Bánat nélkül nincs boldogság – az Agymanók legfontosabb tanításai

Bánat nélkül nincs boldogság – az Agymanók legfontosabb tanításai

Keressük a vidámságot, hajtjuk az euforikus élményeket, megörökítjük (és megosztjuk) az összes mosolyt és elhessegetünk minden negatív gondolatot, elvégre, hogy is vihetnének a könnyek közelebb A Boldogsághoz? Tévedés!

A 2015-ben mozikba került Agymanók (Inside Out), miközben a gyermekek szórakoztatását helyezi előtérbe, tükröt tart a felnőtt nézők számára is, és rávilágít, hogy sokszor csak magunknak ártunk, ha túltoljuk a boldogságot – írta a pszichoforyou.hu.

Ahogy azt a neves boldogságkutató, Sonja Lyubomirsky is elismeri, noha a pozitív érzelmek – így a jókedv, a derű – határozottan a boldogság összetevője, a recept ennél több alkotóelemből áll. Amíg nem értjük meg, miként fűszerezik egyes érzelmeink életünk eseményeit, hogyan irányítják cselekedeteinket,  valószínűleg nem kérünk repetát a végeredményből.

Pontosan ezt láthatjuk a Pixar 2015-ös, Agymanók (Inside Out) című meséjében is, amely a 11 éves, Minnesota-beli Rileyról szól; pontosabban Riley érzelmeiről, melyekből az alkotók – az egyszerűsítés jegyében – ötöt jelenítenek meg. Derű, Bánat, Harag, Undor és Majré a kislány agyában található Fejhadiszállásról irányítják Riley cselekedeteit és hangulatát.

Fontos megjegyezni, hogy nem random érzelmekről beszélünk, amelyeket a rajzfilm-készítők “szimpatikusnak” találtak. Az 5 főhős a 6, Paul Eckman (az Agymanók egyik szakértő tanácsadója) által univerzális érzelemnek nevezett csoporthoz tartoznak – a 6., Meglepődés úgy fest, nem brillírozott a castingon.

S hogy miért is nevezzük őket univerzálisnak? Mert Eckman kutatásai során számos kultúrát vizsgált meg, és úgy találta, hogy ezt a hat érzelmet a világon mindenütt felismerik, amely gyönyörűen mutatja, hogy az emberek, bárhonnan is származzanak , ugyanazokkal az érzelmekkel, félelmekkel, aggodalmakkal és vágyakkal élnek együtt, mint mi.

És akkor jöjjenek a tanítások – ehhez nem árt ismerni a film cselekményét

A film tanulsága is az, hogy bár kezdetben úgy tűnik, Derű a főnök, a film során kiderül, hogy a többi érzelem is nagyon fontos szerepet kap. Még Bánat is, akinek létezését és tevékenységét olyan irritálónak tartja kezdetben a mindent vidámsággal megoldó (megoldani akaró) Derű.

Egy ponton ugyanis Derű nem engedi, hogy Riley, a főszereplő kislány megélje az elengedéssel, búcsúzással járó szomorúságot, vagy kisírhassa magából a fájdalmat – nem engedi, hogy Bánat hozzányúljon a régi, boldog emlékeket tartalmazó gömbökhöz, kicsivel ezután pedig némi veszekedés nyomán a lány személyiségének alapját képező főemlék-golyók kiesnek a helyükről, eltűnnek, és velük tűnik Derű és Bánat is.

Ismerd meg érzelmeid, megmondják, ki vagy!

Ahogy a cselekmény lassan csordogál a végkifejlet felé, Derű – és remélhetőleg a nézők – számára is világossá válik, hogy az érzelmeket nem véletlenül kapjuk “csomagban”, és fontos, hogy akármelyiküket hozza is elő belőlünk az adott helyzet, nyitottak legyünk a megélésére, akkor is, ha néha egyszerűbb lenne elmenekülni a bánat elől, vagy mélyen elzárni, ahogy Derű is teszi, mikor egy kis kört rajzol Bánat köré és megtiltja, hogy kilépjen belőle.

