Mit üzent nekünk Nick Vujicic? – Jocó bácsi írása

Mit üzent nekünk Nick Vujicic? – Jocó bácsi írása

Jocó bácsi nemrégiben elvitte az osztályát a világ egyik leghíresebb motivációs trénerének előadására. A karok nélkül, apró lábcsonkokkal született férfi sokak életkedvét és reményét adta vissza. Jocó bácsi korábban személyesen is találkozott már a trénerrel, most azonban őt magát is meglepte, milyen rég eltemetett élményeket hozott benne felszínre ez a kivételes alkalom.

 

 

Íme, egy részlet Balatoni József, alias Jocó bácsi írásából, amely a wmn-en jelent meg:

A Nem Adom Fel Alapítvány és a Felelős Szülők Iskolája jóvoltából osztályommal elmehettünk Nick Vujicic előadására – írja a népszerű töritanár.

A világ egyik legismertebb motivációs előadója néhány évente látogat el hazánkba. Idén a délelőtti előadás diákoknak, kamaszoknak szólt.

Katartikus pillanatok

Egy kéz nélkül született ember, milliók reménye és példaképe ott állt előttünk. Elkezdett beszélni. Hol tízezernyi kacaj, hol pedig döbbent csend lengte be az arénát. Olyan volt az egész, mint egy érzelmi hullámvasút. Emberfeletti erő sugárzott belőle, amikor a rossz pillanatairól, a küzdésről, a sikereiről és a családjáról beszélt.

Jocó bácsi: “Megrohantak az emlékek, hiszen én is bántalmazott gyerek voltam”

Tipikus célpont, szinte adta magát a helyzet: duci, dadogós, jó tanuló fiú, aki ügyetlen a sportokban. Hát, rengeteg bántást kaptam, sok csúfolódás ért az általános iskolában. A felnőttek pedig szánakozó, lenéző pillantásokkal, mondatokkal fejezték ki, mit gondolnak rólam. Szörnyű volt, és sajnos ezt az otthoni szeretetteljes légkör sem tudta kompenzálni.

A sok bántás emléke azonnal előjött, görcsbe rándult a gyomrom. És tudtam, hogy több száz olyan diák ül mögöttem, akik közül sokan nap mint nap ezt kell hogy megéljék, ezzel a teherrel kell hogy éljenek.

Tennünk kell valamit az iskolai zaklatás ellen!

Aztán Nick is arra kérte a jelenlévőket, hogy álljon fel az, aki tenni akar az iskolai zaklatás, a bántalmazások ellen (…)
Tízezer ember egyszerre állt fel, néma csendben.

Utána pedig fogadalmat tettünk közösen arra, hogy nem bántunk, nem közösítünk ki senkit, kiállunk azokért, akiket zaklatnak. Ha csak egyszer, ha csak pár diáknak átment ez, és tesz is érte, akkor már elért valamit az előadás. De ahogy a gyerekeim beszámolóit olvastam, sokan átértékelték, amit tettek, vagy fel tudták dolgozni azt, amit tettek ellenük, velük. Én pedig hatalmas mosollyal, büszkeséggel a szívemben léptem ki az előadásról. Mert Nick adott nekünk utat, erőt, és példát is hozzá. Mindnyájunknak (…)

Vigyázzunk a gyermekekre, mert több áldozat él köztünk, mint amit el tudunk képzelni… Sokkal több.
Csak együtt tehetünk ellene! Te is teszel?

Balatoni József teljes írását olvasd el a wmn.hu-n!