Történelmi Arcképcsarnok VII. rész – Bezerédj Amália

Történelmi Arcképcsarnok VII. rész – Bezerédj Amália

Bezerédj Amália: Flóri könyve

Bezerédj Amália költő, a reformkor pedagógiai írója, az első magyar gyermekkönyv szerzője (1805. április 15-1837. szeptember 21.)
1804. április 15-én született a Vas vármegyei Szentivánfán. Édesapja a Vámos családi ágból származó Bezerédj György, Vas és Veszprém vármegye követe, Veszprém vármegye főjegyzője, alnádor, a kőszegi kerületi tábla elnöke, cs. kir. udvari tanácsos. Édesanyja mezőszegedi Szegedy Antónia, testvére Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor költő hitvesének és múzsájának.

1806 Konstanczia húga születése.

1807 Etelka húga születése. Édesanyja súlyosan megbetegszik a szülés után. Életét Széchenyi István orvosa menti meg. A kisgyermekek nevelésében fontos szerepet kap a szigorú, de szeretetteljes dajka, ahogyan a lányok nevezik, a „liebe Bábi”.

1809 Antónia húga születése.

1810 Lujza húga születése. Amália az elsőszülöttnek járó nevelésben részesül, apja a klasszikus műveltséget sajátíttatja el vele. Nevelőnő és házitanító gondoskodik a nemes hajadonhoz illő nevelésről. Az írás, olvasás mellett nyelveket tanul, zenél.

1812 Édesanyja betegeskedése miatt Amália tevékenyen részt vállal kisebb húgai nevelésében, tanításában. A testvérek között szeretetteljes kapcsolat alakul ki.

1813 László öccse születése.

1815-16 Amália szüleitől távol, Pozsonyban tölti idejét. Ismerkedik a társasági élettel, művészetekkel. Angolul, franciául, németül és latinul tanul.

1816 Elkészül az új ház, a család új lakóhelye Veszprémben. Amália édesapjánál, Veszprémben „patvarizál” (joggyakorlatot folytat) a szerdahelyi Bezerédj-ágból származó Bezerédj István, aki a nagyon tehetséges „szép kuzint”, Amáliát – ahogy becézik (Málit) –, rajzolni és festeni tanítja. Mély érzelem, barátság, majd szerelem szövődik közöttük, melyet nyíltan is megvallanak egymásnak. Elhatározzák, hogy egybekelnek, de erre Amália fiatal kora miatt még két évet várniuk kell.

1821 A házasulandók Móringlevelet írnak alá, mely bizonyítja azt az ősi magyar szokást, hogy a férj a feleségét becsüli és jóban-rosszban segítőtársnak tekinti. 1821 április 15-én, Amália születésnapján, Szombathelyen összeházasodnak. A fiatal pár Bezerédj István birtokára, a Tolna vármegyei Hídjára költözik. Élénk társasági életet élnek, kiterjedt baráti körük lesz. Hidja hamarosan a kulturális élet központjává válik. Széleskörű levelezést folytatnak. Bezerédj István családtagjainak írt leveleiben először említi Amália betegségét, „a reumás alterációt és hurutot”.

1823 Világra jön Elek öccse, hetedik testvére, akit a 19 évvel idősebb nővér, Amália, nagy szeretettel, szinte anyai gondoskodással vesz körül. A kisfiú sok időt tölt Hidján.

1823-25 Amália legkedvesebb időtöltése a zene, az ének és a tánc. Gyönyörűen zongorázik és hárfázik A zene iránti elkötelezettsége a hidjai évek során fokozódik. Kottákat gyűjt, minden dallamot hallás után játszik, kottákat ír. Nyaranta férje testvérével, Bezerédj Pállal együtt zenélnek. A balatonfüredi társasági élet központi személyiségei, a koncertek állandó fellépői. Amália zeneszerzéssel is foglalatoskodik. Több kottája maradt ránk kéziratban. Kisfaludy Sándor hatására élénk figyelmet tanúsít a balatonfüredi színházi esték, „a magyar theátrum” és az irodalom iránt.

1825 A Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből (1823-1832) című gyűjteményben A. d. B monogrammal megjelenik nyomtatásban Amália verbunkos kottája.

1826 Bezerédj István és Amália látogatást tesznek Veszprémben a 13 éves Bezerédj Lászlónál. A házaspár nagy hatással van a fiatal fiúra, aki Amáliát követve zenél, és István példájára a jogi pályát választja.

1828 Férjével együtt segítik a kápolnai és hidjai „oskolák“ működését. Édesapja megvásárolja a kis- és nagysennyei és újlaki birtokrészeket. Ettől kezdve Amália szülei Sennyén élnek.

1829 Amália édesapját a Kőszegi Kerületi Tábla elnökévé választják, így Sennye mellett a család téli lakhelye Kőszeg lesz.

1830 Férjét, Bezerédj Istvánt Tolna vármegye követének választják, így az országgyűlések ideje alatt Pozsonyban élnek. Élénk érdeklődéssel vesz részt férje politikai törekvéseiben. A liberális mozgalom híveinek társaságában a politikai viták aktív résztvevője. Leveleiben, írásaiban különösen a nőnevelés, a művészeti nevelés kérdéseinek ad hangot.

