A legfontosabb dolog odafigyelni a gyermekre
Hogyan ismeri fel a szülő, ha pedagógiai szakszolgálathoz kell fordulnia gyermekével? Kik tartoznak bele az SNI fogalomkörbe? Miért fontos a korai fejlesztés?
A tantrend.hu Hargitai Katalin gyógypedagógussal, tankönyvszerzővel beszélgetett, ebből idézünk.
Kiket nevezünk összefoglaló néven sajátos nevelési igényű, azaz SNI gyerekeknek?
Létezik a különleges bánásmódot igénylő gyerekek nagy halmaza és ezen belül az egyik csoport, a sajátos nevelési igényű, rövidítve az SNI-s gyermekeké. Azokat a gyermekeket nevezzük így, akik diagnosztizált, súlyosabb problémával küzdenek.
A megyei szintű szakértői bizottságok, illetve az országos szakértői bizottságok mondhatják valakire, hogy sajátos nevelési igényű.
Érdemes tudni, hogy
- az országos szakértői bizottságokhoz közvetlenül lehet fordulni, tehát az intézmény és a szülő is kérheti a vizsgálatot.
- A megyeihez a gyerek három éves kora előtt fordulhat közvetlenül a szülő, három éves kor felett pedig először a járási szintű szakértői bizottságok vizsgálják a gyermeket. Ha vélelmezik, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, kérik a megyei szakértői bizottságok további, kiegészítő vizsgálatát, és a sajátos nevelési igény megállapítását.
Többszintű vizsgálati folyamatról van szó, ami lehetővé teszi a pontosabb diagnózist.
Vannak olyan gyermekek, akiknél rögtön lehet látni, hogy valami nem stimmel, tipikusan ilyen a mozgásukban korlátozott gyermekek. De vannak olyan esetek is, amikor csak egy részképességzavarra gyanakodnak a szülők, óvónők. Ebben az esetben mi a protokol? Az óvónők küldik a gyermeket a szakszolgálathoz?
Az érzékszervi fogyatékosságot az országos szakértői bizottságok vizsgálják, és igen, van olyan, amikor akár már a születés után egyből látszik, hogy valami probléma van, és a gyermek bekerül az egészségügyi ellátó rendszerbe, illetve a fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai hálózatba. Nagyon sok olyan részképesség-fejlődési zavar van aminél kicsi korban nincsenek egyértelmű, markáns tünetek. Ha óvodás korban a szülő, vagy az óvódapedagógus mégis észrevesz valami gyanúsat a gyermek fejlődésében, akkor kérelmezik a vizsgálatot és elindul a járási szintű vizsgálati folyamat. Az intézménynek és a szülőknek együtt kell működniük. Általában az intézmény kérésére, a szülő beleegyezésével kezdődik a diagnosztizálás.
Hova fordulhat a szülő, ha részképességzavart észlel a gyermekénél?
A szülő közvetlenül is fordulhat a szakszolgálatokhoz, ahol nagyon sok fejlesztést tudnak nyújtani. Lehet kérni logopédiai ellátást, mozgásfejlesztést stb., mindenféle előzetes diagnózis nélkül is. Ha beviszi a szülő a gyereket, akkor a szakszolgálatnál dolgozó szakemberek meg fogják vizsgálni. Megállapíthatják, hogy a gyermek fejlődése minden területen átlagos ütemű, és semmilyen fejlesztésre nincs szüksége. Lehet, hogy egy- egy területen valamilyen nehézséget állapítanak meg. (beilleszkedési, és/vagy tanulási és/vagy magatartási nehézség, rövidítve BTMN). Ebben az esetben a gyermek fejlesztése elkezdődik a szakszolgálatnál. Természetesen kérheti a szülő és az intézmény az észlelt tünetek alapján a vizsgálatot, ebben az esetben elindul a már említett többszintű vizsgálati folyamat.
Miért fontos a korai fejlesztés?
Elsősorban a hatékonyság miatt. Amikor megszületik a pici baba, az idegrendszere tulajdonképpen éretlennek tekinthető, rengeteg minden alakul, fejlődik, változik nulla és hat éves kor között. Minél korábban kezdjük el az indokolt fejlesztést, segítést, annál jobb a prognózis. Vannak olyan területek, mint például a mozgás- és beszédfejlődés, melyeknél, elég pontosan lehet tudni, hogy egy adott életkorban hol tart a gyerek. A szakemberek ezeket figyelik, illetve ezekhez az átlagos értékekhez viszonyítják az adott gyereknek az érettségi, fejlettségi szintjét. Sokat tud segíteni a védőnő és a gyerekorvosi hálózat is a probléma felismerésében. A szakszolgálatoknál a korai fejlesztés abszolút prioritást élvez.
Gyógypedagógusként mi a legfontosabb tapasztalata SNI gyerekek tanításakor, fejlesztésekor? Mire a legfontosabb odafigyelni?
Arra az adott gyerekre a legfontosabb odafigyelni. Van egy vezető tünet, például hogy a gyermek enyhe fokban értelmi fogyatékos. De nagyon nem mindegy, hogy milyenek az esetleges járulékos tünetek, hogy egy adott intelligenciasávon belül a gyerek képességei hol helyezkednek el, milyen részképesség-fejlődési zavar társul még esetleg hozzá. Megvannak a tipikus lépések, hogy hogyan is kellene tanítani, de az egyéni ráhangolódás és differenciálás nélkül ez biztosan nem fog eredményesen zajlani.
A teljes beszélgetés elolvasható a TanTrend oldalán, ide kattintva.