Mit, miért és hogyan készítsünk hulladékból? – 1. rész

Mit, miért és hogyan készítsünk hulladékból? – 1. rész

Miért készítenénk bármit is hulladékból? Almacsutka, krumplihéj, használt zsebkendő? Mi abban a szép? Nos, ezekben nem sok, de szerencsére nem is erről van szó, hanem a csomagolóanyagokról. Főként. Hisz ezek teszik ki a napi szemétadagunk tetemes részét.
Írásunk átvizsgálja a háztartási szemétdomb tartalmát, és sorra veszi a kreatív újrahasznosítás lehetőségeit. Két legyet ütünk egy csapásra: vígan barkácsolunk, és egy zsák szeméttel kevesebbet dobunk a világnagy szemétdombra. A lényeg azonban az, hogy beszéljünk a környezetszennyezés problémájáról, és olyan lépéseken gondolkozzunk, amelyeket magunk is megtehetünk. Cseppként a tengerben.

Képzeljük el egy átlagos napunkat, amikor alaposan bevásárolunk, majd hozzáfogunk a főzéshez, előtte azonban mindent kicsomagolunk. Ripsz-ropsz, már térdig is ér a műanyag a konyhában. Mindenen van minimum egy fólia, még valami plasztik, aztán egy kisebb nejlon, majd egy nagyobb.

Ez ellen persze tehetünk a magunk módján úgy, hogy köszönjük szépen, nem kérünk nejlont, mert van szép fonott kosarunk. Továbbá úgy, hogy jól megválogatjuk, milyen és hányszor csomagolt portékát vásárlunk. Legyünk azonban bármilyen tudatosak és elővigyázatosak, a csomagolóanyagok háztartásunkba szivárgása gyakorlatilag elkerülhetetlen. Ha pedig megvettük azt a fránya flakont, mert abban mérik a sampont, és hát a víz is jobban fest manapság, ha palackos, még mindig van valami, amit tehetünk, feltéve, hogy hajlamunk van a barkácsolásra: hasznosítsuk újra! Ettől fogva hirtelen minden kifacsart fogkrémes tubusban és félrehajított kólásdobozban a nagy lehetőséget látjuk majd. Az egész szemétdomb gyémánt félkrajcárrá változik. Nem kell többé kreatív hobby-, művészboltba járnunk drága alapanyagért, hisz az anyag az utcán hever (meg a konyha- és a fürdőszobapadlón). Ezzel pénzt is spórolunk, és a voksunkat is letesszük amellett, hogy ne gyártsanak még több műanyag hobbyizét, és adják el drága pénzért. Így is, úgy is keletkezik elég érdekes anyag körülöttünk. Így legalább ezzel sem növekszik az úgynevezett ökológiai lábnyomunk, ami azt jelzi, hogy létünk fenntartásához és az általunk termelt hulladék elhelyezéséhez körülbelül hány hektár területre van szükségünk. Ez a terület fejenként körülbelül két hektár lehetne, de mi, a Föld tehetősebbik felének lakosai, pazarló életmódunkkal messze túllépjük ezt a méretet.

A hulladék házilagos újrahasznosítása nyilván minimális mértékben szól csak bele a lábnyom méretébe, de ha a szeméttel való foglalatoskodás kapcsán magunkba nézünk, és elgondolkodunk azon, hogy mit, mennyit, hogyan és miért fogyasztunk, és erről a gyerekekkel is beszélgetünk, szépen lassan ésszerűbbé válhat ez az egyelőre esztelen fogyasztás és szemetelés.

Nyilvánvaló, hogy a cél nem az, hogy feldolgozzunk egy köbméter szemetet, hanem hogy beszéljünk és gondolkozzunk a környezetszennyezés és az eszetlen szemetelés problémáiról. Fontos, hogy a gyerekekben tudatosítsuk, hogy miért tesszük, amit teszünk. Fontos beszélni a környezetvédelemről, a szelektív hulladékgyűjtésről, a tudatos és mértékletes fogyasztásról, az emberiséget érintő környezeti és társadalmi kihívásokról, amelyeknek ők is részesei. Egyre több olyan tankönyv és segédanyag jelenik meg, amely globális társadalmi és környezeti problémákkal foglalkozik. Az ezekről való beszélgetés mellett a hulladékból való barkácsolás egyrészt kedvcsináló lehet a témához, másrészt egy remek út kis mennyiségű hulladék házilagos újrahasznosítására, melynek során a gyerekek megtapasztalhatják, hogy ők is tudnak tenni valamit, ami talán egy kis lökés lehet számukra a környezettudatosabb és talán felelősségteljesebb életmód felé.

Eltekintve a háttérben meghúzódó környezetszennyezés problémájától, a hulladékbarkácsolás örömteli tevékenység, mert lehet törni a fejünket, hogy miből, mit és hogyan tudunk készíteni. Felfedezhetjük, és csodálkozhatunk azon, hogy milyen szép egy talált tárgy anyaga, és mi mindenre jó, aztán lehet örvendezni a végeredménynek, sőt nem utolsósorban használni is lehet azt.

Forrás: Raabe Kiadó: Szabadidő-kalauz