Férfiak reflektorfényben – Nemzetközi Férfinap apropóján nézzünk rá a férfi, apa szerepekre, társadalmi elvárásokra

Férfiak reflektorfényben – Nemzetközi Férfinap apropóján nézzünk rá a férfi, apa szerepekre, társadalmi elvárásokra

A XXI. századi férfi szerepek nagyon megváltoztak a régi családi és társadalmi mintákhoz képest, amikor az apa szinte kisiskoláskora előtt nem is kapcsolódott be a gyereknevelésbe, hisz Ő volt a kenyérkereső. Utána a saját szakmáját tanította meg a gyerekének, a ház körüli munkákat együtt végezték, de természetesen a tudomány világába is „csak” egy férfi tudta bevezetni a gyermekét, hisz a férfiak tanultak inkább. A nők a gyerekekkel voltak otthon, főztek, iskolába vitték a gyerekeket, ápolták Őket. Ma a nők karriert, önmegvalósítást szeretnének, de akkor mit tegyenek a férfiak? Most Ők menjenek GYED-re? Milyen ma egy jó apa? Milyen a XXI. századi ideális férfi a munkahelyen és otthon?

 

Egész napos interaktív konferencia, férfi és apa nap zajlott november 15-én a Nemzetközi Férfinap alkalmából a Marczibányi téren. A program fő szervezői az Apa Akadémia és Felelős Szülők Iskolája voltak, akik között egyértelmű volt, hogy a témában mindenképpen szülessen valami nagyobb szabású esemény, ahol tényleg a férfiak megváltozott szerepeiről, kihívásairól lesz szó.

A téma tabusított volt mindezidáig, vagy csak nem került rá reflektorfény, de most igen erős.

Hiszen generációs mintáktól kezdve az apátlan társadalom mintájáig, az oktatásból hiányzó férfi tanárok szerepköréig, egészen a mentális nyomások hatására is megmutatkozó férfi depresszión át, az italfüggésig, sőt a magas számú befejezett férfi öngyilkosságig minden előkerült a tematikus konferencián.

 

 

Mi nők, már évtizedek óta dolgozunk azon, hogy szerepköreinket, feladatainkat jobban össze tudjuk hangolni, szót emelünk, keresünk és tanulunk arról, hogy miként élhetnénk harmonikusabban. A férfiak azonban védtelennek tűnnek egy felbolydult értékválsággal küzdő világban, ahol a régi minták már nem működnek, az újak pedig még nem alakultak ki. Nem túlzás azt állítani, hogy jelenleg azt sem tudjuk pontosan, milyen egy igazi férfi. Milyen tulajdonságai, készségei vannak, amitől jól boldogul apaként, férjként és jól is érzi magát a bőrében. Az egynapos rendezvényt éppen az az igény hívta életre, hogy szakértők kongatják a vészharangot, mert az apátlan társadalmak hatalmas veszélyt rejtenek magukban. Kutatások bizonyítják, hogy a fiatalabb generációk egészséges jövőjének záloga, ha olyan családokban nőnek föl, ahol jelen van az édesapa és betölti a szerepét. Ez egyébként minden szempontból megkerülhetetlen kérdés. A 35-49 év közötti, gyermeket nevelő férfiak között rendkívül gyakran fordul elő minden előzmény nélkül jelentkező tragédia, az öngyilkosság. Persze az is lehet, hogy mindeközben már egy ideje ott lappangott alattomosan egy krónikus fáradtság, esetleg depresszió. Régi konvenciók mentén működünk, hiszen az apa legyen a kenyérkereső, aki bármi áron eltartja a családját. Akkor is, ha nem látja felnőni a gyerekeit, nem tud velük minőségi időt tölteni, mert hétvégén is túl fáradt. A nők nevelik a gyerekeket, ellátják a háztartást, mellette dolgoznak is persze, hiszen ma Magyarországon nem tudnak egyetlen keresetből megélni a családok. De akkor ki érzi jól magát az életében egyáltalán? Ki éli meg az életét?

 

Egy minták nélküli értékválsággal teli világban nehéz megtalálni a helyes arányokat a munka és a magánélet között, és nehéz egyben tartani a családokat. Ráadásul a válások nagy része sem zajlik egyszerűen, sőt az esetek jelentős részében szinte csatatérré változnak a családok és a végén sokszor az apák esnek ki a gyerekeik életéből.

Léder László, pszichológus, az Apa Akadémia alapítója apa forradalomra és társadalmi változásra biztatta a közönséget. Számtalan kutatás mellett elmondta, hogy Ő maga is milyen csodálatos pillanatokat élt meg, amikor férfiként, apaként GYED-re ment, bár valóban benne volt a kétely, hogy a csodálatos családi pillanatok mellett vajon miből fognak megélni? Tehát az egzisztenciális válság itt is jelentkezik, mégis érdemes elgondolkozni azon, hogy egy férfi miként tud jelen lenni a család életében, úgy, hogy közben Ő is önazonos marad.

 

 

Több előadás, kerekasztal témája volt a család-magánélet egyensúly, hogy egy férfi vezetőnek, alkalmazottnak milyen lehetőségei vannak egy munkahelyen arra, ha a gyermeke születése után otthon akar maradni. Feladata-e ez egy férfinak? Miként áll a társadalom egy GYED-es apukához?

