Sarlós Erzsébet: Sok gyerek életét rendbe lehetne tenni ezzel a terápiával

Sarlós Erzsébet: Sok gyerek életét rendbe lehetne tenni ezzel a terápiával

Rossz iskolai eredmények, ágybavizelés, gondok az olvasás- és írástanulásban, úszásban, biciklizésben. Egy láthatatlan népbetegség, a megmaradt csecsemőkori reflexek rengeteg gondot okoznak gyerek- és felnőttkorban: rengeteg autizmussal, diszlexiával, diszgráfiával hiperaktivitással kezelt, diagnosztizált gyerek és szüleik keserves élete vehet fordulatot, ha ezeket leépítik.

A problémára több hazai szakember kínál megoldást, egyikükkel beszélgetett a hvg.hu: Sarlós Erzsébet épp a csoportos terápiát vizsgálja – aminek alig van eszközigénye, a közoktatásban mindenki számára könnyedén elérhetővé lehetne tenni.

Mik azok a csecsemőkori reflexek?

Pxhere

Sarlós Erzsébet: Némelyikük már a méhen belül kialakul, és mint minden emberi tulajdonság, ezek is fejlődnek, és minden stádiumnak megvan a maga szerepe. Például van több olyan reflexünk, ami segíti a gyermeket a megszületésben. Az egyik ilyen például az elfordulás a szülőcsatornában a vállöv és csípő mozgatásával. Ilyen és hasonló reflexeknek kéne integrálódniuk egy következő lépcsőfokba, majd egy azutániba. Ha nem így történik, és megmarad a reflex, az később gondokat okozhat.

Az emberi szervezet arra törekszik, hogy megszüntesse azokat a reflexeket, amelyekre már nincs szükség. Például a csípő-ágyéki reflex kioltásának érdekében a gyermekek gyakran késztetést éreznek arra, hogy asszimetrikusan mozgassák a csípőjüket. Egy gyereknél ez azt okozza, hogy állandóan ficereg, billeg a széken, hintázik, nem tud megülni a helyén. De van olyan születést segítő reflex, például a markoló-szopó vagy az aszimmetrikus nyaki tónusos reflex, melyek az írástanulásnál, vagy később az írásnál okoznak gondot.

Hány ilyen reflex van?

S. E.: Sok, de amit vizsgálni szoktam, az nyolc reflex, amit később lehet finomítani, mélyebbre menni, továbbiakat keresni.

Milyen gondokat okoznak a megmaradt reflexek?

S. E.: Számos esetben jelentkeznek problémák az olvasásnál. Egyrészt azért, mert a gyerek feje bizonyos reflexek éretlenége miatt nem tud optimális szögben, automatikusan beállni az olvasáshoz. Másrészt, gyakran követi a belső fülben található egyensúlyérzékelő szerv éretlensége a megmaradt csecsemőkori reflexeket. Ennek nemcsak az egyensúlyozásnál van jelentősége, hanem például pörgetés után a gyermek szeme nem mozog tovább vízszintes irányban. Ilyenkor a gyerekek jó része nem szédül. Miért fontos ez az olvasásnál? Mert az olvasáshoz szükséges, hogy a gyerek szeme mindig a következő sor elejére ugorjon automatikusan vissza, ezért pedig az a pörgetést követő szemmozgás felel. Ha ez nincs meg, a következő sor elejére ugrás tudatos kell legyen, ami sokkal több energiát emészt fel, és több hibázási lehetőséget rejt magában.

De okozhat gondot úszás- vagy biciklitanulásban is egy-egy megmaradt reflex. Nagyon széles a spektrum, minden reflexnek megvan az a helye, tevékenységi területe, ahol zavart okoz. Azt meg kell jegyezni, hogy nagyon nehéz megkülönböztetni, hogy bizonyos esetben diszgráfiáról, diszlexiáról, hiperaktivitásról, ADHD-ről beszélhetünk-e, vagy egy reflex megmaradása, azaz az idegrendszer éretlensége okoz ilyennek tűnő zavarokat. Akkor tudom elmondani egy gyerekről, hogy mi a helyzet, ha végigcsinálja a szenzomotoros terápiát, és megszűnik/nem szűnik meg, mondjuk, a diszlexia. De ez a másik irányba is igaz: sokszor megkapja a gyerek a papírt, hogy diszlexiás, diszgráfiás, kap egy felmentést, és ennyi. Ebben az állapotban marad, holott lehetne rajta segíteni.

Meddig maradnak meg ezek a reflexek?

S. E.: Sokáig. Többször volt már olyan, hogy a szülő elhozta hozzám egyéni terápiára a gyereket, és önmagán tapasztalta azokat a tüneteket, amik a gyereken kijönnek a vizsgálatkor. Volt olyan szülő, aki a gyakorlatok hatására meg tudott tanulni vezetni, mert addig nem tudott egy megmaradt reflex miatt kanyarodni az autóval. Volt egy zenész, aki ugyanezért nem tudott egyszerre gitározni és énekelni. Amikor óvónőkkel dolgoztunk együtt, kiderült 20-30 százalékuknál megmaradt a Moro-reflex, ami kihathat a lelki életünkre is.

Mekkora lehet azok aránya, akik valóban hiperaktivitással, diszlexiával küzdenek, és mekkora azoknak, akiknek a megmaradt reflexeik okoznak hasonló tüneteket?

S. E.: Erről sincs mérés és nehéz is mérni ezeket. De azt tudjuk egy 2017-es tanulmány alapján, hogy autista, ADHD-s, beszédproblémás gyerekek vizsgálatakor bebizonyosodott, hogy akár több csecsemőkori reflex megmaradt mindegyiküknél. Nekem két olyan páciensem is volt, akiket autizmus spektrumzavarral hoztak hozzám, és egyik sem autista, csak olyan tüneteket produkált. 11 évesen soha senki nem nézte meg egyiküknél sem, hogy megvannak-e a csecsemőkori reflexei. Persze ilyenkor a szülők hordozzák a gyerekeket terápiáról terápiára, elköltenek egy csomó pénzt, bedőlnek kóklereknek, a végső kétségbeesés szélére és a teljesítőképességük határára kerülnek, sokszor tönkremegy a magánéletük.

Az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyerekeknél, amennyiben jelen vannak az idegrendszeri éretlenség tünetei is, lehet eredményeket elérni. Ám ez nem azt jelenti, hogy ha egy autista gyereknél leépítjük a reflexeket, akkor minden szép és jó lesz. Viszont ez megkönnyítheti az életét, az idegrendszeri éretlenségből adódó ezek a problémái megszűnhetnek.

A cikk folytatása (vizsgálat, terápia) a hvg.hu oldalon olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.