Csodabogár vagy kakukktojás? – avagy a tehetség útja

Csodabogár vagy kakukktojás? – avagy a tehetség útja

Írta: Pólus Enikő, mentálhigiénés szakértő

Kép: sikerado.hu

Más, mint a többit. Másként viselkedik, elvonul vagy épp hangos. Szótlan vagy épp bőbeszédű…. – hányszor gondoljuk magunkban, vajon mi a normális. Milyen öröklött és átvett dolgok befolyásolják gyermekünk magatartását? Egyén fejlesztésre, magántanárra van szükség, vagy épp a társadalmi elvárásoknak megfelelően kell szocializálni, közösségben “érlelni”? A tehetség útja rögös. Cikkünkben az út mérföldköveit mutatjuk meg.

A tehetség útja: Hogyan születik a kézműves húsvéti tojás?

Húsvéti tojások nem születnek és keletkeznek csak úgy maguktól. Eredeti , dekorálatlan állapotban, tyúkok segítségével jönnek a világra. Mielőtt a húsvéti díszítésű asztalra kerülnének festett és kidíszített állapotban, előtte segítő kezekkel még sok fejlesztésen átesnek. Ennek egy folyamata van: letisztítják, zsírozzák, főzik, festik, díszítik. Ebben a fázisban már a „tojást díszítő mentoron” múlik, hogy milyen állapotba kerül önállóan a terített asztalra. Tőle függ a szín, a hozzáillesztés, a dekoráció és a külvilág számára felkínált felület. Az ő kezei között válik a tojás húsvétivá, amely a terített asztalon lehet főhelyen vagy éppen megbújva a sonkák között . Kiemelkedhet az ételkörnyezetéből, de el is bújhat a sok finomság között. Így van ez a tehetséges gyermekek vagy felnőttekkel is az iskolákban vagy a munkahelyeken.

Ki lakik a tojásban? A tehetség kezdetei

Amikor gyermekeink pocaklakók lesznek, akkor egy számunkra láthatatlan világban élnek. Olyan ez, mint a tojáshéj élet. Egy biztonságos környezetben fejlődnek és alakulnak ki, hogy aztán egyedi ujjlenyomat mintával, sajátos személyiséggel és készségekkel, képességekkel rendelkezzenek. Ezzel útját veszi az „Én” fejlődése is, aminek már pocaklakóként vannak egyedi sajátosságai is. Ilyenkor sok szülő ábrándozik arról, hogy vajon kire fog hasonlítani, milyen lesz az egyénisége, hogy fog kinézni és miben lesz ügyes. Ezzel párhuzamosan az is megfogalmazódik, hogy milyen ne legyen, kihez ne hasonlítson, mit ne örököljön, amik mögött apróbb szorongások, félelmek, esetleg feldolgozatlanságok, meg nem valósult vágyak is találhatóak. Már ilyenkor megjelenik a szülőben annak a belső tudattalan vágya is, hogy a saját sikertelenségeit majd a gyermeke életében sikeresen megvalósítja. Legyen szó sikerről, tehetségről, eredményekről, zsenialitásról, vágyakról, célokról. Ez, mint fő motiváció a háttérben a szülői tudattalanban ott lakozhat, ami a tehetséges gyerekek optimális nevelését, fejlődésének elősegítését, útjának támogatását megnehezíti és gátolhatja, hiszen a gyermeki tehetség innentől kezdve a szülőnek a megvalósulatlan életének a kanalizációja. Így az első és legfontosabb hétköznapi teendője a szülőnek, hogy az önismereti útján felfedezze magában azt, hogy mi az, ami önmagához tartozik és saját beteljesületlen vágyai közül törekszik életre kelni a gyermeke életében és mi az, ami a gyermeke élete és tehetsége önmagában. A kettőt külön kell tudni választani. Ez lehetővé teszi azt, hogy a gyermekét megismerni vágyó szülő tisztán és optimálisan lássa a gyermekét a fejődés-fejlesztés útján! Ezáltal könnyebben kiderül, hogy ki lakik a tojásban és útjára indulhat a reális és tapasztalati megismerkedés a gyermek és a szülei között, amely minden tehetség fejlődés-fejlesztésének az alapja!

