Az Első elment vadászni, a Második meglőtte, a Harmadik…
Milyen hatással van a születési sorrend gyermekünk személyiségére?
Pszichológiai kutatások kimutatták, hogy a gyerekek születési sorrendje hatással van a viselkedésükre. Vannak tipikus személyiségjegyek, melyek jellemzőek a születési sorban elfoglalt helyre.
Az elsőszülött gyermek általában komoly gondolkozású, nagy teljesítményekre képes és aggodalmaskodó; a másodszülött kevésbé ragaszkodik a hagyományokhoz, inkább a kreatív dolgokat kedveli, illetve hajlamos nagyobb kockázatot vállalni. A legfiatalabb gyermek gyakran találékony és magabiztos, mindig kész saját döntéseket hozni.
Elsőszülött gyermek
Mint első jövevény a családban, teljes, osztatlan szeretetet, figyelmet és támogatást kap tőlünk, legalábbis néhány évig. Nem csoda, ha elsőszülött gyermekünk gyakran többet ér el tanulmányai során, mint testvérei – a csak rá irányuló figyelem, a sok vele töltött időnk mind- mind előnyt jelentenek a számára. Ugyanakkor felelősséget és nyomást is érez, mert esetleg keményebben ösztönözzük a teljesítményre (erre akkor jövünk rá, amikor a többi gyermekünk megszületett). Ezért lehetséges, hogy az elsőszülött gyermekek hajlamosabbak a szorongásra, mint később született testvérei.
- Szülőként ügyelnünk kell arra, hogy ne támasszunk túlságosan nagy követelményeket gyermekünkkel szemben. Ne akarjuk, hogy ő teljesítse be a mi álmainkat és vágyainkat. Néhány nappal ezelőtt egy rádióműsorban számtalan olyan ötlet hangzott el, amivel a szülők a saját gyerekkori vágyaikat akarták rákényszeríteni a gyerekükre és csodálkoztak, hogy a kicsi miért sír és tiltakozik. A leggyakrabban előforduló “kényszercselekvés” a lovaglás és a hangszertanulás volt, illetve bizonyos sportok erőltetése.
- Hagyjuk, hogy gyermekünk saját maga alakítsa ki érdeklődési körét a képességei alapján, ebben viszont nyújtsunk segítséget.
- Biztosítsunk számára olyan óvodán vagy iskolán kívüli elfoglaltságot, ahol feszültségét levezetheti (tánc, zenés torna, stb.). Egyes gyermekeknél a versenyszerű sportolás szintén jó megoldás lehet, de csak akkor, ha a gyermek is szeretné.
- Beszélgessünk vele a sikerekről, kudarcokról; mondjunk példát a saját életünkből és próbáljuk vele megértetni (az életkorának megfelelően), hogy mindenki követhet el hibákat. Nem az a baj, ha hibázunk, hanem az, ha nem tanulunk belőle.
Második gyermek
A későbbi gyermek már a kezdetektől hozzászokik ahhoz, hogy nincs egyedül, osztoznia kell nemcsak a játékokon, hanem az anya szeretetén is. Egyes pszichológusok szerint a későbbi gyermekek azért választanak teljesen más életstílust, mint az idősebb testvére, hogy ne kelljen versenyeznie vele. Például, ha az elsőszülött sikeres sportoló, a kisebb gyermek semmilyen sportot nem hajlandó űzni.
Jellemző, hogy a a fiatalabb testvér sokat tanul a nagyobbtól, ezért idősebbnek tűnik a koránál.
Szívesen választ valamilyen kreatív tevékenységet, mert így jobban érvényre tudja juttatni egyéniségét.
Hajlamos arra, hogy kétségbe vonja a szülők által felállított szabályokat.
- Szülőként tartsuk tiszteletben másodszülött gyermekünk egyéniségét. Soha ne essünk abba a hibába, hogy nagyobb testvérével összehasonlítjuk!
- Segítsük az általa választott kreatív tevékenység gyakorlásában, mutassunk jó példát a kreativitás alkalmazására és fejlesztésére.
- Ragaszkodjunk a családi szabályok megtartásához, akkor is, ha a kicsi ellenkezik, a családi szabályok a család minden tagjára egyformán vonatkoznak.
Harmadik vagy legkisebb gyermek
Legfiatalabb gyermekünk, függetlenül attól, hogy hány idősebb testvére van, nagy valószínűséggel nagyon magabiztos és független személyiség. Neki már a kezdetektől meg kellett harcolnia a családban elfoglalt helyéért. Gyakran a sor végére kerül, ha új ruha vásárlásról van szó, vagy valamilyen játékról, sőt a családi megbeszélésekből is rendszerint kimarad legkisebb volta miatt. Ezért megtanulta, hogy egyedül kell boldogulnia, viszont az idősebb testvérek segítsége biztonságot és érzelmi stabilitást jelent számára.
- Szülőként ne essünk abba a hibába, hogy “a harmadik gyereket a kutya neveli fel”. Neki is ugyanolyan jogokkal kell rendelkeznie a családban, mint a többi testvérének.
- Őt is vegyük komolyan és figyeljünk oda rá, bármennyire ő a legkisebb a családban. Mivel valószínűleg elege lehet már abból, hogy mindig ő az utolsó, időnként engedjük meg neki, hogy első legyen valamiben.
- Ne feledjük: magabiztossága ellenére legkisebb gyermekünknek is vannak érzelmei, ugyanúgy szüksége van időnként a babusgatásunkra, összebújásra, szeretgetésre, mint a többieknek.
- Segítsük saját kis vágyai elérését, támogassuk egyénisége kibontakoztatásában. Ahogy a mesék tanulságai sem ugyanúgy érvényesek mindenki számára, a gyermeknevelési elveinket sem lehet egyformán alkalmazni gyermekeinknél.
Összefoglalásként néhány fontos tanács, amit érdemes betartani, ha boldog és magabiztos gyermekeket szeretnénk.
A fenti összefoglaló segítségével kezeljük hatékonyan a születési sorrendből fakadó problémákat, sok kellemetlen szituációtól óvhat meg bennünket és elősegítheti lelki nyugalmunkat.
- Ne hasonlítgassuk össze gyermekeinket; ők akkor is szerethetik egymást, ha teljesen más a személyiségük. Egy kutatás során megkérdeztek testvérpárokat, amelyből az derült ki, hogy a közöttük lévő konfliktusok fő oka a szülői megkülönböztetésre vezethető vissza.
- Gyermekeink érezzék, teljesen mindegy hányadikként születtek, számunkra éppolyan különlegesek és ugyanolyan fontosak, mint a többi testvér.
- Ismerjük fel és fejlesszük gyermekeink egyéni képességét. Engedjük, hogy legyenek saját vágyaik és céljaik; ne erőltessük rájuk a mi álmainkat.
“Ha én a kertemben elültetek egy kis tuját, tőlem függ, mekkorára nő, vagyis attól, milyen talajba teszem, hogyan gondozom, táplálom. De almafa sosem lesz belőle! Minden gyerekben benne van születése pillanatában a saját személyisége lényege, a magja. A szülő és a szűkebb környezet sokat segíthet, vagy árthat, de ezt a lényeget nem változtathatja meg.” (dr. Ranschburg Jenő)
forrás: okosanya.blog.hu