Így változnak az apák a gyerekük születésekor

Így változnak az apák a gyerekük születésekor

Az apák is hormonális változáson esnek át, amikor párjukkal gyermeket várnak – olvasható a Kapocs című folyóiratban. Fontos, hogy részt vegyenek az újszülött gondozásában, hiszen így nemcsak az anya, hanem az apa is elsődleges kapcsolatot alakíthat ki gyermekével. Az sem elhanyagolható tény, hogy az apaság hozzásegít a kiegyensúlyozott élethez és óv néhány betegségtől is.

Az anyai és apai szerepek mélyen a társadalomba ágyazottak, nagyban függnek történelmi, gazdasági és kulturális befolyásoktól. A csalad.hu beszámolója szerint egyebek mellett erről írt a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért szakmai folyóiratában Andrek Andrea. A pszichológus kifejtette a Kapocs című lapban, hogy minél nagyobb jelentőségű egy adott társadalomban a párok közötti kapcsolati intimitás, a férfiak annál inkább részesei párjuk várandósságának, és vesznek részt közös gyermekeik gondozásában.

Fontos a szülői minta

Az apa-szerep alakulására kihat az egyéni szocializációban megtapasztalt szülői minta, illetve azok a szülőségre vonatkozó elvárások, kulturális mítoszok, amelyeket a szűkebb társas környezet, valamint a tömegkommunikáció közvetít. Ezért találunk nagy különbségeket egy adott társadalmon belül is a különböző társadalmi rétegeknél annak tekintetében, hogy biológiai funkcióján túl, mi a férfi feladata a várandósság, szülés és gyermeknevelés idején.

A hormonváltozás a férfiakat is érinti

Vizsgálatok támasztják alá, hogy a férfiakban már gyermekük megszületése előtt, a várandósság idején is zajlanak hormonális változások, amelyek majd folytatódnak a gyermek megszületése után is.

Kanadai kutatók anyák és apák hormonkoncentrációját mérték és hasonlították össze a szülés előtti és utáni időszakban. Azt találták, hogy az anyák és apák hormonális változásai rendkívül hasonlóak: a prolaktin és cortisol szint megemelkedett a szülés előtti és utáni időszakban, a szülést követően pedig nagymértékű csökkenés történt a tesztoszteron szintben. A megnövekedett prolaktin- és a cortisol-szint a szülői válaszkészséget, a gondozói magatartást támogatja, a tesztoszteron-csökkenés pedig a férfi versengő viselkedését, és az ehhez tartozó szexuális érdeklődést tompítja elsősorban.

Míg az anyák hormonális változásai a várandósság fiziológiai folyamataihoz kapcsolódnak, addig a férfiak hormonális válaszait saját partnerük hormonális változása okozza. A férfiak esetében tehát a várandós partnerrel való tartós kontaktus fontos az apai válaszkészség kialakulásában.

Betegségektől is óv az apaság

Kopp Mária pszichológus és munkatársai hazai vizsgálatokkal igazolták, hogy a család rendkívül jelentős védelmi tényező a férfiak életében. A házastárstól és gyermekektől kapott társas támogatás hiánya jelentős kockázati tényező az idő előtti elhalálozás tekintetében, olyannyira, hogy négyszeres idő előtti elhalálozási kockázattal jár együtt, ha egy férfinek nem születik gyermeke, vagy rossz vele a kapcsolata. A magas tesztoszteron szint hosszú távon növeli például a prosztata rák kockázatát, kedvezőtlenül befolyásolja a koleszterin szintet. Az alacsony tesztoszteron szint kevésbé jár együtt kockázatvállaló magatartással, például a dohányzással, alkohollal, drogfogyasztással. Azok az apák, akik a váláskor elveszítik a gyermekelhelyezési pert, magasabb fokú rizikónak vannak kitéve egyes krónikus betegségek, pszichés igénybevétel és a korai elhalálozás tekintetében is.

Ahhoz kötődik a magzat, aki segít neki

A kötődéskutatások pedig arra világítottak rá, hogy az újszülött azzal a személlyel épít ki és tart fenn elsődleges, specifikus ragaszkodást mutató kapcsolatot, aki leginkább válaszkész szükségleteinek kielégítésére, és akivel kapcsolatos interakciós tapasztalatai a legkedvezőbbek.

A szülői válaszkészség a gyermekkel kapcsolatos teljes interakciós repertoárra vonatkozik, és messze túlmutat a gyermek táplálásán, szoptatásán.

Ez a tény az apák szerepét új megvilágításba helyezi. Az apai jelenlét és az az inger-világ, amelyben ők részesítik gyermekeiket, lehetővé teszi, hogy maguk is akár elsődleges, de legalább is az anyához nagyon hasonló kötődést alakíthassanak ki gyermekeikkel.

Az apák olyan impulzusokban részesítik kezdettől fogva gyermekeiket, amelyek nagyban eltérnek az anyai ingerektől. Az ölelő, gondoskodó, csitító érzelem-központú anyai viselkedéssel szemben az apák jellemzően lendületes, kihívásokkal teli ingereket közvetítenek. Más aspektusból mutatják meg csecsemőiknek a világot, játékukkal akár kisebb veszélyhelyzetek elé állítva őket, miközben megtapasztalhatják az apai biztonságot is.

Többszintű támogatásra van szükség

Ahhoz, hogy mindez kialakulhasson, az apáknak legalább annyi nyílt és rejtett támogatásra van szükségük a gyermekvárás idején, mint az anyáknak. Ez több szinten történhet, a család, az egészségügyi személyzet és a társadalom egyaránt kiveheti részét ebből. Egyebek mellett fontos, hogy az apa az anyán keresztül kapcsolatba léphessen magzatával.

Az egészségügyi személyzet kezelje partnerként a várandós-gondozás idején, a szülőszobán, a védőnői látogatások alkalmával, és a gyermekorvosi vizsgálatok idején is. Biztosítsák a gyermek megszületésének helyszínén az apák számára is a gyermekkel való korai bőr-bőr kontaktust, vagy szoros, testközeli együttlétet. Bátorítsák az anyák az apákat arra, hogy aktívan vegyék ki részüket az újszülött és csecsemő gondozásában.

(csalad.hu)