A tehetséges tojáslakó

Dióbél bácsi verse segítségével már tudjuk, hogy a dióhéjban dióbél bácsi lakozik. Ha rácsapunk a dióhéjra, kinyílik a csontkapuja, ahonnan cammogva előmászik vén dióbél bácsi. Na de mit történik, ha a tojásra idő előtt rácsapunk, arra várva, hogy másszon már elő a tojáslakónk? Az elmúlt két évtizedben világszerte megszaporodtak a kutatások a tehetség témakörében. Ennek hatására egyre több tehetségfejlesztés jelent meg az iskolai programokon belül és különböző bázisokon. A hétköznapi fogalomalkotásba és általános gondolkodásba beszűrődött, hogy a „mai világban” az boldogul, aki tehetséges. Így nem kis társadalmi elvárás a nevelkedő gyermekeink felé, hogy tehetséges tojáslakók legyenek. Ebből kifolyólag megjelennek néha olyan cikkek, írások, amik arra bátorítják a szülőket, fejlesztőket, hogy idő előtt lépniük kell és meg kell tegyenek annak érdekében mindent, hogy a tehetségüket minél előbb felfedezzék a gyermekeiknek. Így kerülnek a tojáslakók életébe a maguktól muzsikáló meséskönyvek, az automata hintáztatók, az önműködtető cumik és még sorolhatnám tovább az aktuális piaci trendeket, termékeket. Semmilyen professzionális termék nem helyettesíti azt a személyességben fejlődő tehetségalapot, amiben a „tojáslakóknak” mi énekelünk bármilyen is a hangunk, vagy mesélnénk vagy ölben és/vagy testi kontaktussal hintáztatnánk, vagy mi magunk etetnénk a karjainkban. Ezek az áleszközök valóban könnyebbé tehetik a mindennapokat, de vajon mit rabolnak el közben a gyermekeink tapasztalati – érzéki fejlődése útján. Tehetségfejlesztést és csodákat ígérnek, azonban ennek eredményeként a fejletlenség jelenik meg. A tehetségfejlődés bölcsője az anyai karban kezdődik, az élő és szeretetteljes kapcsolatban fejlődik, a jól mentorált kíséretben szárnyakat kap és az időszerű alkalmazástól fog tudni repülni. Nem cél a sorrendet felborítani vagy gyorsítani, mert így zuhan sok tehetség a megsemmisülésbe vagy a feledés tengerébe. Ha még abban a fázisban van, amikor az anyai-apai karok fejlesztik jobban, de őt már repülni kényszerítik a siker érdekében, – azért mert fantasztikus akusztikával énekel, netalán piciként táncoslábai már a parkett ördögi résztvevői közé vezetik, – akkor idő előtt kiéghet a tehetség és nem társul hozzá egy folyamatosan érlelődő személyiség, ami alapvető lenne, hogy mentálisan egészséges tehetséges felnőtté váljon. Ilyenkor a tojás hirtelen „töltött tojássá” minősülhet, vagyis nem saját belső tartalommal fog rendelkezni, hanem kívülről „beletöltött” útravalókkal, ami egy kreált tehetségtartalom. Nem cél az olyan „csoki tojások” létrehozása és sorozatgyártása, amiben kész játékok találhatóak. A gyermekben folyamatosan kell formálódjon a tehetség ahhoz, hogy a személyiségfejlődés, az énhatárok , az érzelmi biztonság is fejlődni tudjon az adottság mellett. A tehetséges tojáslakóhoz nem nyúlhatunk Dióbél bácsis módszerrel, hiszen nem csak a héját törnénk össze a tojásnak, hanem a belsejét is. Várni kell a megfelelő időre ahhoz, hogy a tojáslakónkból érett és jól kifejlett tehetséges tojáslakó bújjon elő. Szülői kötelesség ilyenkor a várakozás és a megfelelő környezet biztosítása.