1831 Testvérével, Lászlóval, francia nyelven leveleznek az európai szemléletről, olvasmányélményeikről, Byron és Shelley életérzéseiről.
Amália gyakran betegeskedik. Novellákat, elbeszéléseket ír németül, melyek női sorsokat ábrázolnak. Romantikus érzéseit versekben, dalokban örökíti meg. Szoros barátságot alakít ki F. Schoberrel és Csapó Idával, akik további írásra buzdítják. Kiadókat keresnek német nyelvű írásai (a Laura, a Háztűznéző stb.) megjelentetéséhez.

1833-34 Amália kisgyermeknevelési intézmény alapítását kezdeményezi Szekszárdon. Rábeszéli Augusz Antalt az első szekszárdi óvoda létesítésére. Gyűjtést szervez a létesítendő intézet javára. Komoly szervezőmunkát végez. Képzőintézet alapítását is szorgalmazza.

1834. május 7-én Pozsonyban világra jön Amália és István várva várt gyermeke, ahogy Deák Ferenc nevezi, a „diétai kisleány”.
A kislány a Floriana, Maria Anna, Elisabeth, Antónia nevet kapja. A kislányuknak választott névvel, a Flóra, Flóri, Floricza Flórika név meghonosítói lesznek Magyarországon.

1835 Férje buzdítására (magyarul) ír kislányának és a hidjai gyermekeknek. Érdeklődése a pedagógia felé fordul. Wilderspin és Pestalozzi műveit olvassa. Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket, apró mondásokat ír gyerekeknek, és papírra veti az új intézményalapítás, a kisdedóvó intézet létrehozásának minden mozzanatát. A téli esték, összejövetelek tartalommal töltődnek meg, ahol Tolna vármegye nemesi családjai (Csapó, Sztankovánszky, Gindly, Zichy, Festetics és Augusz családok) a kor eszméit, nevelési és művelődési kérdéseit vitatják meg. Itt kerülnek ismertetésre elsőként magyar nyelven Wilderspin kisgyermeknevelésről írt művének egyes részanyagai. Decemberben Malby álnév alatt a Szemlélőben megjelenik A remeték című elbeszélése. Első nyomtatásban megjelent művéért 25 forintot kap, melyet kislányára, Flórikára költ. Bajza József ír kritikát az elbeszélésről.

1836 Fokozott intenzitással ír, dolgozik. Megjelenik kéziratos formában a Flóri könyve. Folyamatosan dolgozik a Földesi estvék című munkája kéziratán is. Ez utóbbit S. Wilderspin és Kisfaludy művei, illetve Pestalozzi Lénárd és Gertrúd című alkotása ihlették, melyet olvasókönyvnek szánt. Mindkét munkáját halála után, 1839/40-ben férje jelenteti meg nyomtatásban. Amália Pozsonyból Kápolnára költözik, így követ férjével levelek útján tartja a kapcsolatot. Betegsége felerősödik, napjait ágyhoz kötötten írással tölti. Testvére, Etelka, állandó ápolója lesz és segítője a gyermeknevelésben, a háztartás irányításában. A hidjai présházat átalakíttatják, férjével és húgával együtt megalapítják az első magyar falusi óvoda-iskolát, a hidjai kisoskolát, 3-8-9 éves gyermekek számára. Az építkezés befejeztével Kápolnáról visszaköltöznek Hidjára és komoly szervezőmunkát folytatnak, hogy a pusztai szegény emberek gyermekei számára a lehető legjobb nevelést biztosíthassák. A legfontosabb segédeszköz Hidján a Flóri könyve lesz, mely később elterjed az egész országban.

1837 Amália bekapcsolódik a tolnai óvóképző és példányóvoda megszervezésébe. Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazik. Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjai temetőben helyezik végső nyugalomra.

1840 Megjelenik a Földesi esték : olvasókönyv a magyar ifjuság számára, Novellen und Erzählungen 1-2., és virágregéi az Emlényben. A magyar gyermeklíra, s egyben a magyar gyermekirodalom kezdetét az irodalomtörténet – szimbolikusan – az 1840-es évhez kapcsolja. A Flóri könyve, amelyet szerzője kislányának és a birtokán élő jobbágyok gyermekeinek írt, elsősorban abban más és több, hogy „irodalmibb” elődjeinél, szándékoltan gyermekeknek készült. „Első igazi” gyermekkönyvünk, ahogyan Benedek Elek nevezte. A mű, amolyan mindenes könyv, tankönyv és egyben tágabb fogalmi körben értelmezett irodalom: ábécé, versek, mesék, imádságok, ismeretterjesztés a természetről, a világról. A Flóri Könyve a 19. század gyermekirodalmának sikerkönyve, 1927-ig tizenhat kiadásban jelent meg. (Utoljára 1986-ban a Tolna Megyei Könyvtár és az OPKM adta ki 4000 példányban.)

(Kurucz Rózsa életrajzi összeállítása alapján. Forrás)