Hogyan védhetjük gyermekeinket a kütyük világában? – interjú Vida Ágnes pszichológussal

Hogyan védhetjük gyermekeinket a kütyük világában? – interjú Vida Ágnes pszichológussal

Az óvodapedagógusok és tanítók kiemelt szerepet játszanak a gyerekek digitális nevelésében. Az oktatási eszközök helyes használata és a megfelelő digitális tartalom kiválasztása mellett, fontos, hogy a pedagógusok beszélgessenek a gyerekekkel a látottakról, segítve őket a tartalmak feldolgozásában. Ezen túlmenően a szülőkkel való együttműködés is elengedhetetlen, különösen a család képernyőhasználati szokásainak megértése és a digitális eszközök helyes alkalmazásának ismertetése érdekében. A pedagógusoknak példát kell mutatniuk a tudatos és mértékletes digitális eszközhasználatban, és figyelmeztetniük kell a gyerekeket a digitális világ veszélyeire, így elősegítve a biztonságos és felelősségteljes online jelenlétet. Ebben a témában készítettünk interjút Vida Ágnes, pszichológussal, akinek nemrég jelent meg új könyve a Cor Leonis Kiadó gondozásában Gyerekek és kütyük – Hogyan befolyásolja gyermekedet a digitális média? címmel.

 

 

Milyen felelőssége és szerepe van egy óvodapedagógusnak és egy tanítónak a gyerekek digitális nevelésében?

 

A pedagógusok más óvodás és kisiskoláskorban több területen is támogathatják a gyerekek digitális nevelését:

 

1. Amennyiben használnak ilyen eszközöket az oktatásban vagy akár a gyerekek szórakoztatására (pl. mesenézés, ismeretterjesztő filmek nézése vagy digitális tábla használata), a megfelelő tartalom megválasztása legalább olyan fontos, mint az, hogy beszélgessenek a gyerekekkel arról, amit láttak és segítsenek nekik megérteni, feldolgozni a látottakat (pl. elmesélni mit láttak, elmondani, ki volt a kedvenc szereplőjük, mi tetszett a legjobban, lerajzolni a kedvenc részt stb.). A kisgyerekek ugyanis még nem mindig tudják segítség nélkül feldolgozni egy-egy film tartalmát, ezért túlingerlő lehet számukra akár egy ártalmatlannak tűnő mese is, illetve a részletes feldolgozás a jobb megértést is segíti, ezáltal a megfigyelési készséget is fejleszti. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a mai gyerekeket rengeteg digitális inger éri otthon, ami rontja a koncentrációs képességet.

 

2. Fontos a szülőkkel beszélgetni a család képernyőhasználati szokásairól és figyelmeztetni őket a veszélyekre, elsősorban arra, hogy ne adják oda ezeket az eszközöket a gyerekeknek evéskor, elalvás előtt és ne használják érzelemkezelésre (pl. a hiszti leállítására). Valamint fontos az is, hogy a szülők tudják, elsősorban mozgásra van szüksége egy kisgyereknek az optimális fejlődéshez, ne az legyen a fő nevelési szempont, hogy a gyerek nyugodtan üljön és ne zavarjon másokat.

 

3. Jó példa: pedagógusként fontos jó példát mutatni a gyerekeknek arra, hogyan használjuk tudatosan és mértékkel ezeket az eszközöket és érdemes beszélgetni is velük a biztonságos használatról. Sok alsó tagozatos már rendszeres internethasználó, gyakran chatelnek is, érdemes beszélgetni velük a virtuális világban szerzett élményeikről, hogy nyitottabbak legyenek és figyelmeztetni őket a veszélyekre (pl.: hogy idegenekkel ne chateljenek, illetve, hogy egymással hogyan kommunikáljanak, az alsósok ugyanis még nem értik igazán, hogy a virtuális világban is valódi emberek vannak, ezért sokkal erőszakosabban beszélnek egymással, gyakrabb az online bullying is, mint a nagyobbaknál).

 

 

 

Mi árt és mi használ? Mértékek, értékek, jó és rossz példák?

