Okos, de ügyetlen – a rejtélyes érzékelési zavarok

Okos, de ügyetlen – a rejtélyes érzékelési zavarok

“Miért ilyen ez a gyerek?” A kérdésre adható válaszok közül egyik az “eltérő fejlődés”, vagy “idegrendszeri éretlenség”. A kifejezések összefoglalják a gyakran nagyon jó intellektus mellett megjelenő különféle “ügyetlenségeket”. Ezek felelősek a gyerek tapasztalatszerzési, tanulási, esetleg magatartási/beilleszkedési nehézségeiért.

A sorozat bevezetőjében szeretném megmagyarázni a címet – írta összefoglaló cikkében a csaladinet.hu szerzője, Huba Judit gyógytornász, gyógypedagógus (beszédjavítás, pszichomotoros fejlesztés).

Hosszú évek során sok szülő tette fel ezt a kérdést nekem és kollégáimnak gyermeke vizsgálata, terápiája során. Nem értették, hogy „amúgy” értelmes gyermekük az iskolában (és talán már az óvodában is) korához képest elvárható teljesítményeiben miért különbözik a többiektől.

A kérdésre adható válaszok közül egyik az „eltérő fejlődés”, vagy „idegrendszeri éretlenség”. A kifejezések összefoglalják a gyakran nagyon jó intellektus mellett megjelenő különféle „ügyetlenségeket”. Ezek felelősek a gyerek tapasztalatszerzési, tanulási, esetleg magatartási/beilleszkedési nehézségeiért.

Tényleg kinövi?

A szülők a fejlődés során alig (vagy egyáltalán nem) vettek észre különbséget a többi hasonló korú gyermekhez képest. Ha mégis, felkeresték a gyermekorvost, és valószínűleg gyakran kaptak ilyen választ: „Majd kinövi Anyuka, nem kell aggódni!”

Előfordul, hogy a szülő ebbe nem nyugszik bele, különösen a jelentősebbnek ítélt fejlődési eltérés esetén szakorvoshoz, gyógypedagógushoz, pszichológushoz fordul. Szükség esetén a gyermeknek fejlesztést javasolnak. A pontos diagnózis tartós megfigyelést igényel/igényelne, erre gyakran csekély a lehetőség. Az eltérő fejlődés megfelelő terápiája terén is sok a bizonytalanság, illetve korlátozottak a lehetőségek.

Következmény, hogy a gyerek fejlődése még iskolakezdés idejére sem felel meg a vele szemben támasztott iskolai (és következményesen szülői) követelményeknek. Általános tapasztalatok szerint egyre nagyobb arányban fordulnak elő az osztályokban az értelmileg megfelelő, más szempontból azonban nem iskolaérett gyerekek. Milyenek ők? Miért ilyenek? Ezekre a kérdésekre igyekszem magyarázatot adni a szülőknek, korántsem a riogatás, inkább a tisztánlátás szándékával.

Amiről még keveset tudunk – az érzékelés zavarai

Minden gyereknek más a fejlődési dinamikája, nincsenek tankönyvi adatokhoz igazodó pontos terminusok, csak „tól-ig” határok. Ezt azonban nem mindig lehet magyarázatként elfogadni. Szerencsésebb, ha a korai fejlődés apró mozzanataiban a szülők felismerik a lényeges eltéréseket, megértik a fejlődési lépések egymásra épülését. Biztos alapok nélkül ugyanis nemcsak ház, de „iskola-kész” készségfejlődés és magatartás sem alakul ki.

A „miért ilyen” megértésének másik célja, hogy a szülő ismerve az eredetet tudatosabb lehet a – valóban alapos – megfigyelés és vizsgálat eredményének elfogadásában és jobban azonosulhat a terápiás javaslat megválasztásával.

Kezdjük tehát az elején! Elfriede Bielefeldt-et hívom segítségül, aki német nyelven írt szülőknek tájékoztató könyvet a taktilis és kinesztéziás érzékelés, észlelés területén mutatkozó eltérő fejlődésről.

