Generációk karanténban – Hogyan hatnak ránk a történések?

nagyszülők videochatelnek karanténban

Generációk karanténban – Hogyan hatnak ránk a történések?

A koronavírus és a karantén mindenki számára egy kihívásokkal teli új helyzetet teremtett. Azonban korunkból fakadóan, vagyis attól függően, hogy melyik generációhoz tartozunk, másképp éljük meg ezt a helyzetet. Más-más érzések, tapasztalatok, gondolatok, emlékek, félelmek és lehetőségek kavarognak a gyerekekben, a felnőttekben és az idősebb nemzedékek tagjaiban. Feltűnik egy óvodás Alfának, hogy minden nap hétvége? A Z-knek vajon áldás vagy átok a digitális oktatás? Az Y-oknak a szeme se rebben a home office miatt, vagy esetleg nekik is vannak nehézségeik? Mit érezhet egy X, aki hirtelen tanárrá is vált, miközben a munkáját is végezni kéne? Netán a baby boomereknek ismerős lehet ez a helyzet? Ilyen és ehhez hasonló kérdések, gondolatok és ezekhez kapcsolódó megoldási képletek, viselkedésminták hangoztak el Nemes Orsolya, generációkutatótól, aki a TEDx Budapest Salon online eseményének előadója volt és azt vette górcső alá, miként is élik meg a különböző generációk a karantén időszakát, milyen kihívásokkal kerülnek most szembe.

 

 

A mostani feszültségek az összezártságból is adódnak. A koronavírus gondoskodott arról, hogy pillanatok alatt a saját komfortzónánkon kívül kerüljünk. Hiába éljük 2020-ban mindannyian ugyanazt az évet, mégis minden generáció eltérően éli meg a saját világában, hogy mi történik most körülöttünk. Azért határozottan jobb a helyzet, mint a II. világháború alatt, hiszen itt az internet, ezáltal tudjuk tartani a kapcsolatot a külvilággal, van Netflix és sok terméket, szolgáltatást lehet házhoz rendelni, miközben még csak nem is bombáznak minket és nem kell bunkerekben vagy pincékben meghúznunk magunkat. Ennek ellenére azonban mégis számtalan érzelmi lenyomat keletkezik bennünk.

 

Ma Magyarországon a következő generációkat különböztetjük meg:

veterán: 75-95 év

baby boomer: 56-74 év

X: 39-55 év

Y: 25-38 év

Z: 13-24 év

alfa: 0-12 év

 

A kutató szerint nagyon sokszínű és nagyon diverz egy generáció, ezért a sztereotípiák, amelyek gyakran megjelennek, általában a generáció csak egy kisebb csoportjára vonatkoztathatóak. Amiben felnövünk, az fog minket alapjaiban meghatározni, de ebből ki lehet lépni, hiszen folyamatosan fejlődünk és változunk, így pl. egy nagymama is tud skypeolni, ha megtanítja az unokája. A hangos kisebbségre húzzák rá általában a generációkat. Gyakran mondják, hogy a baby boomerek a hippik, miközben 400.000 hippi volt ebben a korosztályban az akkori amerikai fiatalok körében és emellett 34 millió olyan fiatal, aki eközben teljesen konform életet élt, szóval erős túlzás lenne azt állítani, hogy minden baby boomer hippi volt Amerikában, hiszen csak közel az 1%-ukról mondhatjuk ezt el.

 

sztereotípiák helyett élethelyzet dia

 

A változást mindig generációkban mérjük

Régen az idősebbek voltak a tudás forrásai és mindent átadtak a fiatalabb generációknak. Aztán jött az ipari forradalom, meg az intézményesített oktatás, az emberek vidékről a városokba költöztek és felgyorsultak a folyamatok. A hagyományőrzés átalakult, a fiataloknak sokszor újra fel kellett találni magukat és nem volt már elég az idősek tudása, hanem ezt ki kellett egészíteni, új tudással bővíteni. Régen a változások lassan, több generáción keresztül zajlottak, mára ez már felgyorsult. A trendek és események minden generációt egy irányba, a változás felé tolnak el.

 

Vajon a különböző életszakaszokban milyen kihívások elé állít most minket a kialakult helyzet?

