Mi okozhatja a hangulatingadozást, fáradékonyságot, ingerültséget az iskolás gyerekeknél?

fáradt gyerek

Mi okozhatja a hangulatingadozást, fáradékonyságot, ingerültséget az iskolás gyerekeknél?

Nagyon sok szülő és tanár jelezte felénk, hogy látszólag indokolatlanul fáradtabbak, agresszívabbak, ingerlékenyebbek a gyerekek, akik még csak pár hete járnak iskolába. Mi lehet az oka a fizikai és lelki leterheltségnek? Hogyan segíthetünk a gyermekeinknek a kimondott és ki nem mondott okok feloldásában, megoldásában?

 

Mielőtt belelendülnénk az olvasóval a közös gondolkodásba, vegyük elő egy kicsit a sajátélményű fiatalkori emlékeinket is.

  1. Milyen emlék jut eszedbe a gyerekkorodból arról, hogy: elfáradtál??
  2. Milyen emlék ugrik be a gyerekkorodból arról, hogy: ingerült vagy? ideges vagy?

A fáradtság, elfáradás- és a fáradékonyság három különböző részlet-fogalom, amiről most csak egy pár magyarázó mondattal mesélnék.

 

A fáradtság

Egy természetes reakciója a testednek és a lelkednek, amely valaminek a hatására jön létre akár mindennap, időnként, vagy rendszeresen. A fáradtság érzése abban segít, hogy jelezze feléd: elég volt, vagy váltani kell, vagy eljött valaminek az ideje, vagy egy fontos „határhoz” értél, amire figyelned kell. Oxigén ellátás, hormonok, sejtszintű működések stb. is részt vesznek benne, hogy hatásosan hassanak rád és a működésedre. Pl. hogy pihenő fázisba válts, vagy ne agyalj, vagy épp arra, hogy ideje elaludnod.

 

Elfáradás

Úgyszintén a test és a lélek egyik visszajelző rendszere. Akár naponta többször is érezheted mentálisan és fizikailag is egyaránt. Gyerekeknél és fiataloknál többször jelentkezik rövidebb időre, mint a felnőtteknél. Rövid-, vagy hosszabb pihenő után viszont az elfáradás elillanhat, mert bizonyos napszaki holtpontokon túllendültél. Ide tartozik a rendszeres bambulás, pár másodpercre való kikapcsolás az adott tevékenységből, a figyelem elterelődése. Minden nap vannak mini elfáradásaink, még akkor is, amikor pihenő relax funkcióba kapcsolunk akár szünetekben, vagy hétvégén. De a felnőtt ember ilyenkor tehet magáért valamit, de a gyerekek viszont a padban ülve nem sokat tehetnek magukért. Ilyenkor az idegrendszer emiatt túlterhelődik, ami később jó kis hangulatváltásokat okozhat.  Ezekben a pontokban a keresztező mozgások nagyon fontosak, hiszen adnak egy olyan flowt a működésbe, ami miatt a rendszereink újra partnereink lesznek, és képesek leszünk működésbe lendülni.

 

fáradt

 

Fáradékonyság

Ez a terhelhetőségünkre vonatkozó egyik fogalom, hiszen attól függ mivel, miként, mikor vagyunk terhelhetőek. Ha átlépjük a saját személyes határainkat, és nincs megpihenés, kipihent állapot, akkor idővel a fáradékonyság növekszik, a terhelhetőségünk csökken. Így válthat a gyermek egyre „hisztisebb” állapotba, mivel az idegrendszer nem terhelhető bármikor bármivel. Sok mindentől lehet a gyermek fáradt, hiszen bizonyos vitaminhiányok, vagy betegségek előtti állapotok is tudnak indikátorok lenni, hogy a fáradékonyság növekedjen. Fontos ismerni a gyermek fáradékonysági tényezőit, és rendszeres mozgással, pihenéssel és étkezéssel jól segíthető a terhelhetőség.

A hangulatváltozások iskolás kis-, és nagy gyerekeknél gyakoriak lehetnek több szempontból is. Megjelenhetnek ingadozva, robbanásszerűen, vagy épp gyors váltásokban. De ha hosszabban fennáll, vagy súlyosabb a hangulatingadozás jelenléte, és a szabályozásban gondja adódik a szülőnek, akkor szükséges szakemberrel felvenni a kapcsolatot, mert organikus-, egészségügyi-, és/vagy pszichiátriai okok is meghúzódhatnak a hangulatingadozás, hangulatváltozások mögött. Ezeket érdemes időben kiszűrni, mielőtt elbagatellizálnánk: „majd kinövi” legyintéssel. Minden orvosolható és kezelhető, sokféle segítség létezik, de mindennek a helyes alapja a minőségi szakmai diagnosztika.

