ONLINE BEISKOLÁZÁSI EXPO

16 tudományos tipp boldog és egészséges gyerek neveléséhez

Felelős szülő Nevelés

16 tudományos tipp boldog és egészséges gyerek neveléséhez

Sokféle módja lehet a boldog és “jól összerakott” gyerkőc nevelésének, a tudomány viszont előállt néhány tuti tippel, melyek betartásával biztosan nem követünk el szarvashibát. A legörömtelibb életszakasztól a fészekből való kirepülésig íme 16 kutatási eredményeken nyugvó tipp az elég jó szülőséghez.


1. Ne tévesszen meg a magasságuk!


Nem számít, mennyire magasak vagy mennyire felnőttesek, a gyerekei még mindig csak … gyerekek. És nagyobb gyermekek szüleinek – Sara Johnson, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health tanszékének professzora szerint – különösen gyakran kell emlékezetükbe idézni ezt a tényt.

A serdülőkor fejlődési periódusa körülbelül 10 évig tart – a 11 és 19 év közötti korosztályról beszélünk -, és kritikus időnek számít az agy fejlődése szempontjából. Ezért fontos megjegyezni, hogy még akkor is, amikor a gyerekek fiatal felnőttekké serdülnek, “még mindig olyan fejlődési időszakban vannak, amely befolyásolhatja életük hátralévő részét” – nyilatkozta Johnson 2016 márciusában a Live Science-nek.

2. Támogassuk jól a félénkebbeket

Egy kis szégyenlősség csak egy dolog, de a komoly gátlásokkal küzdő gyerekek – olyanok, akik új helyzetekben rendkívüli óvatosságot és félénkséget tanúsítanak – esetén a kutatók szerint nagyobb a kockázata a szorongásos rendellenességek kialakulásának. Azok a szülők pedig, akik túlféltik gátlásos gyermekeiket, valójában tovább ösztönzik a gátlásos viselkedést és  ronthatnak a helyzeten.

Szóval hogyan érdemes támogatni a félénk gyerekeket? A kulcsot az jelenti, hogy valahogy kiléphessenek a komfortzónájukból anélkül, hogy mi megpróbálnánk megváltoztatni a természetüket – mondta Sandee McClowry, a New York-i Egyetem pszichológusa. Miért ne szabadítsuk meg őket egyszerűen a félénkség “rossz szokásától”? A kutatások kimutatták, hogy a félénkség a gyermekek jellemének része, és nagyon nehéz megváltoztatni. Más szóval, jobb, ha a félénkséggel dolgozik, mint ha ellene.

“A gyermek elfogadása óriási, hatalmas dolog” – mondta McClowry a Live Science-nek 2016. szeptemberében.

3. A pillanatnak élni

 A felnőttek hajlamosak egyfolytában a jövőre gondolni, ám a gyerekek – különösen az óvodás korúak (2-5 évesek) – az itt és mostban élnek a tudósok álláspontja szerint. A gyerekek szintjének eléréséhez a szülőknek meg kell tanulniuk, hogyan éljenek a jelen pillanatban, mondta Tovah Klein, a New York-i Barnard Főiskola Kisgyermek-fejlesztési Központjának igazgatója. Ez különösen igaz arra az esetre, amikor szóban kommunikálunk egy kisgyermekkel, hangsúlyozta Klein. Ahelyett, hogy azt mondanánk egy háromévesnek, hogy ideje lenne felkészülni valamely jövőbeli akcióra, például iskolába járni, a szülőknek egyértelmű utasításokat kell adniuk a gyermekeiknek. Klein 1986. augusztusában azt mondta a Live Science-nek: “El kell hagyni az olyan többértelmű kijelentéseket, mint “Mindjárt suli“, helyettük világos, egyszerű magyarázatokkal és utasításokkal kell kommunikálnunk, mint például: “Indulunk az iskolába, itt az ideje, hogy felvedd a kabátodat.”
4. Beszéljünk nekik az ő érzéseikről

Míg az idősebb gyerekeket széles körben az önkifejezés királyainak és királynőinek tartják, a kisgyermekek – a gyerekkori fejlődést tanulmányozó tudósok kutatásai alapján – gyakran nem rendelkeznek a megfelelő szókinccsel ahhoz, hogy saját érzelmeiket megfelelő módon címkézhessék. A 2-5 éves gyerekek Klein szerint épp csak kezdik megérteni az olyan érzelmeket, mint a félelem, a frusztráció vagy a csalódás.

