Hogyan kezdődik a másság elfogadása?

Hogyan kezdődik a másság elfogadása?

Az elfogadás otthon kezdődik. A közvetlen környezetedben, a hétköznapokban. Mi az, amit megtehetsz a másság elfogadásáért a mikrokörnyezetedben?

A valódi elfogadás és a másságtisztelet egyáltalán nem olyan fényes és dicsőséges. Nem olyan elit és intellektuális. Egyszerű, szürke és vérverejtékes – írta a Szülő 2.0 szerzője.

Ott kezdődik, hogy elfogadjuk magunkban a másságot. Hogy határt tudunk vonni aközött, amilyenek valójában vagyunk és a megfelelési kényszer között, amilyennek lennünk kellene. Hogy vállaljuk a másságunkat, ahhoz nem kell melegnek, cigánynak, feketének lennünk. Elég ha félénkek, szomorkásak, soványak vagy kövérek, erősek vagy bizonytalanok vagyunk. Ahhoz hogy valóban tisztelni tudjuk a különbségeket, először a magunkban élő másságot kell elfogadnunk.

Aztán el kell fogadjuk anyánkat, apánkat, ami másképp, de legalább olyan nehéz, mint saját magunkat. Erre kell tanítanunk a gyerekeinket is. Mert ki szeretné elképzelni azt, ahogy a helyes kedves cukorka gyereke vádolja a szüleit?!

Én büszke vagyok akkor, amikor a fiam határozottan felszólal és helyre teszi a cigányozó kisfiút, de amikor azzal a hangsúllyal bírál engem, ahogy én teszem magammal vagy mással, az mellbe vág. Sőt, amikor rajta látom, hogy elégedetlen önmagával az az igazi szívszorító élmény.

Pedig erre is nekünk kell megtanítanunk őket. Hogyan fogadják el magukat, a társaikat, a családtagjaikat, és csak aztán azt, hogy a társadalmat. Vagy hogy hogyan legyenek érzékenyek a társadalmi problémákra. Mert valódi érzékenységet csak akkor tudunk átadni, ha a hétköznapokban is támogatást, megértést és elfogadást tapasztalnak.

A büntetés nem célravezető

A „megbüntetek minden kirekesztő és csúfolódó gyereket”, vagy az „állj sarokba, amiért kicsúfoltad az öcsédet, mert bepislit” fellépések nevetségesek. Semmit sem tanítok arról, hogyan kell empatikusan, higgadtan problémát kezelni. Ehelyett inkább a „volt már abban részed hogy”… vagy„veled megtörtént már”… kezdetű mondatok lehetnek a másság elfogadását tiszteletben tartó beszélgetések kezdete.

A cikk folytatása (ki kell állnunk magunkért; fogadjuk el a saját gyerekünket) a Szülő 2.0 oldalon olvasható.