Mesefesztivál a Fonóban

Mesefesztivál a Fonóban

2015. április 18. (szombat) 15:30-tól

A mese gyógyír a léleknek és közös emlékezet. A Mesefesztiválhoz lehet csatlakozni egy-egy mesére, vagy akár egész napra is. Écsi Gyöngyi egy palóc népmesét hoz, amelyből megtudhatjuk, hogy mennyi bölcs döntést kell hozni az emberfiának ahhoz, hogy belekóstolhasson az élet vizébe. A MárkusZínház csodás bábokkal idézi meg Mátyás király történeteit. India a mesék hazája: Somi Panni társulatának előadásában bepillantunk az ősi indiai mesevilágba. Berecz András, a nemzet nagy mesélője nem másról mesél nekünk, mint magáról a mesemondásról; sok szívvel, végtelen derűvel és humorral, tengernyi bölcsességgel. Ágoston Béla a duda hagyományait idézi meg zenésztársaival; megszólalnak régi magyar népdalok és egy dudaverseny is.

15:30 Écsi Gyöngyi: Az élet vize és a halál vize (mese bábokkal)

17:00 MárkusZínház : Mátyás király szárnyai (bábelőadás)

19:00 Sivasakti Kalánanda Táncszínház (Somi Panni társulata): Indiai táncmesék

20:00 Berecz András: Mese a mesemondásról

22:00 Ágoston Béla és a Pipatórium: Monty Python csárdás (koncert)

Écsi Gyöngyi: Az élet és a halál vize

„Az élet és a halál vize” c. mesét a gömöri Hangonyban mondta el egykor Szilágyi Gusztáv. Az előadásban ötvöződik a bábjátékos – népdalénekes – mesemondó szerep. A kovácsoltvas díszlet, kendők, kesztyűbábok, maszkok segítségével az ősi magyar mitológiai világképben rajzolódnak ki a mese körvonalai. A tájegységhez tartozó nyelvjárás, népdalok és mondókák a mai paraszti gondolkodásmódot tükrözik, de magukban rejtik az ősi imádság, és a rejtőzés elemeit is.

Palóc népmese Jankó királyfiról és Tündérszép Ilonáról és arról, hogy mennyi bölcs döntést kell hozni ahhoz, hogy az emberfia belekóstolhasson az élet vizébe.

MárkusZínház: Mátyás király szárnyai

Több mint ötszáz éve ükapánk ükapja idején, egészen más világ volt Magyarországon. Ebből az időből maradt ránk híre és neve törökverő Hunyadi Jánosnak és az Ő fiacskájának, Mátyásnak. Nevelték tudósságra, bajvívásra… és egy napon a Duna jegén két angyal királlyá koronázta. Szilágyi Erzsébet és Hunyadi János emlékezik vissza nagy királyunk gyermekkorára, gyöztes csatáira, és lelkének égbe szállására…. Akkor még angyalok töltötték meg az eget, a kapukban sárkányok tisztelegve fújták a tüzet…

Hunyadi János: Pilári Gábor Blattner Géza Díjas; Szilágyi Erzsébet:
Vajda Zsuzsanna Blattner Géza Díjas; Színpadra állította és a bábokat életre kelti: Pilári Gábor és Vajda Zsuzsanna; Kovács Márton muzsikáját Pilári Lili Eszter szólaltatja meg.

Indiai táncmesék – Sivasakti Kalánanda Táncszínház Somi Panni társulata

India a mesék hazája. Az uralkodók okulásul, a balgák útmutatásul, a szerencsétlenek gondjaik enyhítésére hallgathatták és, persze, az indiai hagyományos előadó-művészetnek köszönhetően láthatták is a nekik szánt meséket. A híres indiai mesegyűjtemények, az eposzok, színpadi darabok bejárták a világot. A bharatanátjam, India legrégebbi klasszikus tánca, erősen támaszkodva a hagyományos ind színjátszás eszközeire, történeteket mesél el. Eszközei a kézjelek, a mimika és a mozgás. Bepillantunk tehát az ősi indiai mesevilág berkeibe. Szóval, tánccal, kézjelekkel mesélve beavatjuk a nézőt néhány régi indiai történet titkaiba.

Mesél: Somi Panni; Táncolnak: a Sivasakti Kalánanda Táncszínház táncosai
Zene: hagyományos indiai zene

Berecz András: Mese a mesemondásról

Berecz András, “ a nemzet nagy mesélője” nem másról mesél nekünk, mint magáról a mesemondásról; sok szívvel, végtelen derűvel és humorral, tengernyi bölcsességgel. A Kossuth-díjas Berecz András úgy tartja, hogy a mesemondó hivatása új életet lehelni a régi mesékbe, hogy a ma embere is értse meg az öregek nyelvét, a maga boldogulására használja a régiek bölcsességét, becsülje a rá hagyott örökséget.
„A varázslat a lényeg, ez nem színészi munka, nem egy betanult szöveg felmondása. Az emberek megérzik, hogy egy szabad, újrateremthető kultúra van a mese mögött, és hogy van egy nép, akinek a szavai nagyon fontosak.”

Ágoston Béla és a Pipatórium

A duda hagyományait bemutató műsorban megszólalnak egyházi népénekek, régi magyar népdalok és egy dudaverseny is. Zenészek: Ágoston Béla (duda, szaxofon, ének, havasi kürt), Móser Ádám (magyar, moldvai és isztriai duda, harmonika), Szabó Zoltán (magyar, macedón, bolgár és sokác duda, derbukka), Mazura János (tuba)

 www.fono.hu