanyunk védőnőként nap, mint nap találkozik családokkal, akik szeretnének boldogan, egészségesen élni, de sajnos több családnál is jelentkeznek a krónikus szorongás, stressz elsődleges illetve másodlagos hatásai, akár csak a gyermekeknél tünet szinten, akár az egész család, közösség esetében látszik az érintettség. Az elmaradó, elkopó közös étkezések hagyománya, érzelmi kapcsolódásai, a már óvodáskorban is megnövekvő digitális bébicsősz – az okos eszközök – egyre nagyobb térnyerése, a bizonytalanságtól, esetlegesen családban történt betegségtől, akár halálesettől való szorongás, félelem is hatással van a szociális, mentális és akár a fizikai érettségükre, fejlődésükre is. Miként ismerhetjük fel a gyerekek mentális „problémáit”, hogyan segíthetünk nekik? Erről szól a Zöld Követ Egyesület rendezésében a Felelős Szülők Iskolája szakmai partnerségével a Táplálkozás, testmozgás és lélek – avagy a COVID hatásai a gyermekekre című edukációs kerekasztal beszélgetés, melyre március 2-án, délután 18 órakor kerül sor a Villányi úti Konferenciaközpontban. Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, ezért érdemes mielőbb jelentkezni ITT. A beszélgetés egyik vendége, jelenlegi interjúalanyom, Hérák Anita, védőnő lesz, akit a témában kérdeztem:

 

 

Mit tapasztalsz védőnőként mennyire viselte meg a kisgyermekes családokat a COVID, illetve annak járulékos hatásai (izoláció, bizonytalanság, egészségügyi problémák)?

Milyen mentális és milyen egészségügyi problémák jellemzőek és milyen megoldás alternatívák vannak?

A tapasztalatom az, hogy jócskán megviselte a kisgyermekes családokat (is) a pandémia és annak járulékos hatásai. A kezdeti nagyfokú félelem az ismeretlentől párosult a helyzet bizonytalanságával. Gyakorlatilag nem tudtunk semmit a betegségről, és a védekezési módokról. Azóta már ugyan jobb a helyzet ezen a fronton, de sajnos a világjárvány még nem múlt el és egy úgynevezett krónikus stressz állapotában vagyunk közel 2 éve. Egy állandósult stresszhelyzet a szervezetre sosincs jó hatással és mintegy katalizátorként számos betegséget idézhet elő. Egy kisgyermek esetében ez különösen nagy rizikót jelent, hiszen nem olyan széles az eszköztára a stressz oldására, mint egy felnőttnek. Egy felnőtt számára adott a sportolás lehetősége, a különböző relaxációs technikák, vagy akár pszichológus segítségének igénybevétele. Egy kisgyermek számára a szülei által megteremtett stabilitás ad biztonságos közeget arra, hogy egészségesen tudjon fejlődni, gondolok itt a testi, illetve lelki fejlődésre. Védőnőként többek között ennek segítése a célom a kisgyermekes családok esetében.

 

 

 A gyerekeknél – óvodában, iskolában – mennyire jellemző a motiválatlanság, túlevés vagy akár más poszt covid tünetek?

A gyerekeknél előforduló poszt-covid szindróma tünetei a mai napig feltérképezés alatt állnak. Azokat a tüneteket sorolhatjuk ebbe a csoportba, amelyek a covid-19 fertőzés után 12 hétnél tovább tartanak és nem magyarázhatóak más diagnózissal. A poszt-covid szindrómát long-covidnak, vagy magyarul hosszú covidnak is hívhatjuk. Ezek a tünetek általában rontják az érintett életminőségét és az iskolai teljesítőképességét. A tünetek általában szindrómaként jelentkeznek, tehát tünetegyüttesek jelennek meg, amelyek idővel változhatnak és a szervezet bármely rendszerére hatással lehetnek. Annak érdekében, hogy minél személyre szabottabb lehessen a kezelés úgynevezett poszt-covid ambulanciákat (PCA-kat) hoztak létre, amelyek kifejezetten ezzel a jelenséggel foglalkoznak.

Az említett motiválatlanság, túlevés a krónikus stresszhelyzet következménye, tehát lelki háttere van. Azt hiszem, hogy ha jobban belegondolunk kimondhatjuk, hogy a gyerekek a legnagyobb vesztesei a járvány helyzetnek. Az UNICEF 2021-es kutatásából (Járványhelyzet hatása a gyermekekre címmel) kiderül, hogy a magyar szülők kétharmada érzi úgy, hogy nem kapott érdemi segítséget, amikor a gyermek mentális állapota a járványidőszakban azt megkívánta volna.

A munkámon keresztül én is látom a nagyfokú érintettséget, legyen szó akár étkezési zavarokról, tikkelésről, dadogásról, fejlődésben történő visszalépésről, de talán ide sorolhatjuk még a szociális érintkezéstől való félelmet is. (forrás: https://klinikaikozpont.unideb.hu/poszt-covid-szakambulancia-halozat-gyermek-haziorvosi-tajekoztato)

 

 

Az egészséges étrend és a megfelelő napi mozgás mennyire hat ki egy kisgyerek vagy akár egy iskolás teljesítőképességére, jó közérzetére, immunrendszerének védekezőképességére?

Nagymértékben befolyásolja, hiszen a megfelelő táplálkozás, a kielégítő mozgás és az elegendő pihenés hármasa fogja a jó közérzetet, a jól működő immunrendszert és a megfelelő teljesítőképességet eredményezni.

