Hogy ösztönözzük a hangszertanulást?

Hogy ösztönözzük a hangszertanulást?

A gyerekeknek első hallásra rémisztő lehet hangszeren játszani tanulni, mert elrettentheti őket a kihívás, a sok feladat, a fegyelmezett munka és az idő mennyisége, amit a profivá válás igényel. A gyakorlás végeláthatatlan órái talán túl nagy erőfeszítést jelentenek egy olyan gyerek számára, akit jobban érdekelnek a tableten található alkalmazások, vagy a barátaival való közös játék a szabadban.

Ugyanakkor számos előnnyel is jár, ha a gyermekünk hangszert tanul. A Brown University kutatásai azt mutatják, hogy azok a gyerekek, akik játszanak valamin, magasabb IQ-val rendelkeznek, és jobban teljesítenek a központi teszteken, vizsgákon is. Az érdekes statisztikából az is látszik hogy a hangszeren nem játszó emberek nyolcvanöt százaléka szeretné, ha tanulhattak volna zenét, sokan pedig úgy emlékeznek vissza, hogy már a tanulási folyamat elején feladták az egészet az alapok megtanulásával járó frusztráció miatt.

Pedig hangszert tanulni rendkívül gyümölcsöző lehet, csak a gyerek lelkesedése és a támogató szülői háttér kell hozzá: ezek mind segíthetnek a tanulási élmény növelésében. A motiváció és a szórakozás a legfontosabb fogalmak, amelyek segítenek gyermekednek a tanulásban.

Íme néhány hasznos tipp:

Válasszunk megfelelő hangszert!

A gyerekeknek elképesztően egyedi személyiségük van, ezért az a legjobb, ha ehhez illő hangszert választunk. Ha olyan hangszert erőltetünk rájuk, amelyik nekik nem tetszik, vagy nem tudnak hozzá jól kapcsolódni, valószínűbb, hogy frusztrálttá válnak és abbahagyják a tanulást, szemben azzal az esettel, amikor maguk választják ki a hangszert. A különféle hangszerek tesztelése – néhány egyszerűbbel kezdve – jó módja annak, hogy megnézzük, hogy a gyermeked számár melyik az ideális és vonzó.

Támogassuk őket aktívan!

Ha egyedül hagyjuk a gyereket gyakorolni mindenfajta támogatás vagy érdeklődés tanúsítása nélkül, egy idő után azon kapjuk magunkat, hogy azt kérdezi tőlünk: miért fárasztasz ilyen értelmetlen feladattal? Ehelyett tartsuk fenn az érdeklődést, kérdezzük meg tőlük, mit gyakorolnak éppen, mit játszanak, mivel akadtak el, vagy hol tudunk segíteni. Az is nagyszerű módja az érdeklődés fenntartásának, ha megkérdezzük tőlük, hogy melyik a kedvenc részük vagy darabjuk.

Legyünk az első számú rajongóik!

Menjünk el a gyerek előadásaira és más előadásokra is, hallgassuk meg még a rögtönzötteket is a nappaliban. Figyelmünket érzékelve a gyermekben a jutalom és a megbecsülést érzése születik meg, amely tovább erősíti a hangszerhez való ragaszkodását és további gyakorlásra ösztönzi.

Fogadjunk fel profi szakembert!

A megfelelő tanár kiválasztása elengedhetetlen ahhoz, hogy gyermekünk értékelhesse és szeresse a hangszerét. A zenét tanító tanároknak ösztönzőnek és bátorítónak kell lenniük, és meg kell őrizniük a gyermek érdeklődését a zene iránt, miközben a megfelelő technikát tanítják. Nem szerencsés például, ha olyan unalmas és elavult műveket ad fel, amelyeket a gyerek soha nem hallott. Az olyan darab választása, ami a tanítvány számára ismeretlen, vagy érdektelen, egyenes út lehet ahhoz, hogy abbahagyja a tanulást. Válasszunk olyan darabokat, amelyeket a gyermek örömmel hallgat, és figyeljük meg, hogy mennyire igyekszik tökéletesen játszani egyszerűen azért, mert annyira szereti azt. A klasszikusok valóban nagyon fontosak, de amikor épp a gyermek érdeklődését próbáljuk fenntartani a hangszer és a zenélés iránt, fontos, hogy hidat képezzünk: így fogja a hangszeres játékot és saját zenei ízlését is megismerni.

Az idő és erőfeszítés, melyet a gyermeked hangszertanulásába fektetsz, sokszorosan megtérül majd a számára.  Aktívan vállaljunk részt a hangszeres tudás elsajátításában, és segítsünk neki motiváltnak maradni. Annak ellenére, hogy egy-egy hangszer vagy darab tanulása során kudarcélmények is érik, ne engedje, hogy ezek miatt gyermeke lemondjon a céljáról és abbahagyja a zenélést, mert későbbi élete során megbánja majd. Ösztönözzük a srácokat, és támogassuk őket minden tőlünk telhető módon. Biztosan értékelni fogják!

A cikk eredeti nyelven a cmuse.org oldalán jelent meg.