9+1 dolog, amit csakis a fiús anyukák tudhatnak

9+1 dolog, amit csakis a fiús anyukák tudhatnak

Felelős Szülők Iskolája

2019. január 11. péntek

Ahogy a fiam lassan betölti a hatodik évét, rá kell döbbennem: a fiús anyák világa alapvetően különbözik azoktól a családoktól, ahol csak lányok születtek.

Két lány után azt gondoltam, nem ér majd nagy meglepetés a harmadik gyerekkel, noha mindenki figyelmeztetett: egy fiú nagyon más lesz. De nem hittem nekik – írta az nlcafe.hu szerzője. Aztán igazuk lett.

A fiúk soha nem fáradnak el

Persze nagyon aktív lányok is vannak (nekem is van belőle kettő), de azért ha télen, ovi után, a mínusz tíz fokban elmegyek a játszótérre a fiammal, akkor ott csak és kizárólag fiús anyákkal találkozom. Merthogy egy fiúnak alapvető lételeme a mozgás, és nem kenyerezhető le holmi színezéssel vagy gyöngyfűzéssel a szaladgálás helyett. Ebben már csak azért is partner vagyok, mert ha otthon maradunk, akkor azt kell néznem egész este, hogy körbe-körbe szaladgál a fiam, a kielégítetlen mozgásigénye miatt.

A rosszaság határai egészen máshol vannak

Még naiv és kezdő lányos anyaként gyakran rácsodálkoztam, hogy a fiúkra milyen ritkán szólnak rá a szüleik. Pedig hát azok alapján, amit ezek a kölykök műveltek, úgy láttam, rájuk férne a fegyelmezés. Egy három fiút nevelő ismerős anyuka azonban elárulta nekem, miért van ez: akár tetszik, akár nem, a fiúk bizony hangosabbak, vadabbak, aktívabbak. Ha ezt meg akarná akadályozni, egész nap üvöltöznie kellene a gyerekkel, aminek nyilván semmi értelme nem lenne. Így ő ma már csak arra koncentrál, hogy megakadályozza az ön- és közveszélyes helyzeteket. Minden mást elnéz nekik. Be kell vallanom, ma már sokkal jobban megértem az álláspontját. Ha azt várnám el a fiamtól, hogy olyan csendes, szófogadó, nyugodt legyen, mint a lányaim voltak annak idején, egész nap fegyelmeznem kellene, az meg senkinek nem lenne jó.

A kukásember a legjobb fej a környéken

Bevallom, mielőtt a fiam megszületett, nem sok figyelmet szenteltem a körülöttem dolgozó gépeknek, építkezéseknek és mesterembereknek. Nos, hát ez az elmúlt években teljesen megváltozott. A fiam már a babakocsiban ülve is órákon át tudta volna nézni, hogyan betonoznak a szomszédban, vagy hogyan ássák a gödröt a markológéppel. Sokáig a 100 munkagép volt a kedvenc könyve, amit esténként lefekvés előtt szépen végig kellett nézni. A korábban utánam füttyögető munkásokról pedig kiderült, hogy mind vajszívű apuka, és imádják a gyerekeket. Kivétel nélkül mind integetnek, ha meglátnak minket a fiammal, mosolyognak, szívesen megmutatják a gépeket, elmagyarázzák, mi mire való, és bizony még az is előfordult, hogy elvitték egy körre a kukásautó hátulján.

A banda a természetes közegük

A fiúk egészen másként viselkednek a játszótéren, mint a lányok. A copfosok simán elüldögélnek egyedül is a homokozóban pogácsát sütve, és már az is nagy szó, ha összehaverkodnak egy másik kislánnyal, akivel aztán ketten csinálják ugyanazt. De az tuti, hogy harmadikat már nem engednek maguk mellé. A fiúk viszont két perc alatt bandába verődnek, és aztán közösen mennek homokvárat építeni, harcolni, focizni, fogócskázni. Nem tudok soha úgy elmenni a játszótérre, hogy végül ne egy nagy csapat fiú közül kelljen kihalászni a saját fiam, egy óriási és nagyon komoly küldetésből.

Mindenből lehet fegyvert csinálni

Lehet az ember bármilyen pacifista állatvédő, és dönthet úgy, hogy nem vesz semmiféle fegyvert a fiának. A fiúkban valahogy genetikusan benne van a harc. Bármilyen botból, amit felvesznek a földről, azonnal gépfegyver vagy pisztoly lesz, a gömb alakú gyertyából ágyúgolyó, a vonalzóból kard. A gyermeki fantáziának nem lehet határt szabni – és úgy tűnik, a fiúk harcról, verekedésről és győzelemről ábrándoznak.

És mi van a lebirkózással, a ruhákkal, a verekedéssel, az undi dolgokkal? És Freudnak miben volt igaza? A cikk folytatása a Nők Lapja Cafén olvasható.

• Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább