A pozitív kommunikáció ereje

A pozitív kommunikáció ereje

Minél nagyobb egy gyermek, annál inkább válik a beszéd a vezető kommunikációs eszközzé a szülő-gyermek kapcsolatban. De hova lesz a mosoly, a nevetés, a szemkontaktus, vagy éppen az ölelés? És hogyan lehet rutinosan csinálni a pozitív kommunikációt?

Minél nagyobb egy gyermek, annál inkább válik a beszéd a vezető kommunikációs eszközzé a szülő-gyermek kapcsolatban – hívja fel a figyelmet a Lelkizóna cikke. Míg egy kisbabát felveszünk, ringatunk, babusgatunk, később ez a fajta nonverbális kapocs egyre markánsabban válik verbálissá. Azáltal formálódnak a gyerekeink, amiket és amilyen módon beszélünk hozzájuk. Jó lenne ezt a folyamatot minél inkább lelassítani, és a sok utasítgatás, érvelés, hegyi beszéd helyett gyakrabban alkalmazni az ösztönösebb, természetesebb kommunikációs eszközöket, mint például a mosoly, a nevetés, a szemkontaktus, vagy éppen az ölelés.

Ne csak beszélj hozzá, figyelj rá!

Egy gyerekhez a legközelebbi út a személyes figyelmen keresztül vezet. Gondoljunk csak egy hétköznapi szituációra, amikor már ötödszörre kérjük a gyereket, hogy induljon kezet mosni, mert kész az ebéd. Egy szimpla verbális utasítás sokkal könnyebben megy el a gyerek füle mellett, mint ha mindezt a személyes figyelemmel egybekötve kérnénk. Tehát odamegyünk hozzá, felvesszük a szemkontaktust, és kedves hangnemben megkérjük rá. A szót nem fogadás mögött nagyon gyakran a figyelemfelkeltés áll, a gyerek a „rossz” viselkedéssel csikarja ki szüleiből az odafigyelést.

A családi minta

A gyerekek a szüleiktől, testvéreiktől tanulnak meg beszélni. Azokat a szavakat, frázisokat, és kommunikációs stílust fogják ők is magukévá tenni, amit otthon hallanak. Ezt a spektrumot a bölcsibe/oviba járás némiképp bővíti, de a kommunikációs stílus magvát otthonról hozzák a gyerekek, nagyobb korukban is. Ha otthon szépen kérjük egymást (akár a párunkat, akár a gyereket), ők is megtanulnak, szépen kérni. Ha otthon utasítjuk egymást, a gyerek is követelőző lesz a kortársaival szemben.

A cikk folytatása a Lelkizóna oldalon olvasható.