Az apa szerepe a gyermeknevelésben
A hagyományos gondolkodás (a tudományos és a hétköznapi gondolkodás is) úgy tartotta, hogy az apák dolga annyi a gyermeknevelésben, hogy megteremtsék az anyagi feltételeket a család számára, biztosítsák a nők és a gyermekek számára a védelmet.
Az elmúlt évszázadok nagyon erős tradíciókat teremtettek a nemi szerepekben és a családi munkamegosztásban egyaránt.
Legjellemzőbb tradíciók: az apa fáradt, amikor megérkezik a munkából, ezért az anya igyekezett biztosítani a nyugodt pihenés lehetőségét. Emiatt a hancúrozó, zajongó gyermekeket igyekezett távol tartani a pihenni vágyó apától, s csak a nagyobb, már viselkedni és dolgozni tudó gyermekekkel alakult ki szorosabb kapcsolata az apáknak. Itt is elsősorban a fiúkkal alakult ki közös szál, hiszen a lányok az anyjuk mellett (a konyhában, a konyhakertben) tanulták a tevékenységeket, ahova az apák csak „felhasználóként” léptek be.
A 7-8 éves fiúkkal már lehetett együtt dolgozni, ezért a fiúkhoz erősebbé vált az apai kötődés.
Az apának tiszteletteljes engedelmességgel tartoznak mind a gyerekek, mind az anya (nagymama, velük élő női rokonság), hiszen az apa jelenti a megélhetést, a gazdasági jólétet.
Az apa az erőskezű, domináns szülő, aki gyakran kemény és durva fegyelmezési eszközöket használ, a fizikai büntetés az apa feladata. Az anyák gyakran fenyegették, riogatták szófogadatlan gyermekeiket az apai megtorlással.
A XIX. század második felében jelentek meg az első gyermekneveléssel foglalkozó könyvek,a melyek kizárólagosan az anyákhoz szóltak. Az apákat meg sem említik, s ezzel is azt sugallták, hogy az anyák azok, akik kizárólagosan és teljes mértékben felelősek és alkalmasak a gyermekek nevelésére. Még a XX. század második felében megjelent gyermeknevelési könyvek is csak annyiban bátorítják az apákat a gyermek gondozásában-nevelésében való időnkénti részvételre, hogy ily módon az anya néhány órai pihenőhöz juthasson.
Tévedés volna azonban azt hinni, hogy abban a régi, érzelmileg ridegebb, az autoriter apafigurát preferáló világban nem léteztek olyan családok, ahol meleg, szeretetteljes viszony fűzte az apákat a gyermekeikhez.
A mai apák
A teljes cikk a Lelki titkaink oldalon olvasható, a folytatásért kattints IDE.