Mit keres a „problémamegbeszélés” a családi asztalnál?

Mit keres a „problémamegbeszélés” a családi asztalnál?

Vajon miért menekülnek a gyerekek a közös családi étkezésektől? Miért maradnak el a családok életéből a közös vacsorák? Tényleg mindennek csak az időhiány az oka?

Nézzük meg, miért fontosak mégis a közös főzések, és hogy mit tehet a család, ha már leszokott a közös étkezésekről!

Vacsora mellé problémák tálalva

Családsegítőként nagyon sok családnál tapasztalom azt, hogy szinte egyetlen beszélgetős helyszínné az étkezések váltak. Az asztalhoz még mindig odagyűlik a család, hiszen a finom illatok csábítóan vonzóak, senki nem képes ellenállni. Sok szülő választja azt, hogy ha már együtt van mindenki az asztalnál, akkor beszéljék át a problémákat.

A beszélgetés és  a problémák megbeszélése viszont nem azonos! Így aztán nem csoda, ha a terítékre tesszük a problémát is az ételek mellé, akkor szinte a személyiségbe épül, hogy az étkezés egy problémamegoldás. A serdülők sokszor emiatt alig várják, hogy vége legyen a közös étkezéseknek, mert kötődik hozzá a kellemetlen élmény, a problémák „NAGY” megbeszélése. Nem csodálom, hogy inkább gép előtt szeretnének egyedül enni a szobájukban és elkezdik hárítani ezeket a pillanatokat!

Pedig fantasztikus lehetőség arra, hogy flow-ban (áramlásban) kényszermentesen együtt legyünk, figyeljünk egymásra, egymás fele forduljunk, viccelődjünk, meséljünk csak úgy szabadon, kötetlenül. Ez ad egy felszabadult érzést, ami még az étkezést, az emésztést is segítheti.

Küld egy ősi tudattalan tartalmat a rendszerünknek, hogy nincs háború, nyugalom és béke van. Nagyon sok funkciója van ennek a folyamatnak.

Mindennapi kenyerünk családi elfogyasztása

Régen az étkezés és az arra szánt idő egy szentség volt. Ez azt jelezte, hogy nincs háború és a család hálás annak, hogy a mindennapi kenyeret együtt elfogyaszthatják. Közben beszélgetések voltak még azok a családoknál is, ahol a szabadon áramló spontán beszélgetést a polgári etikett szabályozta.

Beszélgetés és nem kikérdezés, nem faggatózás, nem „mi történt veled”, nem „mi volt ma az iskolában”, nem „mit ettél ebédre az oviban” stb.

A közös étkezésekhez a szülők ragaszkodtak mindig is, mert átlátták a család összetartozás-érzésének fontosságát. A „nagy ételválasztékot” az ünnepekre tartogatták. Az ünnepi asztalok voltak a „terülj, terülj asztalkák”. A többi napon az étkezéseket egy egyszerűbb teríték, kevesebb választék jellemezte. Ma sokszor elveszi a fókuszt a lényegről az, hogy „túl sokat, túl sokfélét” kínálunk. Végül az okoz frusztrációt, hogy „nem tudom miből válasszak” állapot van a terítéken.

A nagyvárosi családok időbeosztása tanév közben olyan szoros, hogy szinte már annak is örülünk, ha hetente párszor képes egy család egy asztal köré leülni pár percre és elfogyasztani a „mindennapi kenyeret” együtt! Pedig a mindennapi kenyér fogalom azt jelzi, hogy egy családi működéséhez ha egy háztartásban vannak a családtagok, akkor mindennap szükséglet lenne.

Így erre minden családnak érdemes igyekeznie, hogy minél többször üljenek az asztal köré és együtt étkezzenek. De ne ott és ne akkor beszéljék meg a családi problémákat! Azt majd máshol, máskor és nem étkezéshez kötve.

Őszi piknik a szabadban

Minden családban kialakítója lehet a meghitt légkörnek az, ha időnként együtt főzünk-sütünk, együtt készítjük el a finom falatokat a konyhában. Közben hitelesen taníthatjuk arra a gyerekeket, hogy ne mirelit- és gyorsételeket részesítsenek előnyben, hanem készítsék el, főzzék meg az ételeiket! A családi meghittség egy fontos fűszer, amely nélkül nem működik a család kémiája. Pedig ez egy olyan kötőanyag, amelynek a segítségével ragaszkodunk egymáshoz és jóban-rosszban kitartunk egymás mellett!

Az ősz kifejezetten kedvez ezeknek, hiszen jó őszi móka rendszeresen piknikezni a szabadban. Olyankor a szabadság, a jó levegő, az ücsörgés, a meleg tea és a finom ételek együttes elfogyasztása csodássá varázsolja az őszi kiruccanásainkat. Mellesleg ha ezeket visszavezetjük a családi életbe, akkor a gyerekek újra szívesebben fogyasztják majd az otthonról vitt tízórait, mert anya-apa készítette, és nincs is annál finomabb étek.

Szedjük le a problémamegbeszélős terítéket és színezzük újra a családi étkezéseket!

Polus Enikő
  • ME-Se-Kö Alapítvány
  • mentálhigiénés szakember

Polus Enikő

A Me-Se-Kö Mentálhigiénés Segítő Központ és MESEKŐ Alapítvány alapítója, ügyvezetője - ezek mellett elsősorban három gyermekem édesanyja.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.