Katonadolog?! – Nincsenek biztonságban a gyerekek az iskola falai között

Katonadolog?! – Nincsenek biztonságban a gyerekek az iskola falai között

Állítsuk meg az iskolai erőszak körforgását!

iskolai_eroszak_kepÁllítsuk meg az iskolai erőszak körforgását! címmel szervezett workshopot az Élet Katedrális karöltve a Felelős Szülők Iskolájával október 9-én a Falk 1 Rendezvényközpontban, ahol Tapolyai Emőke pszichológus tartott előadást iskolai erőszak témában. A szakember kiemelte: nincsenek biztonságban a gyerekek az iskola falai között, az iskolai zaklatás gyakoribb, mint gondolnánk. Az előadást annak apropóján rendezték, hogy nemrégiben jelent meg Barbara Coloroso Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak című könyvének magyar fordítása a Harmat Kiadó gondozásában. A szakmai találkozón mentálhigiénés szakemberek, iskolaigazgatók, iskolapszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, civilek és szülők is egyértelműen kifejezték igényüket a hasonló szemlétet fordító és gyakorlati megoldásokat kínáló előadások megrendezésére saját intézményükben, közösségükben.

emoke3Tapolyai Emőke pszichológus felhívta a figyelmet: az iskolai erőszak nagyon fontos téma, foglalkozni kell vele, hiszen ilyen közegben tölti a legtöbb időt a gyermek, napokat, heteket, sőt éveket is. Mint mondta: sok felnőtt fordul hozzá azzal a kéréssel, segítsen megerősíteni őket identitásukban, amely szégyenre alapozott. Sajnos ennek gyökerei az osztályteremből indulnak el: megfélemlítés, kínzás, kiközösítés, gúnyolódás – ezeket élik át a gyermekek nap, mint nap.

Lépni kell! Ez nem katonadolog!

A zaklatás nem kívánt viselkedésforma a gyerekek között, amelynek három jellemzője van: a hatalmi egyensúlyhiány, a tudatos bántó szavak – ezek nélkül ugyanis nincs bántalmazás, mindig kíséri a cselekedetet –, illetve ha az áldozat ellen irányuló cselekmények hosszabb ideig ismétlődően zajlanak – mondta előadásában Tapolyai Emőke. „Ha a gyerek már harmadik hete panaszkodik a pedagógusnak, szülőknek, akkor zaklatásról beszélünk. Ilyenkor lépni kell” – hívta fel a figyelmet a pszichológus.

A zaklatásnak több fajtája van, a leggyakoribb a verbális zaklatás, amely cikizésben, gúnynevek használatában, fenyegetésben, szexuális megjegyzésekben nyilvánul meg. A szociális zaklatás olyan esetben valósul meg, ha a gyermeket tudatosan kizárják a közösségből, nem választják be a csapatba, nincsenek barátai. „A gyerek így előbb-utóbb megtanulja, hogy selejt, és ez felnőttként is megmarad” – hangsúlyozta Tapolyai Emőke. A harmadik fajtája a fizikai zaklatás: ütés, rúgás, köpés – ez tűnik fel a legkönnyebben. Amit gyakran a pedagógus sem vesz észre – tette hozzá –, az a gáncsolás, amely alattomos, sunyi, vagy a szexuális érintést, illetve azt, ha összetörik a gyerek saját tárgyait.

„A gyerekek egyáltalán nincsenek biztonságban az iskola falai között. A zaklatás testi és pszichológiai sérüléssel jár, az áldozatokból pedig gyakran lesznek zaklatók” – hangsúlyozta Tapolyai Emőke. Hozzátette: egy-egy öngyilkosság döbbent rá minket arra, hogy újabb gyereknek kellett meghalnia, mert a társai tudatosan, szándékosan zaklatták, és az érte felelő szülők elmulasztottak jelen lenni, közbelépni.