Mert valljuk be, mi magunk sem keressük szándékosan a könnyeket, a gyászt, a szorongást, vagy épp a depressziót. Elvégre amint utat engedünk a negatív érzelmeknek, hajlamosak vagyunk rózsaszín szemüveg helyett szürke köd mögül látni a világot, legyen szó a helyzetről, önértékelésünkről, vagy épp a jövőképünkről.

Ugyanakkor az érzelmeink megélése azok megértéséhez vezethet el minket. Természetesen nem állítjuk, hogy a bánat egy az egyben a boldogság kulcsa. De a mese tükrében érdemes megemlíteni azt a  2014-es kutatást, amely úgy találta, hogy azok, akik az érzelmek szélesebb skáláját élik meg (mind pozitív, mind negatív irányba), mentális egészség terén jobb helyzetben vannak, mint a szűkebb skálán lavírozó társaik.

A tanulmányt jegyző kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a szélesebb érzelmi skála pontosabb információval szolgál egyes helyzetekben, ami előnyösebb viselkedéshez és jobb döntésekhez vezet – ami valószínűleg segít a boldogság felé vezető expedíció során.

Ahhoz, hogy elfogadjuk, a negatív érzelmeink nem az ellenségeink, hasznos lehet a mindfulness szemléletét szem előtt tartva megélni az érzelmet anélkül, hogy ítélkeznénk felettük. Ez abban is segíthet, hogy „drámázás” helyett adaptívan reagáljunk, a tanulságokat levonva haladjunk tovább  – ahelyett, hogy elfojtanánk az érzelmeinket.

Derűből is megárt a sok

Azt se felejtsük el, hogy az egyensúly elve, ahogy életünk legtöbb területén, úgy itt is érvényes: ha hagyjuk, hogy a mérleg kilengjen a pozitív érzelmek irányába, például a számunkra kellemetlen szituációk elkerülése révén, az könnyen teljesítményünk, és – akármilyen furcsán hangzik is – boldogságunk rovására mehet.

Charles Carver (pszichológus) szerint például a pozitív érzelmek egyik fő hozadéka, hogy jelzik számunkra, ha úgy érezzük, jó úton haladunk céljaink elérése felé, s ideje lelassítani, elengedni a gyeplőt és feltöltődni, amíg dolgaink sínen vannak. Épp ezért nem meglepő, ha a vidámság nem a legjobb formánkat hozza ki belőlünk versenyhelyzetben. Maya Tamir kutatásai során például egy verseny alapú számítógépes játékban a vidám résztvevők rosszabb eredményt értek el, mint dühös társaik.

Ezen felül a túl intenzív jókedv úgy fest, a kreativitásunkat is aláássa, sőt, a témában elismert kutató, Barbara Fredrickson eredményei arra utalnak, hogy túl sok pozitív érzelem – a negatív érzelmek kárán – meggátol abban, hogy adaptív módon alkalmazkodjunk a velünk szembejövő kihívásokhoz.

Ahogy azt June Gruber is kiemeli, fontos, hogy törekedjünk az érzelmi egyensúlyra.

Nem hanyagolhatjuk el sem a bánatot, sem a haragot, sem a bűntudatot csak azért, hogy mindig csak a dolgok pozitív oldalára koncentráljunk, hisz ezek az érzelmek mind-mind az érzelmi-és mentális egészségünk receptjének összetevői.

Hogy ezt alátámassza, Gruber egyik kollegája, Iris Mauss munkáját idézi, aki egy kutatás során úgy találta, hogy minél inkább űzzük a boldogságot, annál magasabb elvárásokat támasztunk a „boldogsággal” szemben, és annál csalódottabbak leszünk, ha a végeredmény nem üti meg a lécet.

A felsorolás folytatása (a nyugati kultúrák képe a boldogságról; bánat – a kapcsolódási pont; hogyan segít az érzelmi intelligencia a boldogságban) a pszichoforyou.hu cikkének második felében olvasható.

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.