Magyarország rejtett természeti csodái 9. – Haraszt-hegy
Mediterrán hangulatban – Haraszt-hegy
Túlpörgetett életünkben hajlamosak vagyunk minden téren csak a legszebbre, a leghíresebbre, a legkülönlegesebbre figyelni. Éppen ezért most olyan látnivalókat mutatunk be, amelyek nem tartoznak a legismertebbek közé, mégis rendkívül érdekesek, és ezekre a csodálatos helyekre a családdal mindenképpen érdemes ellátogatni. Túrára fel!
A Vértes déli részén, Csákvár közelében találjuk a Haraszt-hegyet, amelynek csapadékszegény, déli hegyoldalai mediterrán tájakra emlékeztetnek, ahol számos melegkedvelő, szubmediterrán növényfaj él. A Haraszt-hegy fő kőzettípusa a dolomit, amelyre meredek sziklafalak, éles gerincek és a törmeléklejtők kialakulása jellemző. A törmelék állandó, lassú ütemű, lejtő irányú mozgása megnehezíti a növények életét – a speciális körülményekhez csak kevés faj tud alkalmazkodni.
A nyílt dolomitszikla-gyepekben számos különleges faj él. A kövirózsák, a varjúhájak és a kakukkfű mellett előfordul itt a Kárpát-medencei bennszülött (endemikus) kövér daravirág, a Szent István-szegfű és a magyar gurgolya is. A hegy ősszel piroslik a cserszömörcétől, és a mediterrán vidékeken honos keleti gyertyán egyetlen hazai természetes állományát is itt találjuk. A Kőlik-völgy sziklahasadékai és üregei denevéreknek, a hollónak és a kövirigónak biztosítanak élőhelyet. A legendák szerint az itt található sziklaüregben a török időkben a lányokat és asszonyokat bújtatták, később pedig a bujdosó kurucok és szökött jobbágyok lakták. A 3500 méter hosszú Haraszt-hegyi tanösvény hét állomáson keresztül mutatja be ezt a különleges területet. A túra kb. 3,5 óra alatt teljesíthető, és vezetőfüzetet is vásárolhatunk hozzá a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Zöld Pont Irodájában vagy Csákváron, a Geszner-házban.