 

veteránok: 75-95 évesek (1 millióan élnek Magyarországon)

Nekik lehetnek olyan emlékeik, amelyek a szokásostól merőben eltérnek a korábbi háborúk miatt. Felhalmozás, gyűjtögetés a kamrában, szigorú spórolás az étellel – ezek olyan emlékek, amelyeket azok a nagyszülők már megéltek, akik gyerekek voltak a II. világháború idején. Többen mindent elvesztettek a háborúban és szekéren utaztak, vagy a fa tövébe álltak, ha lőttek és az ő tudatukban az maradt meg, hogy bármikor baj lehet, ezért be kell tárazni.

Ahogy kialakult ez a járvány szituáció, olyan zsigeri reakciók jöttek a fiatalok részéről, hogy tartsuk otthon a nagyit és a papát, érintésmentesen vásároljunk be nekik, tanítsuk meg őket skypeolni, hogy tarthassuk a kapcsolatot.

Azonban ellentétes reakciók is felütötték a fejüket, minthogy „Mit keresnek a nyugdíjasok az utcán? Miattuk van az egész! Miattuk megy tönkre a gazdaság!”

Sajnos ez egy bűnbakkeresési mechanizmus és a társadalom egy rétege pont ezt a generációt állította be hibásnak, hogy ezáltal oldják a saját feszültségüket és próbáljanak magyarázatot találni a megmagyarázhatatlanra.

Azt azonban fontos tudni, hogy az idősek több, mint 20%-a egyedül él, nekik nincs semmilyen segítségük. Idős korban nagyon beszűkül az emberek szociális hálója, általában csak a szűk családi körre tudnak koncentrálni.

Ők egy igazi túlélő generáció, nagy segítségre van most szükségük lelkileg is, hiszen eléggé izolálva vannak, igazán vigyázzunk rájuk.

 

baby boomerek: 56-74 évesek (1,9 milióan élnek Magyarországon)

Nekik Csernobil az egyik meghatározó élményük, amikor olyan kérdések voltak minden naposak, hogy szabad-e gyümölcsöt enni a fáról, kimenni a szabadba, vagy éppen szellőztetni. Tehát gyerekként megéltek már egy bizonytalan helyzetet.

Nekik már kirepültek a gyerekeik, a generáció tagjai vagy dolgoznak vagy már nyugdíjasok. Ez a generáció viszi a hátán most az országot, hiszen az egészségügyi dolgozók, tanárok, szociális munkások nagy része közülük kerül ki, ezért kiemelten fontos, hogy becsüljük és tiszteljük őket. Nagy kihívások elé kerültek, hiszen nekik most iszonyat gyorsan kellett ráállniuk egy olyan digitális világra, ami sokuk esetében távol állt tőlük.

 

generációk Magyarországon

 

X-ek: 39-55 évesek (2,5 millióan élnek Magyarországon)

Ők a rendszerváltáskor voltak fiatalok. Ezt a helyzetet páros lábbal talán ők kapták most meg a legjobban. „Szendvics generációként” is emlegetik őket, a szüleik és a gyerekeik felé is figyelniük kell. Jellemzően nekik vannak iskolás gyerekeik, ők most a munka-háztartás-család háromszögében élik a mindennapjaikat. Home office-ban dolgoznak, emellett hirtelen tanárok lettek és még meleg ételt is tesznek az asztalra. Ez a generáció adja most a munkaerőpiac gerincét, sokan vannak vezetői vagy vállalkozói pozícióban. Nagy felelősség és anyagi nyomás van rajtuk, durva prés helyzetbe kerültek. Ők vannak a legtöbben itthon.

