Kétnyelvű gyermekek: milyen hatással van a beszéd fejlődésére a két anyanyelv?

Kétnyelvű gyermekek: milyen hatással van a beszéd fejlődésére a két anyanyelv?

Mit mond a szakértő a kétnyelvű gyermekek nyelvi fejlődéséről?

A csalad.hu Kis Nikolett logopédust kérdezte többek között arról: milyen hatással van a gyermek beszédfejlődésére, ha más a két szülő anyanyelve, a gyerek pedig kétnyelvű?

Mit jelent és jelent-e előnyt a kétnyelvű lét?

– A korai kétnyelvű gyermekek nyelv elsajátítása (korai kétnyelvűek azok a gyermekek, akiknél 0-3 éves koruk között vezetik be a második nyelvet) ugyanazt az utat követi, mit az egynyelvűeké – mondja Nikolett. – Vizsgálatok alapján bár megállapították, hogy a korai kétnyelvű gyermekek nagy része később kezd el beszélni, a beszédindulás időszaka általában így sem esik kijjebb az egynyelvű gyermekek beszédindulásánál. Az okok nem egyértelműek, több egyéb tényező is befolyásolhatja mind az egy, mind a kétnyelvű gyerekek beszédfejlődését.

Könnyebb nyelvtanulás?

Igaz, hogy a kétnyelvű gyerekek a későbbiekben könnyebben tanulnak nyelveket és jobb kiejtéssel, mert rendelkeznek az összes hangkészlettel?

– Nem gondolom, hogy ez feltétlenül így lenne, például egy angol és egy kínai nyelv teljesen más hangkészlettel bír. A kétnyelvűség egyik előnye a fokozott nyelvérzékenység, mely természetesen hozzásegíthet újabb nyelvek könnyebb elsajátításához.

Milyen pozitív és negatív hozadékokról beszélhetünk a kétnyelvűség kapcsán?

– Pozitív hatása rengeteg van! A kétnyelvűség fejleszti az anyanyelvet, fokozza a figyelmet, a kétnyelvű gyermekek gyorsabbak a feladatok közötti váltásokban, könnyebben kezelik az ismeretlen szavakkal történő feladatvégzést, ami növeli a memóriát. Az elemző és az analogikus gondolkodásuk jobb, kreativitásuk magasabb szintű. Továbbá a kétnyelvűség természetes előnye nemcsak a több nyelv ismerete, hanem, hogy megismeri az idegen nyelvi környezet gondolkodását, kultúráját, hagyományait is. Negatív hozadéka: tipikusan fejlődő, kétnyelvű gyermekek esetében kezdetekben megjelenhetnek elmaradások a beszédészlelés területén, de a kétnyelvűek ezt a hátrányukat le szokták dolgozni. Megjelenhet a két nyelv egymásra való negatív hatásaként az interferencia jelensége. Tipikusan és megfelelő körülmények között fejlődő kétnyelvű gyermekek esetében nemigen tudok más negatív hatást mondani.

Minden esetben dominánssá válik az egyik nyelv?

– Igen, valamelyik nyelv mindig domináns lesz. Azt gondolom, hogy ha elsajátításban nincs is jelentős eltérés, akkor is, ha a szituáció engedi, azt a nyelvet fogja a kétnyelvű személy előnyben részesíteni, amelyik a domináns nyelve.

Mi az optimális hozzáállás a szülők részéről?

Például jó az, ha mindkét szülő csak a saját anyanyelvén szól a gyermekhez, vagy inkább térjenek át egy nyelvre, akkor is, ha nem mindketten beszélik helyesen?

– Nyelvileg többféle családot különböztethetünk meg. A nyelvileg vegyes családok tipologizálása során nemcsak a szülők anyanyelvét, a szülők egymással és a gyermekkel folytatott kommunikációjának a nyelvét vesszük figyelembe, hanem a család környezetében használt nyelvet is, mely egy gyermek fejlődésében szintén jelentős befolyással bír, hiszen a gyerekek a napjuk nagy részét az óvodában, iskolában töltik.

Tapasztalataim alapján igen, az „egy személy-egy nyelv” alapján hatékonyabb lehet a gyermek nyelvfejlődése. A gyerekek minta alapján is tanulnak, és a beszédfejlődésük is ez alapján történik, ezért érdemes a helyes mintát kapnia gyermeknek. Például, ha az egyik szülő nem tudja helyesen kiejteni az adott nyelven a szavakat, a gyermek is elsajátíthatja a helytelen kiejtést, ezért nem tartom jónak, hogy mindenképpen áttérjenek az azonos nyelvhasználatra a szülők, főleg abban az esetben nem, ha az egyik szülő helytelenül használja a nyelvet.

A teljes cikk, egy kétnyelvű anyuka beszámolójával a csalad.hu-n!