Hogyan óvjuk a gyerekek pszichés immunrendszerét?

Érintés

Egy kisbabának az anya testközelsége adja a legnagyobb biztonságot a megszületést követő hetekben. Az érintés nemcsak a bizalom építője, hanem a testi fejlődést is segíti, hiszen növekedési hormont termel. A testkontaktus a gyermek fejlődésének további szakaszaiban is rendkívül fontos. Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek (óvodásoknál vizsgálták, de kisiskolásokra is valószínűleg ugyanúgy érvényes) akik reggel legalább 10 percet anyukájuk ölében töltöttek (könyvolvasás, beszélgetés) kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak voltak a nap folyamán, mint amikor elmaradt a reggeli összebújás. A testközelség nemcsak a pici babáknak kell, a nagyobb gyerekek is rengeteget tudnak töltődni ez által.

Problémamegoldás

A gyerekek problémamegoldó stratégiái legfőképpen utánzással fejlődnek. Tőlünk lesik el, hogy hogyan kell reagálni, ha egy megoldandó problémával találjuk szemben magunkat. Elkezdünk panaszkodni, vagy higgadtan nekilátunk a megoldásnak? Másokat hibáztatunk, vagy esetleg magunkat ostorozzuk? Érzelmi alapon reagálunk (kiabálunk, vagy épp sírunk), vagy a problémafókuszú megküzdést választjuk? Nem kell komoly helyzetekre gondolnunk, képzeljük például magunk elé, hogy hogy reagálunk, ha a gyerek véletlen leejt egy üvegpoharat? Vagy például kiálljuk a sort a pénztárnál és észrevesszük, hogy nincs nálunk a pénztárcánk? A problémás helyzetek megoldása mintául szolgál a gyereknek arra, hogy hogyan kell ilyenkor cselekedni. És mi köze mindehhez a pszichés immunrendszernek? A kontroll érzete, hogy képesek vagyunk megküzdeni a ránk nehezedő problémákkal, jelentősen hozzájárul a mindennapi jóllétünkhöz, és fokozza az immunműködést. A gyerekeknél ez a fajta „kontrollhit” nevezhető akár egyfajta biztonságérzetnek is. Röviden és tömören: igyekezzünk optimisták lenni szülőként, hogy a gyerekünkből is optimista felnőtt válhasson.

A cikk folytatása (stressz és félelem; burok és védelem; nevetés) az elegjoanya.hu oldalon olvasható.