Kihívások és lehetőségek a Z és Alfa generációval való együttműködés, kommunikáció és oktatás terén – tréning a megoldáshoz

Kihívások és lehetőségek a Z és Alfa generációval való együttműködés, kommunikáció és oktatás terén – tréning a megoldáshoz

A Z és Alfa generációk sajátos médiakörnyezetben való szocializációja számos kihívást és lehetőséget hordoz magában, különösen az együttműködés, kommunikáció és oktatás területén. Guld Ádám médiakutató könyve, A Z generáció médiahasználata: jelenségek, hatások, kockázatok, rávilágít arra, hogy ezek a generációk egy olyan világban nőnek fel, ahol a média nem csupán szórakozási forma, hanem szocializációs tényező is, amely meghatározza identitásukat, kapcsolataikat és információszerzési szokásaikat.

 

1. A médiatársadalom hatása a fiatalokra

Guld szerint a mai fiatalok számára a médiakörnyezet szinte alapvető keretet ad a személyiségfejlődéshez és a felnőtté váláshoz. A média átalakulása – különösen az elmúlt évtizedekben – drámaian megváltoztatta, hogy miként látják a világot, és hogyan kommunikálnak egymással. Az online platformok dominanciája révén a fiatalok mindennapi tapasztalatává vált, hogy az információk és nézőpontok gyakran ellentmondásosak. Emiatt a Z generáció jellemző tapasztalata, hogy „nem tudja, mi az igazság”, és gyakran több forrásból tájékozódnak, mégis szkeptikusan állnak a médiában közvetített információkhoz.

 

2. Társadalmi és gazdasági rétegződés a médiafogyasztásban

A fiatalok médiafogyasztása nemcsak korosztályi, hanem társadalmi és gazdasági rétegek szerint is differenciált. A jobb anyagi körülmények között élő fiatalok gyakran igényes, akár előfizetéses tartalmakhoz is hozzáférnek, míg a szegényebb családok gyerekei főleg ingyenes, gyakran szórakoztató jellegű tartalmakat fogyasztanak. A „szórakozásbolondok” csoportja – ahogy a médiagazdaságtani tipológiában nevezik őket – például főként könnyed tartalmat keres, amivel elfeledkezhet a mindennapok nehézségeiről.

 

3. Az informális és horizontális kommunikáció jelentősége

A Z generáció horizontális kommunikációt igényel, ami a tanításban és kommunikációban is nagy változásokat követel meg. Az informális, baráti hangnem, a humor használata, valamint az élményalapú tanítási módszerek egyre inkább teret nyernek. Guld Ádám saját tapasztalataiból kiindulva elmondja, hogy a hagyományos, frontális oktatási módszerek egyre kevésbé működnek. Ehelyett az interaktív órák, viták, közös projektek és a kreatív alkotási feladatok sokkal inkább lekötik a fiatalokat. Ennek egyik oka, hogy a Z generáció szereti megosztani a tapasztalatait, és a digitális platformokon gyakran aktív tartalom-előállítóként is jelen van.

 

4. A dezinformáció veszélye és a kritikai gondolkodás szerepe

A TikTokon és egyéb platformokon keresztül érkező hírek, különösen a globális események, mint az orosz-ukrán háború vagy a Covid-járvány, egy újfajta „hadtudósítói” szerepet hoztak létre a fiatal influenszerek között. Ez azonban egyaránt lehetőség és veszély. Bár a fiatalok számára ez egy kapcsolódási pontot jelenthet, könnyű teret adni a dezinformációnak is. Guld kiemeli, hogy a Z generációnak tudatosítania kell a médiatartalmak kritikus elemzésének fontosságát, hiszen a dezinformáció és a manipulált tartalmak itt különösen nagy kockázatot jelentenek.

 

5. Oktatás fejlesztése a digitális média korában

Az oktatásban a tartalomátadás módjának megváltoztatása is fontos, hiszen a hagyományos tankönyvek és jegyzetek mellett a digitális eszközök – például podcastok, videók és online kurzusok – hatékonyan kiegészíthetik a tananyagot. Ha a diákok szívesebben fogyasztják a tudást digitális csatornákon, akkor az oktatóknak alkalmazkodniuk kell ehhez az igényhez. A Z generáció egyaránt szívesen vesz részt interaktív, kooperatív feladatokban és alkotó jellegű tevékenységekben, amelyek az ő nyelvükön szólítják meg őket, és bevonják őket az oktatási folyamatba.

