Hogyan neveljünk erős lányokat? – A királylányság igazi természete

Hogyan neveljünk erős lányokat? – A királylányság igazi természete

Valóban erős lányokat kell nevelni? Egyáltalán, mi tesz egy nőt erőssé? Hogyan segíthetjük őket az úton, sokszor magunkkal is megküzdve?

A lányom pár hónapos volt, amikor a barátnőm megkérdezte, hogyan szeretnénk belőle erős nőt nevelni – kezdte írását a wmn.hu oldalon Trembácz Éva Zsuzsa. A kérdés egy pillanatra meglepett, mert a fejem a szoptatással és az esti altatással volt tele, és mindkettő olyan gigászi nehézségű és megoldhatatlan feladatnak tűnt éppen akkor, hogy ilyen jellegű kérdések még csak elméleti szinten sem fordultak meg a fejemben.

A téma az át nem aludt éjszakák és a konstans holdkóros állapotom ellenére is úgy befészkelte magát valahova nagyon mélyre, hogy a gondolataimat megkocogtatva időről időre felbukkan. Ahogy a barátnőm gondolatmenete is; ő ugyanis jóval felkészültebb volt, mint én.

Elmondta a pár éves lányának, hogy a királylányok nemcsak azért érdekesek, mert szépek és csillog a ruhájuk, hanem van ennél valami sokkal fontosabb: a belső tulajdonságaik.

Hamupipőke habos-babos kék báli ruhája mögött ott a bátorság, amely a tiltás ellenére a vágyai nyomába indítja, Aranyhaj gyönyörű szőke fonata mellett ott a merészség, amellyel kitör a rá mért börtön falai közül, és Hófehérke bájos pofija mögött ott a végtelen kedvesség. A témát érintő hogyan és a miért azóta is folyamatosan kísért.

Sajnos a barátnőm hogyan kérdéseire nincsenek kész, jól bevált válaszaim. Folyamatosan keresem, elemzem, felülvizsgálom a technikákat. A szakkönyvekben fellelhető számtalan javaslattal én is próbálkoztam.

Pár éves késéssel így hangzik válaszként a státuszjelentés a barátnőm kérdésére:

1. Segítsünk neki megtalálni azt, amit igazán szeret csinálni, hiszen az ott elért siker az egyik legjobb önbizalom-erősítő. (Pipa.)

2. Tanítsuk meg neki, hogy az önbizalma nem függhet attól, hogy néz ki. A belső tulajdonságaiért dicsérjük! (Ezzel a ponttal azért elég rosszul indítottam, mert az anyai büszkeség éveken át kontrollálhatatlanul mondatta velem, amikor a lányomra néztem, hogy „jaj, de szép vagy, egyelek meg!” – folyamatban.)

3. Mutassunk példát. (Dolgozom rajta.)

4. Hagyjuk hibázni, elesni, a kudarcokat megélni. (Anyai szívet tépő, de folyamatban van.)

5. Ne az elért eredményekért dicsérjük, hanem a belefektetett erőfeszítésért, a kitartásáért. (Ez nagyon tetszik.)

A felsorolás és a cikk folytatása a wmn.hu oldalon olvasható.