A bénító szabadság – döntések elé állítva a mindennapokban

A bénító szabadság – döntések elé állítva a mindennapokban

A döntések életünk szerves részét képezik. Vannak közöttük kisebbek és nagyobbak, egyszerűek és komplikáltak egyaránt. Adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben úgy érezzük, képtelenek vagyunk letenni voksunkat valamilyen választás mellett, és azt kívánjuk, bárcsak megmutatná nekünk valaki a helyes utat.

Vajon miért ilyen nehezek ezek a helyzetek, döntések, és hogy tudnánk a magunk számára könnyebbé tenni a folyamatot? A Mindsetpszichologia írásában a hétköznapi választásaink természetét járja körül.

Valójában szeretünk döntések előtt állni?

Hosszan mérlegelni a lehetőségek között, újabb és újabb szempontokat megfontolva? Sokunknak nem mindig megy könnyen. Ennek ellenére mindenki által elfogadott, hogy jóllétünkhöz hozzátartozik, hogy szabadságunkat döntéshozatalunk által is kihasználjuk. Ezen a logikán továbbhaladva, minél több választási lehetőségünk van, annál nagyobb a szabadságunk, így a jóllétünk is. Így van ez?

Az hagyján, hogy a bevásárlóközpontban minimum húszféle kávé közül választhatunk, lassan az orvosi rendelőben is nekünk kell mérlegelnünk az önrendelkezés jegyében. Ma már semmi nincs kőbe vésve. Döntenünk kell tehát arról is, mikor kötünk házasságot vagy egyáltalán akarunk-e házasságot kötni. Gyereket vállalunk-e először vagy karriert építünk. Szeretnénk-e egyáltalán gyereket? Nagyvárosban éljünk vagy vidéken? A nap minden percében hozunk apró döntéseket: Coca-Cola vagy Pepsi, vega vagy húsos, iOS vagy Android.

A felelősség tehát a mi kezünkben van

A kérdés pedig az, hogy jól járunk-e ezzel vagy rosszul?

Egy döntési helyzet különbözőképpen hathat ránk. Előfordul, hogy a választás szabadsága paradox módon lebénít bennünket. Minél több opciót kínálnak fel nekünk, annál drámaibb ez a hatás. Halogatjuk az elköteleződést, hiszen mindenképpen jól akarunk járni! Olyan kávét akarunk választani, amelyet reggelente örömmel iszunk meg. Ha képesek vagyunk túllépni bénultságunkon, előfordul, hogy kevésbé vagyunk elégedettek döntésünkkel. Ha nem tökéletes a kávé zamata, könnyű elképzelni a boltban hagyott fantasztikus ízvilágú különlegességeket. Annak ellenére tehát, hogy választásunk alapvetően jó volt, a visszautasított opciók hirtelen vonzónak tűnnek.

A nagy szabadság kellemetlen velejárója tehát, hogy elhatározásunkkal egyre több dologról vagyunk kénytelenek lemondani. Ez gyakran nem egyszerű feladat. És most csupán a kávéról van szó!

A következő hatás elvárásaink megnövekedése. Amikor húsz fajta kávéval, farmernadrággal vagy randipartnerrel nézünk farkasszemet, jogosan gondoljuk azt, hogy köztük van a tökéletes. Ennyi fajta közül kell, hogy legyen legalább egy olyan, ami pont a mi ízlésünk, ránk lett szabva vagy nekünk lett teremtve. Elvárásaink innentől kezdve az egekbe szöknek, és nem elégeszünk meg kevesebbel.

Üldözzük a tökéletességet, mert nem akarunk rosszul választani! Nem érhet bennünket kellemes meglepetés vagy pozitív csalódás, hiszen elképzeléseinkben ott él a kifogástalan prototípus képe.

A következményeket pedig vállalnunk kell. Nem hibáztathatjuk a tervezőt a csúnya farmer nadrágért vagy a világot a rossz randipartnerért. Szabadon döntöttünk így, a felelősség a mi kezünkben volt! A fentiek alapján viszont nem is csoda, hogy jól meg akarjuk fontolni, hova tegyük le a voksunkat.

Mi adhat mindennapi döntéseinkhez új, kevésbé bénító perspektívát? Olvasd el a mindsetpszichologia.hu cikkében!