Hol rejtőzik a tehetség?

Hol rejtőzik a tehetség?

Szent-Györgyi Albert C-vitamin Nobel-díjas feltalálója a gimnáziumban csapnivalóan tanult, mindenki azt gondolta, nem viszi semmire. Nagybátyja úgy vélte, talán jó kozmetikus lehetne belőle. (Milyen fura, nem sok férfi kozmetikust ismerünk…) Hol rejtőzött a tehetség?

És akire végképp nem gondolnánk: Gárdonyi Géza a sárospataki gimnáziumban megbukott, a tanítóképző főiskolán úgyszintén – idézi fel a múltat legújabb cikkében Tihanyi Rita. Guiseppe Verdi (az operabirodalom nagyja, számos klasszikus opera szerzője) konzervatóriumi felvételijét pedig elutasították, egyáltalán nem tartották őt tehetségesnek.

Mi az igazi siker (tehetség) titka?

Egy gyereket elkönyvelni butának, rossznak óriási hiba és nagy merészség. Kitalálni azt, hogyan szerezhet sikerélményt, megtalálni benne a kis Einsteint (akit gyerekkorában értelmileg visszamaradottnak gondoltak), Winston Churcillt (aki utálta az iskolai versengést, és inkább lógott), Edisont (aki öt évig járt iskolába, a magolás halálosan untatta, hiperaktivitása miatt nem bírtak vele a tanárai) nagy feladat. Lekötni az érdeklődését egy unatkozó kisdiáknak az órán (mint Agathe Christie-nek, aki ötévesen önszorgalomból tanult meg olvasni, pedig a szülei nem akarták taníttatni 8 éves kora előtt) óriási kihívás.

Éppen ezért érdemes a gyerkőcöket figyelemmel kísérni az iskolán kívül, otthoni környezetben, órai szünetekben, kirándulásokon, iskolai foglalkozásokon kívül eső programokon, mert sokszor ilyenkor mutatkozik meg az, amiben igazán tehetségesek.

A siker titkát pedig már sokan keresik, de nincsen rá egyértelmű recept. Vannak jó tanárok, empatikusak, támogatók, pozitív nevelési elvekkel dolgozó pedagógusok. Olyanok, akiket ma már így szólítana meg egy tehetséges diák: Tanár úr kérem, beszéljük meg!

A teljes cikk a tihanyirita.hu-n jelent meg.