A jutalom fajtái és hatásuk a belső motivációra
A jutalom három fajtája különböztethető meg: az ösztönző, az értékelő-minősítő, illetve a kontrollként alkalmazott jutalom.
Az ösztönző jutalom voltaképpen a biztatással rokon: üzenete, hogy bízunk az illetőben, elhisszük, hogy a teljesítményét siker fogja koronázni. Ilyen ösztönző jellegű az a jutalom, amit munka közben, még a cél előtt kap az ember. Az óvodában is fontos szerepe lehet! Különösen a félénkebb, bizonytalan gyerekek profitálnak sokat a megerősítésből, hogy jó úton járnak, és sikerül majd eljutniuk a célig.
A legfontosabb szerepe nyilvánvalóan az értékelő-minősítő jutalomnak van. Miről is van itt szó? A belső motívum valamilyen feladat elvégzésére akkor kap megerősítést, ha az egyénnek sikerült jó teljesítményt nyújtania. De honnan tudja meg, hogy valóban így történt-e? Az ember általában maga is tudja, ha valami jól sikerült, mégis nagyon fontos kiegészítő hatás, amikor a másik ember – olyan, akinek adunk is a véleményére – elismeri jó teljesítményünket.
Például hiába tudjuk, hogy gyönyörűen kitakarítottuk a lakást, a jó teljesítmény érzése kevésbé okoz örömet, ha senki sem veszi észre. Ugyanakkor elégedettségünket fokozza, ha valamelyik családtag elismerését fejezi ki. Mindez egyáltalán nem csökkenti a motivációnkat, sőt éppen ellenkezőleg: a motiváció akkor vész el, ha hiába erőlködünk, nem sikerül elismerést kicsikarni környezetünk tagjaiból.
Ezt a tapasztalatot tekintetbe véve nagy óvatossággal kell eljárnunk, amikor az óvodában jutalmazásról esik szó. A jutalmazás, a jó teljesítményt követő dicséret ugyanis nem más, mint minősítés, visszajelzés.
A jutalmazás megerősítheti a gyerekeket abban, hogy jó úton járnak, érdemes a dologgal foglalkozniuk. Negatív következménnyel járhat, ha munkájukat nem követi minősítő jutalom: nagy eséllyel az adott feladattól is elmegy a kedvük. Ugyanakkor a minősítő jutalom is lehet irreálisan nagy vagy aránytalan a teljesítményhez képest, és ez esetben ugyanúgy a motiváció csökkenését idézi elő, mint az értékelés elmaradása.
Az ellentmondásosság a legtöbbször ahhoz a jutalomfajtához kapcsolódik, amely kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy átvegye a motiváció szerepét. Ez gyakran meg is történik: ilyenkor az egyén belső késztetésrendszere csökken, egyre inkább a jutalom fogja szervezni a tevékenységét.
Egy amerikai kísérletben például pénzjutalommal igyekeztek rávenni a diákokat, hogy többet olvassanak. Formálisan sikerült is elérni ezt az eredményt: valóban nőtt az elolvasott könyvek száma, csakhogy az utólagos ellenőrzésnél kiderült, hogy a gyerekek mindig a legkönnyebben elolvasható regényt választották, felületesen olvastak, és az olvasónaplót is a lehető legegyszerűbb módszerrel készítették. Hasonló okokból rendszeresen csődöt mondanak azok a kísérletek, amelyekben a jó teljesítményt vagy magatartást különböző zsetonokkal jutalmazzák. Az eredmény hasonló lesz, mint az, amit a Tom Sawyerben olvashatunk: a gyerekek cserélgetéssel igyekeznek egyre több zsetont gyűjteni, és hamarosan háttérbe szorul az eredeti cél, amiért az egész rendszert kitalálták.
Megjegyzendő, hogy a külső jutalom paradox hatásai elsősorban akkor érvényesülnek, ha a résztvevők számítanak rá, hogy jutalmat fognak kapni. Ha meglepetésként éri őket, a feladat elvégzése után, akkor nincs teljesítményromboló hatása. A jutalom hatása nem független attól sem, milyenek a személyiségjegyei annak, aki kapja. Vannak szerényebb alkatú emberek és gyerekek, és van, akinek „könnyen a fejébe száll a dicsőség”. Minél idősebb egy gyerek, annál inkább kell tartani a jutalom ellentmondásos következményeitől. Természetesen a kontroll jellegű jutalom inkább az externalizátorok teljesítményét rombolja, akik amúgy is kisebb jelentőséget tulajdonítanak saját erőfeszítéseiknek.
A kísérletek és megfigyelések adatai csupán alátámasztják azt, amit a jó pedagógus mindig is tudott: a jutalom alkalmazásában – csakúgy, mint minden más nevelői eszköz esetén – megfontoltan kell eljárni, mert a helyzetet meghatározó körülmények, a szereplők tulajdonságai nagymértékben befolyásolják a jutalom hatását.
Szerző: Vajda Zsuzsanna
Forrás: ovonok.hu