 

6. A médiahasználat hatása a társas kapcsolatokra és a mentális egészségre

A kutatás szerint a Z generáció elmagányosodása és a valódi társas kapcsolatok számszerű csökkenése is aggasztó trend. Az influenszerek és az online közösségek követése, az unboxing és bulira készülős videók népszerűsége is ezt tükrözi: sok fiatal az online térben próbálja megélni azokat a közösségi élményeket, amelyek a való életben hiányoznak. Ez a társadalmi rétegződés egy másik tünetét is felfedi: a fiatalok szabadidős tevékenységeinek és élményeinek hozzáférhetősége nagyban függ attól, hogy milyen gazdasági háttérrel rendelkeznek.

 

 

Konklúzió

Az oktatóknak, szülőknek és szakembereknek, akik a Z és Alfa generációkkal dolgoznak, meg kell érteniük és el kell fogadniuk a médiatársadalom diktálta új környezetet, hogy hatékonyan kommunikáljanak és építő kapcsolatokat alakítsanak ki velük. A gyorsan változó világban való felnövés nehézségei ellenére a megfelelő szemléletű, a digitális tartalomfogyasztási szokásokat figyelembe vevő oktatási és kommunikációs stratégia segíthet abban, hogy ezek a generációk magabiztosan navigáljanak a médiával telített világban, és képesek legyenek kritikus gondolkodásra és valódi kapcsolatok kialakítására.

A cikkben leírt, Z és Alfa generációra jellemző egyedi médiahasználati szokások, kommunikációs elvárások és tanulási preferenciák komoly kihívások elé állítják az oktatókat, szülőket és szakembereket. A gyorsan változó digitális világ követelményeihez alkalmazkodva érdemes új módszereket és kommunikációs megközelítéseket elsajátítani, amelyek megkönnyítik a kapcsolódást a fiatalokkal.

 

 

 

Tréning ajánló: Megoldókulcs – tréning a Z és Alfa generációval való hatékony együttműködésért

A Felelős Szülők Iskolája és Dr. Guld Ádám médiakutató közreműködésével létrehozott „Megoldókulcs” tréning kifejezetten pedagógusok, trénerek és szülők számára készült, akik szeretnék jobban megérteni és kezelni a generációs különbségekből fakadó kihívásokat. Az interaktív tréning során hasznos szemléletmódot, friss kutatási eredményeket és praktikus módszereket kínálnak, amelyek segítenek a hatékony kommunikáció és a motiváló tanulási környezet kialakításában.

 

Tematika és részletek:

• 1 órás előadás: Bevezetés a Z és Alfa generációs médiakörnyezet sajátosságaiba, és azok személyiségfejlődésre, kapcsolatokra és tanulási motivációra gyakorolt hatására.
• 2 x 1,5 órás interaktív tréning: Gyakorlati megoldások bemutatása az oktatás, kommunikáció és mentális támogatás terén, hogy a résztvevők hatékonyabban működhessenek együtt a digitális bennszülöttekkel.

 

A tréning során tárgyalt problémák és megoldási módok:

• Digitális szakadék áthidalása digitális kompetenciafejlesztéssel.
• Interaktív, élményalapú tanítási módszerek bevezetése.
• Párbeszéd és empátia fejlesztése generációk között.
• Szociális készségek erősítése és csoportos tevékenységek támogatása.
• Mentális egészség támogatása és stresszkezelési módszerek.

 

Részvételi információk:

• Helyszín: Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, 1114 Budapest, Villányi út 27.
• Időpont: 2024. november 22., péntek, 16:00 – 20:00
• Ár: normál ár: 24.000 Ft; pedagógus kedvezménnyel: 19.000 Ft

 

További információk a trénerekről:

Dr. Guld Ádám bemutatkozása
Tibenszky Moni Lisa bemutatkozása

 

További információk a tréningről: Facebook esemény 

 

JELENTKEZÉS:

normál díj
pedagógus kedvezményes díj

 

Kurzus ára:
normál áron: 24.000 Ft/fő/alkalom
PEDAGÓGUS KEDVEZMÉNNYEL: 19.000 Ft/tanár/alkalom

 

 

A tréning egyaránt kínál tudományos és gyakorlati alapokon nyugvó megoldásokat, amelyek segítenek eligazodni a Z és Alfa generációkkal való együttműködés kihívásaiban.

 

forrás: a cikk a forbes.hu oldalon megjelent Dr. Guld Ádám interjú alapján készült