Érzékelés és észlelés

Az ingerek beérkezése, felfogása az érzékelés, feldolgozása az észlelés. Zavarok mindkét területen lehetnek.

Taktilis = a tapintási, érintési ingerek érzékelése, feldolgozása. Ebbe a körbe nem csak a test felszínéről, hanem a belső szervekből származó más testi ingerek is bele tartoznak (mélyérzések).

Kinesztéziás = a test mozgásaiból, helyzetéből származó ingerek érzékelése, észlelése.

A két észlelési területet együtt haptikus-nak is nevezik, vele kapcsolatban említjük a „haptikus tér” kifejezést. Általában nem szeretjük, ha ezt a teret nem tartja tiszteletben embertársunk, túl közel jön, szorosan az orrunk előtt hadonászik, esetleg meg is bökdös.

A taktilis, kinesztetikus zavarok relatíve ismeretlenek. Megbízható statisztikai adataink sincsenek. A ki nem mutatott százalékarány valószínűleg magas (és egyre gyakoribbnak tűnik!). Viszonylag keveset foglalkozunk a tünet-együttes teljességével és még kevésbé a valóban hatékony terápiával.

Az eltérő tapintási, mozgási érzékelés lényege, hogy az ilyen gyermekhez nem érkeznek el azok az információk, amelyek minden ember számára szükségesek ahhoz, hogy környezetük birtokba vételével megfelelő tanulási folyamatok induljanak el bennük. Hiányzik az információhoz szükséges ingerek bizonyos minősége és mennyisége, tehát a feldolgozás is hibás lesz. Hogy pontosan hol van a zavar, az információ felvételnél, vagy a feldolgozásnál, az inger által elsőként érintett idegpálya sejteknél, vagy az agyban, annak felfedezéséhez egyre közelebb jutunk.

Szokatlan viselkedés

Az elégtelen információk következtében a gyermek nem a szituációnak megfelelően viselkedik, magatartása feltűnő. Az érintett szempontjából ez a reakciómód a logikus, ő csak arra reagál, amit érez. Számára a mindennapok probléma megoldásainak nagy része nem válik belsővé, azaz tanulttá és alkalmazhatóvá. Ez bizonyos teljesítményekben alacsonyabb szinthez, fejlődési zavarhoz vezet.

Lehetséges tünetek

A tünetek skálája nagyon széles. Általában csak egy részük fordul elő a gyermeknél, és szinte mindegyiküknél más-más a kombináció.  Éppen ez okozza a diagnosztikus nehézséget.

A megjelenési forma lehet a túlérzékenység (hiperszenzibilitás), vagy az érzékenység kóros csökkenése, hiánya (hiposzenzibilitás). Míg az első esetben a gyerek az ingerrel kapcsolatban túlzott reakciót mutat, a második esetben relatíve érzéketlen. Mindkettő kellemetlen és ugyanazon gyereknél vegyesen is előfordulhat a túl- illetve csökkent érzékenység. Ennek megfelelően a tünet-együttes teljesen ellentmondásos lehet.

Ezeken a területeken fordulhatnak elő eltérések:

• Sírás és hang
• Alvás
• Tapintás
• A test nyomási- és érintési érzékenysége
• Fájdalomérzet hiánya vagy csökkenése
• Hőérzés
• Öningerlés
• Izomtónus, izom kötöttség
• Az izmok koordinációjának problémái
• Ügyetlenség
• Rajzolási gyengeség
• Evés és ivás
• Az arc érzékenysége
• Fejlődési késés
• Szemkontaktus
• Konstrukciós nehézségek
• Sztereotípiák – ragaszkodás a megszokott folyamatokhoz
• Az észleltek rögzítése (mennyiségi és minőségi)
• Testséma
• Idő fogalmak
• Hallászavarok
• Beszédkészség és nyelvi kifejezőkészség
• Félelem a nagy terektől
• Személyiség

A korai, valóban helyes diagnózis és a kielégítő kezelési mód jó prognózist tesz lehetővé.

A cikk folytatása a lehetséges tünetek részleteivel és további információkkal a csaladinet.hu oldalon olvasható.