Csak mert más, mint a többiek – Áldozatok

Kik az áldozatok? Azok a gyerekek, akik különböznek a többségtől, gyengének tűnnek, nem tudják megvédeni magukat. Depressziósak, szorongósak, alacsony az önértékelésük, népszerűtlenek, nincsenek barátaik. „Ha az otthonainkban nincsen helyes önértékelés, akkor áldozatokat nevelünk” – mondta a pszichológus. Az áldozatok nem szólnak, mert szégyellik, hogy áldozatokká váltak, és félnek a megtorlástól. Nem beszélnek, mert úgy érzik, a felnőttek is tehetetlenek, nincs eszköztáruk, és érdektelenek. Az áldozatok nem panaszkodnak, mert elhiszik, hogy a bántalmazás, a cikizés a gyerekkor szerves része, és úgy vélik, a felnőttek sem jobbak. „A gyerekek a mi példánkból tanulnak, ha mi nem vagyunk biztonságosak számukra, akkor kik?” – tettel fel a kérdést a pszichológus.

„A felsőbbrendűek” – Zaklatók

iskolaieroszakkep2A zaklatókra jellemző az empátia hiánya, nem éreznek együtt, mert ők „jól” vannak. Nincsen belső erkölcsi értékrendjük – később ehhez fogják tartani magukat –, és bűntudatuk sincs, hiszen csak az az érték, amit ők látnak jónak. Emellett jellemző rájuk a felsőbbrendűség, a lenézés: aki más, az a lenézettek közé tartozik.

„Ártatlan Szemlélők nem léteznek”

A többség szemlélő, sajnos a felnőttek is ebbe a csoportba tartoznak. A szemlélők önbizalomhiányban szenvednek, és sohasem ártatlanok, a belső erkölcsi értékrend hiánya rájuk is jellemző, nincs felelősségtudatuk. Ha e két utóbbit helyre tudnánk állítani, akkor csökkenne a passzív szemlélők aránya – jegyezte meg Tapolyai Emőke. A felnőttek sokszor rossz tanácsot adnak, azt mondják a gyereknek, keressen más barátokat, változzon meg ő. Megoldásnak látják, ha kiveszik a gyereket az osztályból és átteszik a másikba – ettől azonban a probléma még nem szűnik meg. A felnőttek gyakran alábecsülik a helyzet fontosságát, és az áldozatokat teszik felelőssé.

Hogyan segítsünk?

Önbizalom építés, megfelelő célok állítása, értékrend átadása aktív részvétellel

Meg kell tanítani az áldozatnak, hogy nincs egyedül – ezt azonban nem szavakkal, hanem valós jelenléttel kell és lehet megtenni. „A szégyen helyett megtanítjuk, hogy nem az ő hibája, ki kell alakítani benne egy egészséges értékrendet, erősíteni kell az egészséges identitást. Meg kell tanítani neki, hogy nem tehetetlen, hanem tud ellene tenni” – mutatott rá Tapolyai Emőke. Erősíteni kell az önbizalmát, amelyet úgy lehet megtenni, ha jelen vagyunk, ha támogatjuk őt például ötletei megvalósításában, hiszen fontos, hogy legyen mire büszkének lennie. A félelem tárgyát megoldandó problémának kell bemutatni, az energiát pedig célok elérésbe, hobbikba, szenvedélybe kell fektetni.

Az áldozatok mellett a zaklatók is segítségre szorulnak – az erőszak körforgását pedig csak akkor állíthatjuk meg, ha nem tűrjük el annak eszközeit és magunk sem élünk vele. „Az igazságom sem jogosít fel az agresszióra” – emelte ki a pszichológus. Arisztotelész szavait idézve – miszerint „Az erény a szokások talaján fejlődik ki.” – megjegyezte: magunktól kell megkérdeznünk, hogy nálunk mi a szokás, egyáltalán: az erény szokás-e.