Segíthetünk a gyereknek az önkifejezésben, ha megnevezzük ezeket az érzelmeket helyettük, amikor észrevesszük rajtuk azokat. Simán mondhatjuk például, hogy “Most csalódott vagy, hogy esik az eső, és nem mehetsz ki játszani” – mondta Klein.
5. Lassítsunk!

Klein szerint a felnőttkori hektikus életritmus nem mindig harmonizál a gyermekkor nyugodt ütemével.

“A gyerekek lassabban mozognak, élnek, a szülőknek pedig meg kell tanulniuk felvenni ezt a tempót” – fogalmaz Klein. Ha időt szánunk olyan apró dolgokra is, mint például a fektetés napi rutinja vagy egy közös bevásárlás, az átrohant órák helyett hirtelen több minőségi időnk lesz majd, amit a gyerekeinkre fordíthatunk.
6. Korlátozzuk a zavaró tényezőket!

Ellenőrizzük az e-maileket, vagy görgetjük a Facebook-falunkat, miközben a gyerekkel vagyunk? Mert azt nem kellene. Nehéz igazán kapcsolódni a gyerekekhez, amikor egy csomó más tennivaló cibálja el a figyelmünket. Ez a zavaros jelenlét a gyermekek számára kifejezetten káros: úgy érezhetik, nem is vagyunk ott, hiszen megosztottuk a figyelmünket, mondja Klein. “A gyerekeknek nincs szükségük hétszer huszonnégy órában a szüleik figyelmére, nem az időnk 100 százaléka kell nekik” – mondta. Amikor viszont a gyermekeinknek szüksége van a teljes figyelmünkre, osztatlanul és habozás nélkül meg kell adnunk nekik.

7. Legyen udvarias!

Szeretne udvarias gyerekeket nevelni? Adja hozzá a “kérem” és a “köszönöm” szavakat saját szókincséhez. A gyerekek azt, hogy hogyan kell interakcióba lépni, kapcsolatot kialakítani másokkal, főként azáltal tanulják meg, hogy megfigyelik, hogyan csinálják ezt a felnőttek, majd maguk is modellezik ezeket a gesztusokat. Tehát, ha mindenkit – a pénztárosoktól és a buszvezetőktől kezdve a tanárokon át a családtagokig – tisztelettel és udvariassággal kezelsz, akkor a gyerekek is jó eséllyel így tesznek majd.
8. Ne feledjük, hogy a tinédzser “kitörések” valóságosak

Épp amikor a kisgyermekkori hisztiket már az évek jótékony homálya fedné, számíthatunk a hasonló érzelmi kitörések újbóli megjelenésére. A serdülőkorúaknak (11-19 évesek) sok olyan szociális, érzelmi és mentális stresszel kell megküzdeniük, melyekhez Johns Hopkins Intézmény munkatársa, Sara Johnson szerint még nincsenek meg a megfelelő készségeik, hogy hatékonyan megbirkózhassanak velük. Ez komoly dühkitörésekhez is vezethet, ami meglepheti a felkészületlen szülőt.

Ezekben a helyzetekben a szülőknek nyugalmat kell tanúsítaniuk, és figyelniük kell gyermekeikre – mondta Sheryl Feinstein a “A tizenéves agy belsejében: egy folyamat szülősége” című könyvben (Rowman és Littlefield, 2009). Megfontoltságból példát mutatni: ez a megfelelő módja annak, hogy segítsünk a stresszt kezelésében.

9. Az aranyszabály

Ez rövid és egyszerű: ne kiabáljon a tinédzser gyermekével. Komolyan, csak ne csinálja. Minél többet kiabál egy kamasszal, annál valószínűbb, hogy még rosszabbul viselkedik majd, állítja egy 2013-ban megjelent tanulmány a Child Development folyóirat hasábjain.

10. Ragaszkodjon az alapvetésekhez!


“Sokféleképpen lehet gyermekeket nevelni, és nincs olyan recept vagy formula, amely minden gyerek számára ugyanúgy működik” – mondta Amy Bohnert pszichológus, aki a gyermekek fejlődését kutatja a Loyola University-n Chicagóban. Bonhert szerint a jó szülőség első alapvető szabálya az, hogy megteremtjük és fenntartjuk a biztonságos és meleg kapcsolatot a gyermekünkkel. Így biztosan tudja majd, hogy kielégítjük a szükségleteiket, és mindig lesz egy hely, ahol vigasztalásra lelhetnek. És ahogy öregszenek, a gyerekeknek szabadságra van szükségük, hogy megtalálják saját identitásukat, önállóan elkövethessék a hibákat is, amennyire csak lehet, biztonságos módon, mondta Bonhert 2011-ben a Live Science-nek.
11. A túlzott szigor súlyos következményekkel jár

A szigorú vagy ellenőrző szülő szerepének fenntartása hosszú távon negatív következményekkel járhat a gyermek fizikai egészségére vonatkozóan egy 2014-ben közzétett kutatás szerint. A különösen szigorú szülők gyermekei valószínűleg túlsúlyosak lesznek.