Színes húsvéti tojások, avagy a tehetség sokszínűsége:

Tehetségígéret – tálentum – geniusz – zsenialitás

Tehetségnek nevezzük azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet, amely az emberi tevékenység egy vagy több bizonyos területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. (Harsányi, 1998)

Gyarmathy Éva szerint a tehetség egy olyan lehetőség az egyénben, amely a külső és a belső interakciójában jön létre. Emellett viselkedés, attitűd, értékrendszer, önészlelés. A kimagaslóan tehetséges ember sohasem kötelességszerűen teljesít, tevékenységét nem a siker és az elismerés motiválja, hanem egyszerűen megfogja valami és többé nem tud tőle szabadulni.

Minden emberben rejtőzik valamilyen tehetség, de a tehetségígéreteknek („giftedness”) sajnos csak egy kis részéből lesz felismert tehetség. A tehetség nem egyenlő a sikerrel, sőt néha sorozatok kudarca is megjelenhet bizonyos területeken. A felismert tehetség („taleneted”) elindulhat a kifejlődés útján és közülük megjelenhetnek a „genius” tehetségek, akik különleges szellemi teljesítményre képesek vagy zsenialitással rendelkeznek.

„Piros tojás, fehér tojás”: Tehetség felismerése a fejlődés útján

Nagyon eltérő módon és változatban jelennek meg a tehetség csírái. A következő sorokban általánosan elfogadott pontokat említenék, aminek a köreit természetesen még szűkítés alá lehetne tenni részletesebb tünetlistákkal..

1. Magas IQ szint: Az emberek kétharmada 85 és 115IQ között van, körülbelül ezt nevezzük átlagnak. 130 IQ fölöttiek a kivételesen értelmesek csoportja és 145IQ felett pedig szuperértelmes kategória. Általában a tehetséges és magas IQ-val rendelkező gyerekek jó memóriával rendelkeznek, lényeglátóak, következtetőek, figyelmesek, kommunikációjuk fejlettebb, eredeti ötletek tárházát birtokolják és eredetiséggel rendelkeznek.
2. Speciális tehetségfajta (Gardner felosztása szerint): 1. Nyelvi tehetség 2. Zenei tehetség 3. Matematikai-logikai tehetség 4. Vizuális-téri tehetség 5. Testi-mozgás tehetség 6. Szociális- interperszonális tehetség 7. Intraperszonális tehetség
3. Kreativitás különlegességi jellemzője
4. Motivált, szorgalmas, kitartóvá válik
5. Érzelmi érettség, kudarctűrő képesség
6. Kellő kapcsolatrendszerrel rendelkezik

Kutatásokkal sokan foglalkoztak és elég sokszínű tehetségmodellek alakultak ki- Renzulli-féle 3 összetevős modell, Mönks-féle 3 személyiségjegyes modell, Czeizel Endre féle 4×2+1 faktoros modell. Azt taglalják, hogy a tehetség kifejlődéséhez milyen feltételek szükségesek. Mindhárman fontosnak tarják, hogy a tehetség egy adottság, azonban a megvalósulásának vannak különböző feltételei és ezekre épülnek a modellek. Mönks szerint „a család értéket ad, a tanár kapukat nyit,a társak katalizátorként hatnak.”

Intellektuális és emocionális tehetség korai jelei:

Humorérzék, fejlett beszédkészség, jó koncentrációs képesség, jó memória, sokrétű érdeklődés, korai önálló olvasás megjelenése (nem a szülő által oktatott szintre gondolok, hanem az érdeklődésre és a gyors elsajátításra), idősebbekkel szeret barátkozni és beszélgetni, tanulásvágy, bonyolult kérdések kutatása vagy egy-egy területen való elmélyülés, intenzív érzelmi megnyilvánulások, fejlett igazságérzet, (túl)érzékenység, rengeteg energia (néha hiperaktivitással keverik), rövid időn belül sok feladat elvégzése, rendszer átlátása, szervezési teendők lebonyolítása, szimbólumrendszerek használata, tevékenység éhség, expresszív szerepjátékok, összefüggések átlátása, felfedező, kísérletezik, imitál, metaforák használata, asszociál, mozgással kíséri a demonstrációt, szabályszerűséget észrevesz stb. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a megbújt tehetségeknél az ellenkezőjét is tapasztalhatjuk, hiszen nem kerülnek felszínre a valós dolgok.

