Ahol a mesék élővé válnak

Ahol a mesék élővé válnak Mit adhat ma egy fejből mesélt történet az óvodai nevelésben?

Ahol a mesék élővé válnak

Mit adhat ma egy fejből mesélt történet az óvodai nevelésben?

Az élőszavas mesélés óvodai jelentőségéről egy doktori kutatás tükrében

 

A mese a kisgyermekkori nevelés egyik legősibb és legerőteljesebb eszköze. Nemcsak szórakoztat, hanem formál, tanít, megnyugtat és fejleszt – egyszerre szól az értelemhez és az érzelemhez. A mesélés különösen az óvodás korosztály számára bír kiemelt jelentőséggel, hiszen ebben az életkorban alapozódik meg az anyanyelv használata, az erkölcsi érzék és a világ megértésének módja.

 

 

Az óvodai gyakorlatban a mese továbbra is alapvető szerepet tölt be, de nem mindegy, hogyan jelenik meg. Míg korábban természetes volt az élőszavas mesemondás – vagyis az óvodapedagógus élményszerűen, élőszóban adott át különböző történeteket –, manapság gyakrabban olvasnak mesét könyvből, használnak hanganyagot vagy digitális mesefeldolgozást.

 

Az élőszavas mesemondás sajátos pedagógiai értékkel bír. Segíti a gyerekek érzelmi bevonódását, fejleszti a figyelmüket, képzelőerejüket és szóbeli kifejezőkészségüket. Az  óvodapedagógus ilyenkor nem csupán egy történetet közvetít, hanem jelen van – kapcsolatot teremt a gyerekekkel, reagál a visszajelzéseikre, és maga is alkotórésze lesz a mesélés élményének.

 

A mesemondás ugyanakkor belső felkészülést is igényel. A pedagógusok sokszor bizonytalanok az élőszavas mesélésben: kérdés, hogyan tudják megjegyezni a történetet, hogyan teremtsenek megfelelő hangulatot, hogyan kezeljék a különböző korosztályi vagy nyelvi szinteket. Mindez tanulható, gyakorolható – de időre, bátorságra és támogatásra is szükség van.

 

A mai óvodai nevelés számos kihívással szembesül: különböző szociokulturális környezetből érkező, eltérő nyelvi tapasztalatokkal és egyéni fejlődési ritmussal bíró gyermekekkel dolgoznak az óvodapedagógusok, miközben időszűkével, megnövekedett adminisztratív terhekkel és a digitális eszközök térnyerésével is számolniuk kell. Mégis, a mese képes összekapcsolni – gyermeket a világgal, óvodapedagógust a csoporttal, szülőt a nevelési folyamattal. A mesék nemcsak történeteket adnak át, hanem olyan értékeket és tapasztalatokat, amelyek életre szóló hatással lehetnek a gyermekek fejlődésére.

 

Ez a szakmai-tartalmi gondolatkör adja a kiindulópontját annak a doktori kutatásnak is, amely az óvodapedagógusok mesehasználati gyakorlatát és mesélési attitűdjeit vizsgálja – különös tekintettel az élőszavas mesemondás lehetőségeire és kihívásaira.

 

A kutatás többlépcsős felépítésű, célja a mese alkalmazásának sokoldalú, országos szintű feltárása az óvodai nevelésben. Ennek első szakasza jelenleg egy nagymintás kérdőíves adatfelvétel, amely a budapesti óvodákban dolgozó óvodapedagógusokat szólítja meg. A kérdőív anonim, körülbelül 30 perc alatt kitölthető, és lehetőséget ad a pedagógusoknak arra, hogy saját tapasztalataikkal, nézőpontjaikkal gazdagítsák a téma mélyebb megértését.

 

Minden egyes válasz kiemelten fontos: minél több irányból érkezik visszajelzés, annál árnyaltabb és hitelesebb képet kaphatunk arról, hogyan van jelen ma a mese – különösen az élőszavas mesemondás – az óvodai gyakorlatban.

 

A kérdőív linkje: https://forms.gle/pgRPq6THnbQP5iqu7

Előre is köszönjük, ha a kérdőív kitöltésével hozzájárul a kutatás sikerességéhez!

 

A kép forrása: https://www.pexels.com/

 

 

  • egyetemi oktató, mese-és játékkutató

Kerekes Valéria

Célom, hogy a szülőknek és a kisgyermekekkel foglalkozó szakembereknek átadjam és megmutassam a mese és a játék felszabadító, örömteli világát.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.