A legártalmasabb az evés közbeni és az elalvás előtti használat, valamint a túlzott mértékű használat. Azonban nehéz megállapítani mi a túlzott mérték, ez ugyanis gyerekenként is eltérő lehet. Mivel a kisgyerekek idegrendszere sokszor még éretlen, egy éretlenebb idegrendszerű gyerek kisebb mértékű kütyüzéstől is túlingerlődhet vagy rosszul aludhat, míg mások többet bírnak. A túlinger feldolgozásában sokat segít a mozgás, tehát az egy jó iránymutató, hogy ha a gyerek sokat mozog, szaladgál, játszóterezik, sportol (főként kütyühasználat után), akkor kevésbé okoz nála viselkedési problémákat a kütyüzés. A hivatalos WHO ajánlás szerint 2-4 éves kor között maximum naponta 1 óra kütyühasználat ajánlott, az Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetsége 4-6 éves kor között legfeljebb napi 2, 6-10 éves kor között 3 óra kütyühasználatot ajánl.

 

 

Hogyan függ össze a figyelem változása, a figyelmetlenség a túlzott online tartalomfogyasztással?

Alapvetően elmondható, hogy a mai gyerekek körében sokkal több a figyelemzavaros, ami annak köszönhető, hogy sokkal több digitális inger veszi őket körbe, amelyek mindegyike próbálja elterelni a figyelmüket, ezért a hagyományos “offline” ingerek unalmasnak tűnnek számukra. Ennek a legjobb ellenszere a sok szabadban töltött idő és az, hogy minél több érdekes tennivalóval foglalkozzanak offline (pl.: kézműveskedés, barkácsolás, játék stb.), hogy a digitális élmények lehetősége csak egy legyen a sok lehetséges tennivaló közül.

 

 

Szülők és nevelők együttműködése a gyerek fejlődése érdekében? Hogyan, miért?

Erre mindenképpen szükség van, elsősorban a szülők edukálására ezen a téren, mert sokan azt hiszik, nem ártalmasak ezek az eszközök, pedig a kisgyerekkori túlzott (napi 1 órán túli) használat (elsősorban 4 éves kor előtt) kimutatható hatással van a gyerek későbbi kognitív fejlődésére.

 

 

Atipikus fejlődésű gyerekek és a kütyük – kinek, mi való? Jógyakorlatok pedagógusoknak

A különféle atipikus fejlődésű gyerekekre más-más hatással vannak a kütyük. A szenzoros, az ADHD-s vagy a figyelemzavaros gyerekek problémáit tovább fokozhatja, ezért jobb, ha ők minél kevesebbet és minél kisebb mértékben találkoznak ezekkel az eszközökkel. Az ő esetükben jobb, ha olyan felhasználási módokat használunk, ami kevésbé túlingerlő pl.: színezhetnek, rajzolhatnak rajta, játszhatnak logikai játékokat vagy olvashatnak interaktív mesekönyveket (ezek a figyelemzavaros gyerekeknél még segíthetnek is a jobb szövegértésben).

Az autizmus spektrumon levő gyerekeknél viszont pozitív hatásai is lehetnek a digitális eszközhasználatnak például segíthet a kommunikációban, az érzelmek felismerésének fejlesztésében, illetve olyan helyzetekben, amikor a gyerek szorongást él át (pl. sok ember között), segíthet a gyors szorongásoldásban (amennyiben a szülő önmagában nem elég).

 

Mik az intő jelek, amikor szakemberhez kell fordulni?

Ha a gyerek csak a képernyő előtt hajlandó enni, ha 2 éves koron túl is komoly alvászavarai vannak, ha dührohamai vannak, mindenképpen gyanakodhatunk arra, hogy a túlzott digitális inger áll a háttérben.

 

 

 

Az alábbi oldalon augusztus 31-ig a kiadói kedvezmény mellé további 10% kedvezményt kaptok az “FSZI” kuponkód megadásával. Könyv: https://konyvaruhaz.corleonis.hu/gyerekek_es_kutyuk