„Az én gyerekem nem ázott meg 14 éves koráig” – Tomán Szabina gyereknevelésről is beszélt
Tomán Szabina, az egyik legismertebb magyar üzletasszony, aki számtalan területen jelenik meg, nemcsak az üzleti életben. Szabina ezúttal családi feladatairól, a gyerekeivel kapcsolatos kihívásokról, ellágyulásáról és szemléletváltásáról is beszélt a Felelős Szülők Iskolája által szervezett előadáson, Szegeden. A Siker a mosoly mögött címmel rendezett előadáson Szabina életvezetési tanácsokat, megküzdési stratégiákat és családi sztorikat is megosztott a közönséggel, annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az életünkben állandóan jelenlevő problémák, kihívások átkeretezésére, a megoldás fókuszra, ami néha bizony keserves és fájdalmas, csak az kevéssé látszik a rivaldafényben.
A 17 éves tatabányai lány hihetetlen gyorsasággal lépett olyan világot jelentő deszkákra, ahol Naomi Campbellel együtt léphetett színpadra. A sikerének titkaként az alázatosságot és a türelmet emelte ki, ami a modellszakmában, akár hosszú órás várakozásokkal, utazásokkal telik, de amikor rajtad van a sor, akkor két perced van, hogy bizonyíts. Saját bevallása szerint nagyon sok mindent tanult meg a modellkedésből, mindenből is tanulni akart, sok ingyen munkát is elvállalt, hogy megszerezze a tudást, a tapasztalást.
Ez ma sincs másként, sok önkéntes jótékonysági és mentorálási projektet visz, mert szeretné a gyereke számára megkönnyíteni, hogy jobb és együttműködőbb üzleti és társadalmi közegbe léphessen majd be női vállalkozóként, hisz Szabina a női vállalkozók szószólója, szeretne tenni az esélyegyenlőségért.
Azonban az előadáson színt vallott anyai tévedése, túlféltése kapcsán, mely okán a 18 éves lányát 14 éves koráig mindenhova fuvarozta, hozta-vitte, a széltől is óvta – ahogy Ő fogalmazott „A lányom 14 éves koráig nem ázott el…”, de ez hibás döntés volt. Mindentől meg akartam kímélni, túlféltettem, amivel egy csomó dolgot elvettem Tőle.
Komoly változásokra szánta el magát, elengedte kollégiumba, egyedül utazni, cipekedni, és sokszor sírtam, amikor vasárnap elment, vissza, el a családi otthontól.
Hagyta felnőni, önállónak lenni, még akkor is, ha itt mindig van kérdés, kétely, de akár még veszély is.
Engedni kell a gyerekeinket felnőni, hogy az Ő megoldásaikat működtessék, vagy néha kudarcot valljanak, mert abból tanulnak.
Szabina, amikor a közönség a feltöltődésről kérdezte, a csendet, az elcsendesedést emelte ki, ami egyfajta befelé figyelés, merengés és saját magunkkal való párbeszéd.
Ilyenkor szeret az esetleges kudarcokon, elakadásokon és a hozzájuk kapcsolódó embereken, folyamatokon gondolkozni, mindaddig amíg ezek a helyükre nem kerülnek a saját rendszerében.
Zárókérdésként egy 19 éves lány kért párválasztási tanácsot Szabinától, aki arra biztatta a lányt, hogy merje felvállalni az igényeit, érzelmeit, hogy ahhoz keressen társat, aki Ő maga, persze ehhez meg kell ismernünk önmagunkat is.
A Mentor(h)áló szegedi telt házas eseményén Szabina beszélgetőtársa jómagam voltam, hihetetlen elfogadást és empátiát éreztem az egyik legismertebb üzletasszony társaságában, aki hatalmas energiákkal és barátsággal fordult mindenkihez még a kígyózó dedikáló sorokat végigbeszélgetve is.
Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy nagyon sok közös szemlélet és vezérelv van egy jól működő cég és egy jól működő család között, egy biztos, egyikből sem kihagyható az egymás iránti tisztelet, emberi kapcsolódások minősége és az idő, amit egymásnak és akár a missziónknak, szakmánknak szentelünk, mert ez mindenkit megemelhet.
A titok talán az arányokban van… talán.