A kicsikkel is beszélgetni kell!

A kicsikkel is beszélgetni kell!

Javítja a beszédkészséget és a nyelvérzéket, ha a gyermekhez már kiskorától kezdve és sokat beszélnek a szülei – állapították meg amerikai kutatók. A vizsgálat szerint a nyelvi készség kialakulásában minden egyéb tényezőnél fontosabb szerepe van a beszélgetésnek.

Azoknál a gyermekeknél, akikkel sokat beszélgetnek a szüleik, sokkal erősebb azon két agyi terület közti kapcsolat, amely alapvető fontosságú a kommunikációban – írja a New Zealand Herald a Massachusetts Institute of Technology (MIT) legújabb kutatására hivatkozva.

A tévé nem segít, csak a beszélgetés

A világhírű technológiai egyetem vizsgálata szerint a beszélgetés, illetve az első időszakban a gyermeknek szóló folyamatos szülői beszéd sokkal fontosabb szerepet tölt be a nyelvi készségek kialakulásában, mint a fiatal társadalmi háttere, amit korábban a legfontosabb tényezők között tartottak számon.

A JNeurosci című szaklapban publikált kutatásban felhívják a figyelmet rá, hogy a tévénézés és kütyühasználat helyett éppen ezért minél többet kellene a gyermekekkel beszélgetni, ez ugyanis később a tanulásban, társadalmi beilleszkedésben, végeredményében pedig a munkaerő piacon is jelentős előnyökkel jár a fiatalok számára. Nem mellesleg pedig segíthet csökkenteni a szülők anyagi háttere miatt a felkészültségben megmutatkozó különbségeket.

Beszélgetni, nem beszélni

Rachel Romeo, az MIT kutatója azt emelte ki, hogy a “korai fejlesztés során nem csak azt kell elvárni és kérni a szülőktől, hogy beszéljenek a gyermekükhöz, hanem kifejezetten azt is, hogy beszélgessenek a kicsikkel, ez ugyanis elengedhetetlen az agy optimális fejlődéséhez”.

Az intézet munkatársai a vizsgálatba 40 családot, illetve azok négy és öt esztendős gyermekeit vonták be. Azt figyelték meg, mennyit beszélgetnek a szülők a fiatalokkal egy teljes hétvégén, majd műszerekkel megvizsgálták az ifjak agyát. Azt találták, hogy a nyelvi készségért felelős két agyi terület között (amelyik az értésért, illetve a szövegalkotásért felelős) sokkal aktívabb a kapcsolat azon ifjak esetében, akik folyamatos interakcióban voltak szüleikkel.

Egyre nehezebb az alsósokkal

A kutatás eredménye azért különösen fontos – írja az új-zélandi lap –, mert az elmúlt években az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is sorra jelentek meg olyan felmérések, amelyek szerint egyre nehezebb dolguk van az iskolába kerülő alsós gyermekekkel a tanítóknak. A szigetországban az ötesztendős ifjak harmada ül úgy iskolapadba, hogy a nyelvi készségeiben mutatkozó hiányok miatt nem iskolaérett még.

Messzire mutató hatásaik vannak

A brit oktatási minisztérium arra figyelmeztet, a gyermekkorában ilyen problémákkal küzdő fiatalok felnőttként (34 éves korukra) kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek, mint akiknek nem volt nyelvi problémájuk kisiskolásként. Damian Hinds brit oktatási miniszter júliusban botrányos állapotokat emlegetett, mondván, az iskolakezdők harmada nem képes folyamatosan, mondatokat alkotva beszélni. Ez pedig lelassítja a tanítás tempóját, másrészt pedig sok lesz a lemaradó, aki már az első pár héten – esetenként behozhatatlan – hátrányba kerül kortársaihoz képest, ami továbbtanulását és későbbi elhelyezkedését is negatívan befolyásolhatja. Az MIT kutatása szerint pedig drága foglalkozások és játékok helyett elegendő lenne, ha a szülők kevesebb időt hagynának a tévénézésre és a mobileszközök használatára, és sokkal többet beszélgetnének bölcsődés, óvodás gyermekeikkel.

(csalad.hu)