Az apai minták hiánya nagy kárt okoz a gyerekek életében, így sokszor a férfi tanárok kerülnek olyan helyzetbe, hogy pótolniuk kell bizonyos szülői mintákat. A pedagóguspálya elnőiesedése éppen ezért nem tesz jót senkinek. Erre Balatoni József, Jocó bácsi, történelemtanár hívta fel a figyelmet, aki egyébként egy sokkoló adattal is szolgált, hiszen a ma Magyarországon még pályán lévő  147.814 fő pedagógusnak mindössze 17%-a férfi. Akkor az a gyerek, aki nem él együtt az édesapjával, vagy nincs vele rendszeres kapcsolata és nincs az iskolában férfi tanára, az vajon honnan sajátítja el azokat a mintákat, amelyek ahhoz kellenek, hogy ő maga is egészséges családot tudjon teremteni, ahova jó tartozni, ahol mindenki betölti azt a szerepet, képviseli azokat az értékeket, amelyeket apaként jó lenne.

 

 

De milyen is egy igazi férfi napjainkban? Mit képvisel? Hogyan viselkedik?

Vajon túljutott-e már a társadalom mostanra;

„ a fiúk nem sírnak”,

„ ne viselkedj úgy, mint egy kislány”

„ a férfi a családban a kenyérkereső”

„ a férfiak 2 éves korukig nem tudnak mit kezdeni egy kisbabával”

„ egy igazi férfi azt sem tudja, melyik osztályban keresse a gyerekét, ha elküldik érte az iskolába”

„ egy férfi a hűtőt sem nyitja ki, amíg a felesége haza nem ér”….

sztereotípiákon?

 

Ma már halványulnak a határok női és férfi szerepek között, és egyre nagyobb a bűntudat nélküli átjárhatóság. Ma már biztosak lehetünk benne, hogy egy férfi is képes ellátni egy kisbabát pár óráig, amíg a párja elmegy otthonról, vagy kipakolni a mosogatógépet, és egy nő is képes normálisan leparkolni. De ettől még vannak dolgok, amelyre egy anyuka, míg másokra egy apuka tudja megtanítani a család fiataljait. De éppen így vannak szeretet feladatai a nagymamáknak és nagypapáknak is.

 

 

Tényleg ott tartunk, hogy nem divat ma férfinek lenni? A mai férfiak a szerepeik jó részét nem tudták megtanulni a saját édesapjuktól, mert ők másként akarják csinálni. Ők ott akarnak már lenni a szülésnél (míg édesapjuk közelébe sem ment a szülőszobának), ők vállalják, hogy a kisbabával otthon maradnak akár GYED-en is. Járnak szülőire, nem csak focimeccsre, persze oda is, és bátran elérzékenyülnek, és némi gyakorlással már azt is ki tudják mondani a gyerekeiknek, hogy szeretlek.

Steigervald Krisztián, generációkutató a hozott és tanult mintákat elemezte előadásában, hogy miként lehet és érdemes megtörni a transzgenerációs traumákat, amikben nagyon sokszor egy férfi, mint apa soha nem fejezte ki az érzéseit, érzelmeit, mert akkor gyenge lett volna. Manapság ezt is kell tanulniuk a férfiaknak, önismeret, érzelmi edukáció is része az új férfi megküzdési stratégiájának, mellyel saját magukat teszik képessé a megújulásra, újrakeretezésre.

Sok-sok olyan új viselkedésforma, amely nyomán egy új férfiideál születik. Ennek vagyunk szemtanúi és ezt kell támogatnunk.

 

Ital mögé bújó férfiakról beszélt Kapitány-Fövény Máté, klinikai szakpszichológus, addiktológus;

Ha leltározunk az átalakulás folyamatát figyelve, meg kell állnunk egy fontos témánál, amely családok tízezreit érinti. Itt az ideje, hogy ledöntsük a férfias italozás mítoszát. A férfiét, aki akkor kemény, ha bírja a piát. Az alkohol becslések szerint ötszáz- és nyolcszázezer ember életét teszi pokollá. A fiatalok körében a rohamivás minden buli jellemzője és a társadalom nem tesz ellene szinte semmit, hiszen a férfi a kocsmában is legyen férfi, még akkor is, ha egy fagyos hajnalon kell pálinkát öntenie magába. Tényleg az önpusztítás férfias?! A rendszeres alkoholfogyasztás mögött gyakran éppen a régi társadalmi beidegződések állnak, egy apa, aki nehezen volt érzelmileg elérhető, akitől nem lehetett megtanulni, hogy kell segítséget kérni, aki sosem mondta, hogy szeretlek, vagy azt, hogy büszke vagyok rád.

Eljött az idő, hogy a női energiák, női témák mellé megérkezzenek a férfiak is a társalgásba. Hadd mondják el ők, mit és hogy szeretnének megteremteni az életükben. Milyen szerepben működnek jól és mi okoz nekik gondot. És mi nők, akik gyakran provokatív módon is, de beszélünk a dolgainkról, ne engedjük elhallgatni nekik ezt az újjászületést. Legyünk ott, amikor megszületik az ÚJ FÉRFI.

Az eseményt hagyományteremtő szándékkal rendezték meg, hiszen új szemszögből nézett rá tabusított témákra. Folytatást terveznek a szervezők.

Az idei konferenciáról cikkek és videók is hamarosan megjelennek a témában, addig is, akit érdekel itt tud utána olvasni az előadóknak és elhangzott témáknak: www.ferfiakreflektorfenyben.hu