Adj figyelmet!

Adj figyelmet!

figyelemAdvent, a várakozás időszaka. Várakozás az eljövetelre, várakozás az ünnepre és várakozás a meghitt pillanatokra. Legalábbis eredetileg. Ma is várakozás: várakozás a szupermarketekben a sorban, várakozás a fenyőfára, várakozás a halászlére és várakozás az ajándékbontásra.

Sajnos az ünnep ma nem arról szól, amiről kellene. Mert mindenki rohan, mindenki drágább ajándékot szeretne, mindenki a tökéletes bejglit szeretné megsütni. Maximalizmus és rohanás. Ez van és semmi más. Mondván, a családért, a gyerekekért ezeket meg kell tenni. Vagyis azt hisszük, hogy meg kell tenni. De vajon ki várja el ezt tőlünk? A világ és önmagunk. Mert a szeretteink nem. A gyerekek meg főleg nem. Senkinek sem jó, amikor apák káromkodva faragják a fát és csak azt látják, hogy még mindig görbe. Senkinek sem jó az, ha anyák karikás szemekkel, hulla fáradtan esnek be a fa mellé. És persze megint sós lett a krumplipüré, egyenetlen a csokimáz a zserbón. De kit érdekel ez? Külsőségek. Én még olyat nem láttam, hogy valaki azért nem evett a bejgliből, mert repedt a teteje. Mert az íze ugyanaz.

figyelem2Mindenki egy dologra vágyik igazán: a figyelemre! Az ünnep lényege az lenne, hogy odafigyeljünk egymásra. Vidáman beszélgessünk, társasozzunk a gyerekekkel. Ne számítson semmi, ami nem erről szól! Higgyenek nekem! Ezzel tehetnek a legtöbbet a családjukért, a gyerekeikért, ha ebben a pár napban csak rájuk figyelünk. És egymásra. Nem számít a telefon, az emailek, de még a kicsit az átlagosnál hígabb halászlé sem!

Ady Endre: Karácsony

Harang csendül,

Ének zendül,

Messze zsong a hálaének,

Az én kedves kis falumban

Karácsonykor

Magába száll minden lélek.

 

Minden ember

Szeretettel

Borul földre imádkozni,

Az én kedves kis falumba

A Messiás

Boldogságot szokott hozni.

 

A templomba

Hosszú sorba

Indulnak el ifjak, vének,

Az én kedves kis falumban

Hálát adnak

A magasság Istenének.

 

Mintha itt lenn

A nagy Isten

Szent kegyelme súgna, szállna,

Az én kedves, kis falumban

Minden szívben

Csak szeretet lakik máma.

 

Bántja lelkem a nagy város

Durva zaja,

De jó volna ünnepelni

Oda haza.

De jó volna tiszta szívből

– Úgy mint régen –

Fohászkodni,

De jó volna megnyugodni.

 

De jó volna mindent, mindent,

Elfeledni,

De jó volna játszadozó

Gyermek lenni.

Igaz hittel, gyermek szívvel

A világgal

Kibékülni,

Szeretetben üdvözülni.

 

Ha ez a szép rege

Igaz hitté válna

Óh de nagy boldogság

Szállna a világra.

Ez a gyarló ember

Ember lenne újra,

Talizmánja lenne

A szomorú útra.

Golgotha nem volna

Ez a földi élet,

Egy erő hatná át

A nagy mindenséget,

Nem volna más vallás,

Nem volna csak ennyi:

Imádni az Istent

És egymást szeretni…

Karácsonyi rege,

Ha valóra válna,

Igazi boldogság

Szállna a világra…

 

diotoroMindenkinek áldott, meghitt, békés és leginkább figyelemmel teljes karácsonyi ünnepeket kívánok!

 

Írta: Balatoni József, történelem tanár

 

Balatoni József
  • történelemtanár

Balatoni József

Balatoni József vagyok, történelemtanár. Budapesten, a XV. kerületi Kontyfa Általános Iskola, Szakiskola és Középiskolában tanítok 2013 óta.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.