Hogyan óvjuk a gyerekek pszichés immunrendszerét?
Mert bizony létezik a léleknek is immunrendszere… Nehezebben mérhető műszerekkel, kevésbé megfigyelhető, ha épp legyengült, és nem segít rajta a C-vitamin.
Mert bizony létezik a léleknek is immunrendszere… Nehezebben mérhető műszerekkel, kevésbé megfigyelhető, ha épp legyengült, és nem segít rajta a C-vitamin. A pszichés immunrendszer az utóbbi évtized egyik legcélzottabb kutatási területe az egészségpszichológiában. Biológiai kutatásokkal alátámasztható ugyanis, hogy egyes lelki folyamatok milyen hatással vannak az agy és a test fejlődésére, az idegi folyamatokon, a hormon-, illetve az immunrendszeren keresztül. Lássuk, hogy melyek azok a tényezők, melyek erősítik vagy gyengítik a gyerekek – lelki értelemben vett – védekező képességét – írta az elegjoanya.hu.
Érintés
Egy kisbabának az anya testközelsége adja a legnagyobb biztonságot a megszületést követő hetekben. Az érintés nemcsak a bizalom építője, hanem a testi fejlődést is segíti, hiszen növekedési hormont termel. A testkontaktus a gyermek fejlődésének további szakaszaiban is rendkívül fontos. Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek (óvodásoknál vizsgálták, de kisiskolásokra is valószínűleg ugyanúgy érvényes) akik reggel legalább 10 percet anyukájuk ölében töltöttek (könyvolvasás, beszélgetés) kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak voltak a nap folyamán, mint amikor elmaradt a reggeli összebújás. A testközelség nemcsak a pici babáknak kell, a nagyobb gyerekek is rengeteget tudnak töltődni ez által.
Problémamegoldás
A gyerekek problémamegoldó stratégiái legfőképpen utánzással fejlődnek. Tőlünk lesik el, hogy hogyan kell reagálni, ha egy megoldandó problémával találjuk szemben magunkat. Elkezdünk panaszkodni, vagy higgadtan nekilátunk a megoldásnak? Másokat hibáztatunk, vagy esetleg magunkat ostorozzuk? Érzelmi alapon reagálunk (kiabálunk, vagy épp sírunk), vagy a problémafókuszú megküzdést választjuk? Nem kell komoly helyzetekre gondolnunk, képzeljük például magunk elé, hogy hogy reagálunk, ha a gyerek véletlen leejt egy üvegpoharat? Vagy például kiálljuk a sort a pénztárnál és észrevesszük, hogy nincs nálunk a pénztárcánk? A problémás helyzetek megoldása mintául szolgál a gyereknek arra, hogy hogyan kell ilyenkor cselekedni. És mi köze mindehhez a pszichés immunrendszernek? A kontroll érzete, hogy képesek vagyunk megküzdeni a ránk nehezedő problémákkal, jelentősen hozzájárul a mindennapi jóllétünkhöz, és fokozza az immunműködést. A gyerekeknél ez a fajta „kontrollhit” nevezhető akár egyfajta biztonságérzetnek is. Röviden és tömören: igyekezzünk optimisták lenni szülőként, hogy a gyerekünkből is optimista felnőtt válhasson.
A cikk folytatása (stressz és félelem; burok és védelem; nevetés) az elegjoanya.hu oldalon olvasható.