Három a vezetési stílus és egy a ráadás – te hogyan nevelsz gyereket?
A liberális nevelés, mint amivel sokan vádolják a mai szülőket, nem egy létező nevelési stílus. Íme, ilyen vezetési stílusok léteznek valójában – és mutatjuk a gyerekekre gyakorolt hatásaikat is.
A gyermekek olyanok, mint a szivacs, magukba szívnak és nagyon sokáig elfogadnak mindent, amit tőlünk szülőktől, majd később a velük foglalkozó felnőttektől kapnak. Születésüktől fogva hajtja őket a vágy, hogy elfogadva, szeretve legyenek, és minél jobban hasonlítsanak az őket körülvevő felnőttekhez. Így a nevelésben nem is az a legfontosabb, mit mondunk nekik szavakkal, sokkal inkább az, hogyan kommunikálunk velük és miként viszonyulunk hozzájuk, milyen példákat látnak tőlünk – hívta fel a figyelmet az ipszilonanyu.blog.hu oldal szerzője.
Lewin féle vezetési stílusok
Nemcsak szülő-gyerek viszonylatban, de óvodai, iskolai és munkahelyi környezetben is érvényesek az alábbi megfigyelések.
1. Az autokratikus vezetési stílust követő szülő
Az autokratikus szülő teljes mértékben tekintélyelvű, elvárja a tiszteletet. Nem empatikus gyermekével. Érzékenysége, válaszkészsége a gyerek igényeire alacsony. Jelmondata: “Úgy csináld, ahogy mondtam.“ Nem magyarázza a miérteket, csak az a fontos, hogy gyermeke azt csinálja, és pontosan azt, amire ő utasítja. Meghatározott, szigorú szabályok mentén nevel, ettől eltérni nem lehet. Kreativitásnak, ellenvéleménynek helye nincs. Állandóan kontrollálja és értékeli gyermekét, elvárásai a gyermekével szemben nagyon magasak. Gyakran kritizál, keveset dicsér. A családban a hangulat feszültebb, távolságtartóbb. Az autoriter szülők gyermekei általában nagyon jól viselkednek, és igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. Viszont hiányzik belőlük a kezdeményezés, kreativitás és a belső motiváció.
2. A Demokratikus vezetési stílust követő szülő
A demokratikus szülő a gyermekkel együttműködve nevel. Ha valamit kér, vagy megtilt, azt mindig megindokolja gyermekének a saját szintjén. Megengedi a gyermekének, hogy a rá vonatkozó kérdésekben bizonyos keretek között dönthessen, ad teret a választásra, de ez nem jelenti azt, hogy a gyermekek következmények nélkül tehetnének bármit is.
A családi kapcsolatok kiegyensúlyozottak, valódi, nyílt kommunikációra törekednek, érzelmeiket szabadon kifejezhetik mind a szülők, mind a gyermekek. Az így nevelt gyermekek a megértett szabályokat betartják, de nem kifejezetten a jó gyerekek. Megtanulták, hogy lehet véleményük, döntéseik, így nehezebben alkalmazkodnak olyan szituációkhoz, amikor ezt nem lehet. Kreatívak, nyitottak, őszinték, segítőkészek és empatikusak.
A cikk folytatása a Laissez-faire féle vezetési stílust követő szülő jellemzőivel, továbbá a Kádár Annamária által javasolt helyzetfüggő neveléssel az ipszilonanyu.blog.hu oldalon olvasható.