 

Tehetség fejlődésének-fejlesztésének szenzitív időszakai:

A szenzitív időszak jelöli azokat az optimális életkorokat, amikor a legjobban alakítható időszaka van az adott készségnek, képességnek, érzetnek, tapasztalatnak, hogy élményszerűen beépüljön és fejlődjön a fejlesztés során, illetve integrálódjon az előzőleg kialakított területekkel.

1. Óvodáskor: tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi IQ fejlesztése, készségszintű lehetőségek biztosítása, biztonság megteremtése szociális környezetben is.
2. Alsó iskolai tagozat: alapkészségek és képességek kialakítása és fejlesztése az írás, olvasás és matematikai területeken. Képességek erősítése és próbálgatása különböző területeken. Általános IQ megalapozása, EQ fejlesztése a mindennapi szociális interakciókban.
3. Felső iskolai tagozat: alsó tagozatra való alapozás és a meglévő területek fejlesztése, specializációja. Speciális képességek fejlődési lehetőségeinek a megteremtése és tehetségprogramok elindítása.
4. Középiskola: igazi tehetséggondozói és fejlesztési időszak!!!!!

Szent-Györgyi Albert szerint a tehetség nem tör utat magának. Téveszmének tartja, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, ráadásul olyan érzékeny lehet, hogy a legkisebb szellő is elfújhatja vagy eltaposhassa! Az iskolai padokban ülő gyerekek közül viszonylag egyszerű kiszűrni azokat a gyerekeket, akik motiváltak, jól teljesítenek nagyobb erőbefektetés nélkül is. Sok versenyt nyernek és számtalan megerősítő lehetőséget kapnak az iskolákban vagy egy-egy területi, kerületi- és országos versenyen. De mi történik azokkal a szunnyadó tehetségekkel, akiknek a belsejében a struccmadár egy fürjtojásba szorult. Akik fölött csak telik az idő és nem veszi észre a környezete, hogy miben tehetséges. Akik átlagosaknak tűnnek, esetleg átlag alattinak, hiszen már a magatartásuk hanyatló, a motivációjuk eltűnt és egyre inkább az érdektelenség az, ami a mindennapokban megjelenik, mert a struccmadaruk egy kis fürjtojásba szorult. Megfelelő ismerettel és lelki megsegítéssel kihozhatóak ebből az állapotból, de maguktól általában már képtelenek ezen változtatni. Előbb-utóbb kirekesztettséget és izolációt élnek meg a társadalomban, ami mély szorongásokhoz és depresszív hangulati ingadozásokhoz vezethet. Ezekben a pillanatokban nyúlnak a mai fiatalok olyan pótszerekhez már középiskolában, ami ezt az érzetet ideig-óráig eltudja „álmódon” tüntetni. Tisztában vannak az átmeneti hatással, de mivel nem tudják megoldani, így elnyomják magukban talán évtizedekre elfojtva. Könnyű őket elítélni és a fejük felett bárdokat hasítani, de gondoljunk csak bele, hogy mivel is kezdődhet egy ilyen életút:

–          sikertelenség bizonyos területeken + amiben sikeres és ügyes, az elnyomódik vagy épp nem fontos a környezetének;

–          utána megjelenik a motiválatlanság a sikertelen területek felé + elhanyagolja azokat a területeket, amik táplálnák a sikereit és a motivációit;

–           megjelenik a viselkedésben, magatartásban, reakciókban és kikiáltják rossz tanulónak vagy éppen viselkedészavaros személyiségnek;

–          így ennek a szerepköre megerősödik benne és elkezdi megfeleltetni önmagát tudattalan módon a környezet reakcióinak (ha rossznak mondanak, akkor az leszek)!!!

Így ebben a folyamatban mi, mint felelős környezet benne vagyunk.