A szemlélőknek meg kell tanulniuk, hogy vállalják a felelősséget tetteikért – kérdés azonban, hogy mi, felnőttek vállaljuk-e értük, a gyerekekért a felelősséget. „Fontos, hogy meggyőződésünket tettekkel is bizonyítsuk, ne csak szavakkal.” A szemlélőnek nemcsak a közösséget, hanem magát, és nemcsak magát, hanem a közösséget is meg kell tanulnia megvédeni. „Meg kell kérdeznünk a gyerektől, meg tudja-e különböztetni a jót a rossztól? Vajon azt teszi-e, amit helyesnek tart, még akkor is, ha ára van?” – igyekezett tanácsot adni Tapolyai Emőke.

A közönségből érkező kérdések, főként a gyakorlati megoldásra fókuszáltak, melyek további kérdéseket vetettek fel. Az „Állítsuk meg az iskolai erőszakot! „c összefogás első állomása közel száz résztvevő egyetértő támogatásával sikeresen megvalósult, melyek révén több intézménybe, közösségbe is meghívták a fórumot. A látogatók a Harmat Kiadó jóvoltából mindannyian egy-egy a témát felvető Barbara Coloroso könyvet kaptak ajándékba. A rendezők szándéka, hogy civil, szakmai és állami szereplőkkel karöltve edukációs road showt valósítsanak meg e témában szülői fórumokon és pedagógusok körében egyaránt.

Élet Katedrális következő eseménye:

felsz-van-megoldas-okNE FÉLJ NAP!

november 22. 14.00-20.00, IBS Buda Stage (Bp. II. Tárogató út 2-4.)

Olyan sokféle félelem, aggódás és szorongás fészkelheti be magát a mindennapjainkba. Az önbecsülés hiányából fakadó félelem, a jövővel kapcsolatos szorongás, párkapcsolati, egzisztenciális és magánélettel kapcsolatos félelmek, vagy akár a saját és a családtagok egészségi állapota iránt érzett aggodalmak. Félelem attól, hogy nem fognak elfogadni… Hogy nem vagyok szerethető… Hogy elveszíthetek valamit, ami fontos nekem…. MIT KEZDJÜNK EZEKKEL A BELSŐ, SOKSZOR SZÍVSZORONGATÓ ÉS A JELENÜNKET NEGATÍVAN BEFOLYÁSOLÓ ÉRZÉSEKKEL?

Vujity Tvrtko a neves szerkesztő-riporter, műsorvezető megosztja velünk saját tapasztalatait, hogy akár szélsőséges helyzetekben, Fekete-Afrika vagy Észak Korea hétpecsétes titkait is megismerve, diktatúrák fojtogatása, és az ölelés hatalma által milyen válaszokra lelt.

Szenczy Sándor, a Magyarországi Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány elnöke, aki Csecsenföldtől Kambodzsán, Afrikán át, egészen az amerikai kontinensig bejárta a világot. Olyan helyszíneken fordult meg, ahol az éhínség, a természeti katasztrófák és háborúk által megnyomorított életekben kellett reményt ébresztenie, most közel hozza a mi hétköznapi félelmeinkhez is a valódi megoldásokat.

Tapolyai Emőke, a népszerű pszichológus és coach az igazi önbecsülésünkben rejlő nyugalom hatalmáról beszél a belső szorongások kapcsán.

Dr.Susánszky Éva stressz kutató gyakorlatias, és a hétköznapi aggodalmakat megszüntető megoldásai mérföldkövek lehetnek mindannyiunk életében!

Vendégelőadónk Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese: MI KÖZÖM NEKEM A FÉLELEMHEZ?!- EGY ÚJ ÉLET KÜSZÖBÉN…

Felelős Szülők Iskolája
  • Felelős Szülők Iskolája

Felelős Szülők Iskolája

A Felelős Szülők Iskolája 2010 óta működő aktív szakmai és civil közösség, mely keretén belül az ideális gyermeknevelésre, az „elég jól” működő családra és a felelős szülői attitűdre keressük a válaszokat.

Tovább

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.