A boldogság tanítható

A boldogság tanítható

A boldogság tanítható, vagy szakszerűbben fogalmazva: a boldogságteremtés szakértelme elsajátítható – mondta a Heti Válasznak Oláh Attila, az ELTE Pszichológiai Intézetének Pozitív Pszichológia Kutatócsoportjának vezetője, aki nem hisz a „boldogság- vagy boldogtalanság-DNS” létezésében, és nem csodálkozik azon, hol vagyunk mi, és hol tartanak az északi népek.

Magyarország boldogságtérképét 2016-ban vázolták fel először, de azóta is folyamatosan mérik, márciusban várható a 2017-es eredmények feldolgozása. Jó pár, már ismert és várható eredmény mellett születtek benne meglepetések is.

De miért is kell lelkileg egészséges emberek pszichés állapotával foglalkozni tudományos szinten?

“Már régen tudjuk, hogy mi a negatív érzelmek – például a harag vagy a szorongás – funkciója, de a pszichológia a közelmúltig nem foglalkozott a pozitív érzelmekkel, pedig a pozitív érzelmek a fejlődés mozgatórugói, ezek adják az üzemanyagot, a kreatív energiát. Kimutatható, hogy akik gyakrabban kerülnek pozitív állapotba, azoknál a fejlődés minden vonatkozásban felgyorsul. A pozitív érzelmek megnyitják az elmét a világra, érdeklődőek leszünk az újabb hatások befogadására, ami pedig élesíti, csiszolja az elménket, azaz kreatívabbá tesz. Tehát nem az boldog, aki sikeres, hanem az sikeres, aki boldog.

Hogyan lehet a pozitív érzéseket tudatosan létrehozni?

Megvizsgálták, hogy azoknak az embereknek, akik magukat boldognak mondják, milyen hétköznapi élményeik vannak, és az jött ki, hogy legalább háromszor annyi pozitív élményt, mint negatívat kell átélnünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Sonja Lyubomirsky pedig kutatásokkal igazolta, hogy boldogságunk alapszintjét 50%-ban egy genetikailag programozott „boldogságtermosztát” állítja be, 10%-ban a jelentős pozitív – szerelmi kapcsolat, lottó ötös – és negatív – munkahely elvesztése – életesemények átmenetileg emelhetik vagy csökkenthetik boldogságunk ezen alapszintjét. A jó hír azonban az, hogy 40%-ban egyértelműen tőlünk függ, mennyire vagyunk boldogok. A kutatási eredmények azt erősítik meg, hogy boldognak nem születni kell, a viselkedésünk tesz azzá. Sonja Lyubomirsky a Hogyan legyünk boldogok című könyvében részletesen leírja, hogyan lehetünk tudatos létrehozói, fenntartói és fokozói saját boldogságunknak”.

Oláh Attila elmondta azt is, hogy a boldogság „taníthatóságát” alátámasztó méréseink, a boldogság, a mentális egészség és a globális jóllét szoros összefüggésének empirikus bizonyítékai felhívják a figyelmet arra, hogy a pozitív élményállapotok létrehozásának, fenntartásának és fokozásának módszertanát a közoktatás és a felnőttoktatás részévé kellene tenni.

A teljes cikk, a boldogságtérkép nem várt megállapításai, valamint Oláh Attila álláspontja a magyarok búskormorságáról, illetve a boldog északi népek boldogságáról a Heti Válasz weboldalán olvasható.