Ó, azok a varázslatos családi könyvtárak!
Beszélgetni egy regényről a házastársunkkal, régi kedvenc „pöttyösünket” ajánlani a lányunknak, vagy beleszippantani a legújabb szerzeményünk nyomdafestékes oldalai közé…
De jó, ha könyvek között élhetünk! A csalad.hu szerzője annak járt utána, milyen az ideális családi könyvtár.
Régen szinte minden család nappalijában ott volt az a bizonyos szekrénysor, amelyen rendben vagy kuszán sorakoztak a regények, útikönyv-sorozatok, mesekönyvek. Akkoriban sokkal többet olvastunk, és jóval olcsóbbak voltak a kiadványok, mint ma. Szerettük is a könyveket! Persze egyáltalán nem valószínű, hogy mindenki átrágta magát a világirodalom klasszikusai sorozaton, mégis örömteli volt a tudat, hogy „nekünk megvan”. Kárpáti Miklós gárdonyi antikvárius emlékei szerint 1998 táján tűntek el a lakásbelső fotózásokról a kötetek, azóta valamiért „nem sikk” a könyv a lakásban. A ma már igen ritka, különlegesen illatos és nyugalmas hangulatú bolt tulajdonosa szomorúan tapasztalja, hogy a könyvek az utóbbi években szép lassan kivonultak a nappalinkból, aztán a hálószobánkból is, fölvándoroltak a padlásra, később jó esetben antikváriumba, rosszabb esetben a papírgyűjtésbe vagy a szemétbe kerültek.
Milyen az ideális családi könyvtár?
Pedig az antikvárius szerint soha nem jelent meg ennyi könyv, mint manapság! Vásárolunk is belőlük, de jól meggondoljuk, hogy mit. – Sokan nosztalgiából vesznek könyvet, ők azok, akik a régen nagyon szeretett köteteket újra a kezükben akarják tartani, szagolni, nézegetni – meséli Miklós. – De a média is nagy hatással van ránk, könyvvásárlókra: meggyőz minket, és mi hiszünk neki a vásárolnivaló könyvekkel kapcsolatban is. Márpedig a jó könyvtár teljes egészében személyfüggő! Egy gyermekes család számára például mindenképpen érdemes egy jó ifjúsági- és gyermekirodalom gyűjteménynek otthon lennie. A legjobbak közülük még felnőttként is újraolvashatók, sőt, ajánlom is az újraolvasást! A huszadik századi magyar- és világirodalom sem hiányozhat a polcunkról, illetve olyan történelmi összefoglalók, amikhez szükség esetén fordulni tudunk. Nyilván rengeteg mobilapplikáció létezik a témában, de túrázásnál, kirándulásokkor használatos növény- és állathatározók, útleírások szintén kellenek a könyvespolcra. Mindenki számára ajánlom, hogy szerezzen be olvasmányt a szűkebb lakókörnyezetéről, mert jó, ha tudjuk, hol élünk! De engedjünk tág teret a hobbinknak, a családtagok kedvteléseinek: olyan jó, ha ezek a témák könyvekben is velünk vannak!
És ha mégsem érkezik az olvasási kedv?
Kárpáti Miklós nemcsak remek antikvárius, de öt – ma már felnőtt – gyermek édesapja is. A lányok kiskoruktól szívesen olvasnak, persze, mit várhat az ember egy könyvszerető családban? – Pedig nálunk is voltak olyan könyvek, amiket a gyerekek valamiért nem szívesen olvastak! Ha nehéz a nyelvezet, sok az idegen szó és név, vagy hosszú leíró részekkel van tele a kötet, nem biztos, hogy másodszor is a kezükbe veszik. A Jókai vagy Verne regényeket ezért rendszeresen olvastuk fel a vacsoraasztalnál – szülő-gyerek minőségi együttlétnek is kiváló alkalmak voltak ezek az esték! A regényeket együtt hallgatta valamennyi gyermekünk, a kétévestől a tizennégy évesig. Az évek alatt a lányok szép lassan hozzászoktak a nehezebb művekhez is, ma már az ő családi könyvespolcukon is ott a Jókai sorozat…
Tíz könyv, ami az antikvárius könyvtárában biztosan elsőként szerepelne:
1. Biblia
2. Marcus Aurelius Elmélkedései
3. Augustinus (Szent Ágoston): Vallomások
4. Dante: Isteni színjáték
5. Jókai: Jövő század regénye
6. Thoreau: Walden
7. Dosztojevszkij: A Karamazov-testvérek
8. Mann: József és testvérei
9. Márai: Egy polgár vallomásai
10. Lénard Sándor: Völgy a világ végén és más történetek
+1. Az antikvárius kérdése: ön, kedves olvasó, össze tud állítani egy saját listát?
A teljes írás (a családi könyvtárak régen és ma; rend a lelke a családi könyvtárnak is) a csalad.hu oldalán olvasható!