 

 

De ha általánosságban nézzük a hátterét, akkor ahhoz hoztam pár ok-okozati összefüggést, amire érdemes ilyenkor gondolni:

 

  1. A gyerekek még nem rendelkeznek olyan érzelmi kifejező kommunikációval, amelyben ki tudnák adekvát módon fejezni a környezetüknek a bennük tomboló érzelmeket. Így aztán ez sokszor frusztrációként hat rájuk, ami a hangulatuk ingadozásához is vezethet.
  2. A gyermek ekkor éli meg a kiskamaszkori változásokat, utána pedig a nagykamaszkori hormonrobbanásokat. Egyik napról a másikra a fókusza áthelyeződik a családról a nagyvilág fele, majd befele, önmagára. Ne gondoljuk azt, hogy a gyermekünket nem viseli meg az, hogy egyszer jó a hangulata, aztán meg pillanatok alatt ingerültté válik. Ráadásul eleinte ők maguk sem tudják mihez kötni ezeket a hangulatváltozásokat, így a kontrollról eleinte nem beszélhetünk, ami a későbbiek folyamán fogja majd szabályozni ezeket a „gyorskisülésű érzelmi háborúkat”.
  3. A gyermek kognitív tudása és tapasztalatai még nem tartanak ott, hogy mindent megértsen. Ez nem kevés „dühöngő” érzelmet termel ki, ami ha összegyűlik, bizony képes egyik pillanatról a másikra olyan hangulatváltásra, ami logikátlannak tűnhet külső szemlélőnek.
  4. Az érzelmileg intelligensebb gyerekek sokszor sokáig hordoznak magukban „megbántottságot” egy-egy konfliktus kapcsán, ami előfordulhat, hogy egyszer csak hirtelen tőr elő belőlük. A hahotázva nevetés a következő pillanatban átvált sírásba. Nem bírják tovább, és érzelmileg „kiömlik” mindaz, ami már nagyon összegyűlt, vagy ami egyszer régen elakadt az érzelmekben.
  5. Sokszor nem értik a szülőket. A pedagógusokat. A tesójukat. A felnőtteket. A világot. Így az érthetetlenség befolyásolja a hangulatukat, ami a környezetében lévő emberek számára érthetetlenül is megjelenhet. Pl. temetésen nevet; esküvőn direkt butaságot csinál; nem segít az osztálytársnak; a barátjának kárt okoz stb. Nem mindig érthető a felnőttnek sem a világ működése. Hát akkor a gyerekeknek milyen nehéz is ez.

+1: A mai bizonytalanság a gyerekek körében is sokféle fáradtságot, dekoncentrációt, elfáradást és hangulatingadozást hozott. Látják, érzékelik, nekik is vannak kétségeik és szorongásaik, még akkor is, amikor sokan fel sem fogják, hogy mi is történik valójában. A maszk viselése, amely véd minket, ugyanakkor furcsa érzeteket is kelt, hiszen a gyerekeknél mindennél fontosabb, hogy látják-e a másik ember arcmimikáit. Ezért kell most a gyerekekkel erről is beszélgetnünk!

 

De van egy jó hír, amit a gyerekektől megtanulhatunk újra: a szem és annak tükröződése mindent elmesél. Ők a szem tekintetét nagyon pontosan, érzékletesen figyelik. Ez alapján tájékozódnak és érzékelnek szenzorosan. Így most mi is eltanulhatjuk azt, hogy újra benézzünk egymás szemébe akkor is, amikor a hangulatunk ingadozása és a virológiai helyzetből szármató bizonytalanság miatt legszívesebben visszavonulnánk. A gyerekeinknek szüksége van ránk, felnőttekre, szülőkre. Ha igyekszünk jelen helyzetben nyugalomra találni, az kihatással lesz a gyerekekre is, hiszen nekik van épp elég „másfajta” hangulatváltásuk is, amit aztán a nagykamaszkor majd szép lassan le is zár. De addig is vigyázzunk magunkra és egymásra, és merjünk arra ismét rászokni, hogy ha egymástól megkérdezzük: „Hogy vagy?”, akkor a válaszra is kíváncsiak leszünk. Ez a minőségi kíváncsiság már önmagában a hangulatot is képes lehet javítani, mind gyermeknél, és felnőttnél egyaránt!

 

Képek forrása: pixabay.com

Polus Enikő
  • ME-Se-Kö Alapítvány
  • mentálhigiénés szakember

Polus Enikő

A Me-Se-Kö Mentálhigiénés Segítő Központ és MESEKŐ Alapítvány alapítója, ügyvezetője - ezek mellett elsősorban három gyermekem édesanyja.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.