 

Mennyire tudatosak a szülők a gyermekek táplálkozása, testi-lelki fejlődése, fejlesztése tekintetében?

Én azt látom, hogy a törekvés és az akarat megvan minden szülőben, ami már nagyon jó irány, viszont azt is el kell mondanom, hogy nagyon nehéz dolga van ma a szülőknek. Olyan sok inger és elvárás éri őket, hogy csak nagy nehézségek árán tudnak a gyermekükkel összehangolódni. Azt hiszem, hogy ezt a harmóniát a mai viszontagságok között egy felnőttnek saját magával is nehéz megtalálnia.

A Nestlé 2021-es kutatása, amely a 4-10 évesek táplálkozási szokásait mérte fel, sajnos nem jó képet mutat a témában. Általánosságban elmondható, hogy jelentősen elmarad a különböző táplálékcsoportok tényleges bevitele az ideálistól.

 

 

A kutatás alapján mi a legfőbb hiba, amit a szülők elvétenek az egészséges étkezés kialakítása terén?

A legfőbb hibának a megfelelő minta hiányát látom. A szülők ugyan gyermekük számára egészséges ételeket kínálnak, ők maguk azonban nem, vagy kevésbé követik ezeket a helyes táplálkozási szokásokat. A közös étkezést is ritkán sikerül megoldani, holott ez egy nagyon fontos kapcsolódási pont lenne a családtagok számára. Ehelyett jön be a képernyő az étkezés folyamatába, ami szintén elég gyakran előfordul és rengeteg negatív hatása van. Az egyik ilyen negatív hatás, hogy a figyelem a képernyőre és nem az ételre összpontosul, holott igen fontos a gyerekeknek megfigyelni és megélni az ételek ízét, állagát, tapintását, hiszen ebből rengeteg új ismeretre tesz szert. A rágás minősége is romlik, ami miatt emésztési problémák léphetnek fel. Hosszútávon a képernyő előtti étkezés az elhízás melegágyává válhat, hiszen ilyenkor óhatatlanul több lesz a táplálékbevitel. A gyermekkori elhízás pedig már komoly felnőttkori problémákhoz vezethet.

 

Az elmúlt másfél év bizonytalanságai, közösségből való kimaradás, betegség mennyire nyomta rá a bélyegét a gyerekek szociális fejlődésére, esetleg akár óvoda, iskolaérettségére is?

Sok szülő számolt be arról, hogy gyermekeiknek a nagy bezártság után nehéz volt megszokni újra a közösséget, többen belátták azt is, hogy a szülői féltés hatott negatívan gyermekeikre. Elmondható az is, hogy sokaknál váratlan krízishelyzetek alakultak ki, gondolok itt szeretett személy elvesztésére, vagy munkahely elvesztésére. Ezek a váratlan krízishelyzetek felborítják a gyerekek biztonságérzetét, addigi stabil élethelyzetét, ami mind kihat a lelki fejlődésére is. A sok kimaradás a közösségből mindenképpen hátráltathatja a gyerekek szocializációját, ám én úgy látom, hogy hamar felveszik a ritmust és szépen be tudnak újra illeszkedni. A legtöbb gyermek esetében komoly problémák nem keletkeznek, inkább csak kisebb, könnyebben kezelhető problémák, amiben tudnak segíteni az óvónők, az óvodapszichológus, a területi védőnő és a gyermekorvos is.

 

 

Milyen tanácsot, gyakorlati „házi feladatot” adnál a szülőknek, ha szeretnék gyermekünk mentális és fizikai egészségét támogatni?

Sajnos kétségkívül nehéz időket élünk, amiben nem könnyű helytállni, ám ha sikerül meglátni a mindennapokban a jó dolgokat, az sokat segíthet a közérzetünkön. Érdemes az emberi kapcsolatokból töltekezni, például több családi programot, találkozót szervezni. A 4-5 éveseknek igen nagy a mozgásigénye, így egy kisebb kirándulás jó választás lehet, pár közösen elkészített egészséges szendviccsel még izgalmasabbá tehetjük a programot. A 6-7 éveseket már érdeklik, hogy hogyan működik a világ, például honnan esik az eső, vagy miért csíp a csalán. Érdemes figyelni ezekre az érdeklődési körökre és az adott témában akár egy múzeumlátogatás szuper időeltöltés lehet. A közös kertészkedés, vetemény ültetés is jó ötlet, amivel máris közelebb kerülnek az egészséges ételekhez. Az idősebb gyerekeknek, például a 10 éveseknek, a kortárs közösség lesz a meghatározó. Emiatt jó programlehetőséget jelenthet a különböző alkalmakból szervezett zsúrok, amiken a székfoglaló és hasonló játékokon túl az egészséges ételek is fontos szerepet kaphatnak például egy bébirépából készített snack, vagy egy finom gyümölcssaláta formájában. Rengeteg ötletet lehet találni a témában például az interneten, ám ne felejtsük el a programok alatt félretenni a digitális eszközöket, hogy minél jobban meg tudjuk élni a jelent és a kapcsolódásokat.

 

 

 

 

A fentiekkel kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre mindenkit nagy szeretettel várunk március 2-án, 18 órakor a Villányi Úti Konferenciaközpont földszinti termében.

A program ingyenes, de regisztráció köteles.
Vendéglátással és ajándékkal is készülünk.

REGISZTRÁCIÓ

Az esemény az Európa Jövője programsorozat részeként valósul meg.
Az eseményt a Zöld Követ Egyesület szervezi.
Az esemény szakmai együttműködő partnere a Felelős Szülők Iskolája.

FACEBOOK ESEMÉNY