Tehetség vizsgálata:

Nincs egy darab mérés vagy eszköz vagy teszt, ami biztosan megállapítja a tehetség szintjét, miben létét és kategóriáját. Pár módszert sorolok fel, aminek az összessége adhat kiindulási alapot.

1. IQ mérés (Budapesti Binet teszt; MAWGYI-R; MAWI; WISC-IV; Raven)
2. Figyelemvizsgálatok
3. Különböző emlékezetvizsgálatok
4. Kreativitásvizsgálatok
5.  Fő fogalom vizsgálatok
6. Szókincsvizsgálat
7. Matematikai gondolkodás és logikai összefüggés vizsgálatai
8. Motiváció vizsgálat
9. Tanulási orientáció és stílus vizsgálat
10. Szorongásvizsgálat
11. Érdeklődési kör és szabadidő eltöltésére vonatkozó vizsgálat
12. Pedagógiai profil vizsgálat
13. Tanári értékelő skála
14. Szülői vélemény kérdőív
15. Kortársak személyes véleménye, intuíciók
16. Önértékelő kérdőív

 

Tehetséggondozás Magyarországon vagyis a magyar húsvéti tojások

Galilei szerint a gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani. Ráadásul, ha szűklátószerű oktatási iskolai tölcsért használunk a fejek megtöltésére, akkor nem a dolgok több oldalú látására adunk mintát a tehetséges gyermekeknek, hanem a „csak egy út vezethet a megoldáshoz” tematikát építjük a jövő generációjába. Jelenleg használt magyar megoldások: gyorsítás az oktatásban, elkülönítés, dúsítás, speciális iskolai tehetséggondozás, magántanulóság, differenciált iskolai foglalkozás, tanórán kívüli programok, versenyek, ösztöndíjak.  Szunnyadó tehetségeknél fontos lenne a speciális képességek feltérképezése, fejlesztése, hatékony tanulói módszerek kialakítása, EQ fejlesztése, terhelhetőség-regenerálódás növelése. Mindkét megjelenési formánál fontos az önismereti képességek fejlesztése, ön-elfogadás képességének alakítása, „énnel” szemben felállított megfelelő elvárások kifejlesztése, kockázatokat vállaló magatartás működtetése, személyiség fejlesztése. Magyarország a tehetséggondozásban nagyhatalomnak számít, kb. a 4. helyen állunk Usa, Korea, Izrael után. Ez köszönhető a kutatások során megjelent tehetségsegítő szervezeteknek, amely 14 civil szervezettel kezdte meg a munkáját. 2008 óta pedig a Magyar Géniusz Programnak, amely a tehetség felkutatására és gondozására szakosodott. Ma Magyarországon kb. 282 Tehetségpont működik . A Széchenyi Terv kereteiben megvalósult Tehetséghidak projekt pedig a hídképzést alakítja a tehetséggondozás hálózatának elszigetelt elemei között, segítve az eredményes és hatékony együttműködést.

A tehetséggondozás célja:

–          a tehetséggel összefüggő erős oldalak támogatása, a gyengébb oldalak fejlesztése

–          a háttértényezők a tehetséggondozáshoz: belső motiváció, énerők mozgósítása, feltöltődés és erőforrások használata, kibontakozás és szárnyalás funkcióinak kiteljesítése, kísérése

Természetesen sokkal jobban kilehetne még bontogatni a tehetség témakörét, de a végére egy megszívlelendő tanácsot idéznék, amelyből mindenki azt vigye magával a családjába vagy a szakmaiságába, amit fontosnak tart:

„A jó iskola nem tesz csodát, semmi mást nem tehet, minthogy segít abban, hogy mindenki olyan legyen, amilyen lenni tud. Senkit nem lehet tehetségre nevelni, nem lehet a hiányzó tehetséget egy injekcióval belénk ültetni. Viszont a bennünk rejlő különböző tehetségeket igenis lehet támogatni és kifejlődni segíteni. Tulajdonképpen az iskola legdöntőbb feladatát abban látom (és azt hiszem, hogy talán ebben a legkevésbé eredményes), hogy segítsen megtalálni önmagunkat!” Rubik Ernő