A kutatók azt találták, hogy azok a 2-5 éves gyerekek, akiknek tevékenységeit a szülők szigorú határokkal korlátozzák, akikkel nem beszéltek sokat, és akik felé nem mutattak ki nagy szeretetet, 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel lettek elhízottak, mint azok a társaik, akiknek szülei ragaszkodóbbak voltak és nyíltan kommunikáltak gyermekeikkel.

12. Édesapák: Vegyenek részt, vonódjanak be!

Felejtsük el a tétova apa sztereotípiáját, aki nem tudja, hogyan kell egy pelenkát kicserélni. A kutatások következetesen azt mutatják, hogy az apák ugyanolyan jók az egész “szülőségben”, mint az anyák. Továbbá az apák sok értékes szülői tulajdonságot”hoznak a házhoz”. Az apák számos módon befolyásolják gyermekeik életét, mondja W. Brad Wilcox, a Virginia-i Egyetem szociológusa, aki a házasságot és a családokat tanulmányozza. Először is, az apák szívesebben játszanak a gyerekekkel, mint az édesanyák, ez pedig segít a gyerekeknek megtanulni testük és érzelmeik ellenőrzését. Apa gyakorlatias játékstílusa szintén ösztönzi az egészséges kockázatvállalást, amely hosszú távon befolyásolhatja a gyermek ambícióit, mondta Wilcox a Live Science-nak 2013-ban. Az erős apai kapcsolat szintén bizonyos szintű védelmet hoz magával: egy kutatás szerint a törődő édesapával rendelkező gyermekek kisebb valószínűséggel válnak szexuális bántalmazás vagy támadás áldozataivá.

13. Legyünk hitelesek!

Szeretnénk visszatartani a tinédzsert a drogokkal és alkohollal való kísérletezéstől? A leghatékonyabb módja ennek az, hogy a hitelesek legyünk. A 2012-ben megjelent, a Gyermek- és serdülőkori Gyógyászat Orvostudományi Folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy azok a tizenévesek, akik számára a szülők mérvadóak voltak (a tanulmány ezt úgy határozta meg, hogy meleg, bensőséges hozzáállású, de kontrolláló szülők), szignifikánsan kisebb valószínűséggel kezdtek inni vagy drogozni azokkal a kamaszokkal szemben, akiket szüleik elhanyagoltak (vagyis nem vezették és nem is szerették őket).

14. Ne magyarázzuk túl a dolgokat!

Fontos, hogy kommunikáljunk a gyermekünkkel, de neki nincs szüksége teljes körű magyarázatra minden egyes döntés esetén, állítja Klein, aki arra ösztönzi a szülőket, hogy csak a fontos döntéseket beszéljék meg a gyerekekkel, és hagyják, hogy az olyan kis választások, mint mondjuk a vacsora, ne szoruljanak magyarázatra.
15. Bátorítsuk a barátságokat!

A kiskamaszkori és tinédzser-barátságok néha kissé megdöbbentőnek tűnhetnek a szülők számára (miért akarna bárki órákon át sétálni a bevásárlóközpontban?), de ezek a kapcsolatok nagyon fontosak a gyermek szociális készségeinek fejlődése szempontjából. “Biztonságos környezetben kell gyakorolniuk a felnőttkori társadalmi készségeket, és az elején nem igazán jók ebben” – mondta Sheryl Feinstein. A barátok segítenek a serdülőknek olyan készségek elsajátításában, mint a tárgyalás, megbeszélés, a kompromisszumokra jutás és a csoporttervezés.
16. LOL! A nevetés segít!
Lazítson! A kisgyermekkel való viccelődés segíti a társadalmi sikerre való felkészülést, a Gazdasági és Társadalomkutatási Tanács 2011-es Társadalomtudományi Fesztiválon bemutatott kutatása szerint. Amikor a szülők viccelnek és “eljátszanak” valamit, vagy tettetnek, a fiatal gyerekeknek eszköz lesz a kezükben a kreatív gondolkodáshoz, kapcsolatok kialakításához és a feszültség levezetéséhez. Így nyugodtan eljátszhatjuk az udvari bolondot – gyermekeink később köszönetet mondanak majd érte.
Forrás: https://www.livescience.com/17894-10-scientific-parenting-tips.html

 
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás:
Címkék:

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom