Inkább törnek, de soha nem hajlanak – itt az Alfa-nemzedék
Az Alfa-nemzedék, a 2010 után születettek, akik olyan változást hoznak majd el a világban, amelyre már most érdemes fölkészülnünk.
Egy gyermek problémássá válásának, vagy a magatartászavarnak a gyökerei valahol a szülői házban erednek, s jelentősen megterhelik a helyzetet a modern tömegkommunikációs eszközök negatív hatásai. De nincs megközelíthetetlen gyerek, vagyis van megoldás – hangsúlyozta a szon.hu oldal cikkében dr. Gőbel Orsolya gyógypedagógus-pszichológus.
Gyakrabban olvasni manapság felfüggesztett, gyermeket bántalmazó, testi fenyítést alkalmazó óvónőkről, ám mindennek az ellenkezőjéről annál kevesebbet. Holott egyre többször fordul elő, hogy óvodás korú gyermek emel kezet az óvónőjére, vagy éppen dobálózik a csoportszoba bútoraival, gyakran terrorizálva a kortársait is. Kár lenne az utóbbit a szőnyeg alá söpörni, miközben nem kizárt, hogy a két dolog ugyanazon tőről fakad. Mivel egyre több a nehezen kezelhető gyerek, mindig megvan az esélye annak, hogy valahol egy eszközeiből kifogyott pedagógus elveti a sulykot. Ez ellen pedig csak egy módon lehet tenni, állítja dr. Gőbel Orsolya gyógypedagógus-pszichológus: egyfelől eszközt kell adni minden nevelő kezébe, másfelől hinni kell abban, hogy megközelíthetetlen, kezelhetetlen gyerek nincs.
Társadalmi változást hoznak
A Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Varázsjátékok és a Szocioemocionális Pedagógiai Terápia (SZPT) kidolgozója a Hétköznapi Pedagógus Szakmai Műhely meghívására járt nemrég Nyírpazonyban, hogy segítséget nyújtson az egyre nehezebb helyzetbe kerülő óvónőknek. Megy, amerre hívják, és megpróbálja elmagyarázni, miért mások azok a gyerekek, akiket manapság az óvodákba iratnak.
Két amerikainak, William Straussnak és Neil Howe-nak, illetve az ő generáció-elméletüknek köszönhetően mintegy két évtizede tudjuk, hogy a generációk – köszönhetően a világ gyors átalakulásának – nagyjából 15 évenként komoly változáson mennek keresztül. Először jött a háború utáni hippi, vagy bébi bumm nemzedék, majd a ’60-as évek derekától az élet színpadára lépett az X-, illetve 1980-tól az Y-generáció: a digitális bevándorlókat a digitális bennszülöttek követték. Az utóbbiak tagjai közül kerülnek ki az Alfák szülei: ők még „tudják” lapozni a nyomtatott könyveket, de már a számítógéppel is jól elboldogulnak. De még valami fontosra felhívta a figyelmet a szakember:
Rendelnek és elvárnak
– Az Y-generáció idejére válik mind divatosabbá a halasztott szülővé válás. Egyre több negyven pluszos mamával és papával találkozunk, akiknek a gyerekeik gyakorlatilag átlépik – ez a generáció átugrás – az 1996-2010 között született Z-, más néven online-nemzedéket. A szülők többsége kidolgozott egzisztenciával és „szolgáltatói” tudattal bír, megszokták, hogy mindenhol „rendelnek és elvárnak” – figyelmeztetett a szakember. Dr. Gőbel Orsolya többször is hangsúlyozta, hogy nem ítélkezni akar.
– Ezek a szülők nem jobbak vagy rosszabbak, hanem mások. Sajnálatos viszont, hogy a szülői életkor kitolódásával, gyakoribb a szülési sérülés, a születési problematika, megszaporodott a felszívódó ikervárandóság, a Down-szindróma, egyre több a lombikbébi. Az anyák nagyobb arányban szorulnak orvosi segítségre, inszeminációra vagy éppen lombik-programra. És ne higgyük, hogy az apa életkora nem számít. A pszichiátriai megbetegedések hajlama szignifikánsabban megnő a kitolódó apává válás miatt, magatartás- és szabályozási gondokat eredményezve a gyereknél.
A cikk folytatása a szon.hu oldalon olvasható.