Honnan ered a gyermeki agresszió?

Honnan ered a gyermeki agresszió?

Az erőszakos műsorok nézése növeli az agresszív viselkedést, hiszen a gyerekek azt tanulják meg, hogy az erőszak alkalmazása elfogadható módja lehet a konfliktusok rendezésének. Ezt az üzenetet az atyai pofonok is hordozzák? – tette fel a kérdést Albert Bandura, és írta a Dívány egy pszichológiai kísérlet összefoglalásaképpen.

Nagy, felfújható bábu áll a játékokkal teli szobában. Egyszer csak odalép hozzá egy felnőtt: ráüvölt, fejbe veri egy fakalapáccsal, majd a terem másik végébe hajítja. Az eseménysorokat végignézi egy gyerek. Vajon utánozni fogja később a felnőtt viselkedését? Mi történik, ha csak filmen látja ugyanezt, vagy egy macskajelmezbe öltözött alak a bántalmazó?

Albert Bandura kanadai származású pszichológus ‘60-as években végzett kísérletsorozata az obszervációs (megfigyelésen alapuló) tanulás mindmáig egyik leghíresebb demonstrációja. Az ún. „Bobo baba”-vizsgálatok a szociális tanuláselmélet irányzatába illeszkedtek, amely az utánzás szerepét hangsúlyozza az emberi viselkedés alakulásában. Eszerint a gyerekek agresszióját nem öröklött tényezők határozzák meg, hanem azok a példák, amelyekkel az életük során találkoznak akár a való életben, akár a médián keresztül.

Hogyan igyekezett Bandura alátámasztani ezeket a következtetéseket, illetve milyen aktualitása van mindennek a 21. században élő gyerekek életére nézve? Erről írt összefoglalót a Dívány.

Mi történt a vizsgálatban?

Bobo baba egy felfújható műanyag bábu, ami keljfeljancsiszerűen mozog, ha kimozdítják eredeti helyzetéből. Ez elég gyakran megtörtént, mivel a vizsgálatban egyesével részt vevő óvodások azt figyelhették meg, ahogyan egy felnőtt különféle módokon bántalmazza a bábut: szidalmazza, ütlegeli, megrugdossa, kalapáccsal csapkodja stb. Az egyik csoport azt is láthatta, hogy a felnőtt jutalmat (kólát vagy édességet) kap az agresszív viselkedése miatt, míg a másik csoport esetén a felnőtt büntetésben részesült (megszidták vagy elfenekelték), a harmadik csoportnál pedig következmények nélkül maradt az agresszió. Ezt követően a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a gyerekek hogyan fognak bánni a játékkal.

Az agresszió jutalmazása rossz üzenet

Az első csoportba tartozó ovisok, akik a felnőtt agressziójának jutalmazását látták, nemcsak utánozták a modell viselkedésének elemeit, de újfajta, válogatott kínzásoknak vetették alá szegény Bobo babát. A második csoportba sorolt gyerekeket némiképp elrettentette a büntetés, ám a felnőtt elfenekelése szintén az agresszióhoz köthető retorzió, ami mai szemmel elfogadhatatlan nevelési eszköz. A harmadik csoportban ambivalens viselkedések jelentek meg, amelyek között voltak barátságos és támadó jellegű közeledések egyaránt.

És mi történt, ha “csak” filmen láttak hasonló helyzeteket? Mi a helyzet az “atyai pofonnal”? Kiket utánoznak inkább a gyerekek? A cikk folytatódik a Dívány oldalán.