Agresszió és empátia: avagy bezzeg az én időmben…

Agresszió és empátia: avagy bezzeg az én időmben…

Hogyan fékezzem meg az indulatokat, kezeljem az agressziót óvodás korban?

 

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer én is beleesem ebbe a csapdába, ugyan már, 40 évesen fiatal vagyok, de kellőképpen bölcs és nekem nem mondja meg senki, hiszen tapasztalt pedagógus vagyok… – olvasható a csaladinet.hu oldalon.

A kötelező akkreditált továbbképzések, az új törvények, a net, a média világa folyamatosan dobálta a szavakat, amik szinte már kötőszóként jelentek meg az életemben: innováció, kristálygyerek, X, Y, Z generáció. ADHD, SNI, HH, HHH, BTM. Az új kihívások új lehetőségeket, tanácsokat, szakembereket és magukat szakemberekké avanzsáló hozzáértőket termelt ki. De bármennyire is változott a világ, gyorsult fel az életünk, küzdünk a civilizáció dzsungelében a mindennapokért, a túlélésért, valami nem változott. Az, hogy pedagógusként a lehető legjobbat tudjuk kihozni a gondjainkra bízott kincsből, a gyermekből.

Őszinte leszek kedves kollégák és kedves szülők. Nem minden gyermeket tudunk egyformán szeretni pedagógusként és a legnehezebb épp az agresszív, indulatos gyermeket, ugyanakkor a legnagyobb kihívás is. Én az elmúlt években az iskolában tanult módszerek széles tárházát kipróbáltam, hogyan fékezzem meg az óvodai csoportba begyűrűző agressziót. Hogyan váljunk a sok kis önző, öntörvényű, akaratos kis diktátorokkal igazi közösségé? Igen,  jól látják. Azt gondolom, bármennyire is ártatlannak születnek a gyermekek, sajnos ilyenné neveltük őket…de ez egy másik cikk története lehetne.

Az óvodába kerülve a legnagyobb kihívás az utóbbi években számomra az volt, hogy akkor hogyan tovább? Hogyan fékezzem meg az indulatokat, kezeljem az agressziót. Nem találtam fel a spanyolviaszt, de kis lépésekkel, kísérletezve már látom a fényt az alagút végén. Ami a legfontosabb és elengedhetetlen ehhez a recepthez: a szeretet.További hozzávalók: mérhetetlen türelem, humor, kiegyensúlyozottság, következetesség, empátia. Nagy Jenőné Művészeti Programjának alappillérei, a 100 út a gyermekhez vagy akár a Bátorító Nevelés 14 pontja gondolatát én új óvodába lépve, új programmal dolgozva kezdtem el igazán értékelni. Mert amire mindannyinknak szüksége van, az elismerés, a dicséret, a szeretet nyelve. Ezeket pedig az óvodában gyermekkel, felnőttel egyaránt, de a mindennapi életünkben is fontos és kell is alkalmazni.

Reggelenként ezek a percek nagyon fontosak minden gyermeknek: ölelés, simogatás, hogy érzed magad? Milyen csinos vagy, te választottad a ruhád? – és hasonló kérdések megteremtik a biztonságos légkört. A napirend állandósága, amit kb. 10 óra magasságában a meseszignál, mesepárna, mesegyertya kellékek segítségével a folyton nyüzsgő gyermekeket is elvarázsolja. Attól függően, hogy milyen napjuk volt, ha kell énekkel-gitárral, ha kell, egy kis néptánccal, zenés mozgásos percekkel zárjuk le a napot. (Itt nagyon fontos a klasszikus, nyugodt zene).
De mindennap fontos, az ún. Szeretet-kör. Megölelem a mellettem ülőt, vagy elmondom egy jó tulajdonságát. Esetleg körbeadjuk a csoport szeretetbábját, hogy neki mondjuk el, mit szeretnénk nagyon. Akinél a báb van, csak az beszélhet.

A cikk folytatása a csaladinet.hu oldalon olvasható.