 

Y-ok: 25-38 évesek (1,7 millióan élnek Magyarországon)

Diverzebb társaság, köztük van, aki felsőoktatásban tanul, van, aki dolgozik, van, akinek már családja van. Az egyetemisták azt mondják, hogy sokkal többet tanulnak, mióta digitális oktatás van. Az Y-oknak nagyon izgalmas élethelyzeteik vannak, pl. esküvői szezon, elindult egy olyan trend, hogy 2 tanúval megtartják az esküvőt és live-on közvetítik a családnak, barátoknak. A kismamák helyzete is nagyon különleges, lehet-e apás szülés, el tud-e járni terhes gondozásra, stb. Ők is lehetnek szendvics helyzetben. Az Y-oknak is nehéz, hogy picike gyerekeket kell a négy fal között lekötniük és a nagyszülők sem tudnak most besegíteni. Közülük kerül ki sok szépségiparban dolgozó, edző, turizmusban dolgozó, stb., akiknek hirtelen profilt kellett váltaniuk és átállni online módra. Ennek a generációnak még nem nagyon vannak felhalmozott anyagi tartalékai, és sokan családalapításban vannak, ezért ezt a kevesebb megtakarítást is visszaforgatták. Az Y-ok egyik nagy kihívása, hogy most látatlanul kell bölcsibe, oviba, suliba íratni a gyerekeiket.

 

Z-k: 13-24 évesek (1,3 millióan vannak Magyarországon)

Ahogy most hívjuk őket: „karantinik”. Ők most felsősök és egyetemisták. Róluk most derült ki, hogy mennyire hiányzik nekik az offline élet, pedig eddig mindig megkapták, hogy ők csak digitális kütyüznek és nem fontosak nekik a személyes kapcsolatok. Ebben az életszakaszban a kortárs közeg a legfontosabb. Az az életmód, amit eddig tőlük démonizáltunk, hirtelen mindannyiunk társadalmi normája lett. Nekik 1 hétvége alatt fel kellett nőniük, ami eddig az iskolát jelentette, magolást, leckeírást, ahelyett hirtelen önálló munkavégzésre és saját tanulási módszerekre kellett átállniuk. Nehéz nekik feldolgozni, hogy külön vannak a barátoktól és a gimis szerelmektől. Ők vannak most a legformatívabb éveikben, most alakítják ki a saját világképüket, nézetüket, rájuk lesz ez a járvány a legnagyobb formáló hatással.

 

alfák: 0-12 évesek (0,9 millióan vannak Magyarországon)

Alsóban elég interaktív szokott lenni az oktatás, sok minden élményalapon történik, mindezt megcsinálni digitálisan baromi nehéz, és nekik is nagyon hiányoznak a kortárs kapcsolatok. Nekik nagy mozgásigényük van, a WHO szerint napi 3 órát kéne mozogniuk, ami a megfelelő fejlődéshez kell. Ebben a korban kezdik kialakítani a társas kapcsolataikat. Sokszor őket szokták a leginkább leültetni a képernyő elé, miközben WHO ajánlás alapján 3 éves kor alatt nem is lehetne képernyőidő, 3 éves kor fölött pedig max. napi 1 óra képernyőidő lehetne. Az alfák élvezik ezt most a legjobban, mert anya és apa velük foglalkozik, mindig otthon vannak.

 

K generáció: 0 évesek (2020 után születettek)

Generációk mindig akkor születnek, ha nagy változások vannak a társadalomban. Mindenki arról beszél, hogy nagyon át fog alakulni a világ, lehet pl., hogy sokkal digitálisabb, minőségibb lesz az oktatás. Lehet, hogy ők egy túlféltett generáció lesznek, nehogy elkapjanak valamit. Nekik a szűk család most az elsődleges közeg, de vajon milyen lesz nekik, ha először találkoznak majd a szűk családon kívüli rokonokkal?

Minden krízis ijesztő első körben, nincsenek minták, sok minden bizonytalan. Ez rejtett tartalékokat is kihoz az emberekből. Minden krízis egy nagy lehetőség is egyben, hiszen kívül vagyunk a komfortzónán, rá vagyunk kényszerítve, hogy innováljunk, új dolgokat tanuljunk, próbáljunk ki, ami később is hasznunkra lesz.

A csoda a komfortzónán kívül történik. Tegyük le most együtt egy új jövő alapjait.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Bagdy Emőke: Most emberileg is megmérettetünk

Tari Annamária: Izoláció és bezártság

Vargacz Alexandra
  • Felelős Szülők Iskolája
  • ügyvezető

Vargacz Alexandra

sportszervező menedzser, online marketing szakember, a Felelős Szülők Iskolája ügyvezetője

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.